A mostani telek semmiképpen sem hasonlíthatók a múlt század teleihez, az olykor enyhébb időjárás viszont alkalmas arra, hogy bizonyos munkákat elvégezhessenek. Illyefalván látogatásunk idején a Valdek Kft. munkacsoportja teljes gőzzel dolgozott az Olton átívelő korszerű híd építésén, ahogy mondani szokás, téli fronton. Élénken figyeli ezt a falu lakossága, merthogy az utóbbi években mindkét irányból ugyancsak megnőtt az átkelőhely forgalma. Február derekán jól megfér egymás mellett a szabad ég alatti munkafront és az ilyenkor elmaradhatatlan farsangi hangulat.
Dolgoznak az Olt-hídon
Vidékfejlesztési alapokból épül a híd – tudtuk meg a faluházán. Nem volt egyszerű, mert ideiglenes átkelőt és utat is kellett építeni a munkálatok idejére – hangsúlyozta Fodor Imre polgármester, és elmondta, a munkálatok értékének egyharmadát ki is fizették, s ebben benne vannak az ideiglenes kerülőút és a híd költségei is. Tizenkilenc hónap áll a kivitelező rendelkezésére, hogy elvégezze az igényes munkálatot, amelynek tervét egy bukaresti cég készítette el. A híd 33,8 m hosszú, 27,7 méteres nyílással, kétsávos úttal, két oldalán gyalogjárdával. – A munkálatvezetőt, Kúti Norbertet igényes és pontos embernek ismertem meg, akit rokoni szálak is kötnek településünkhöz. Egy korszerű, ún. betoncövekekre épülő híddal lesz gazdagabb a településünk – tette hozzá a polgármester.
A vasszerkezet súlya 12 tonna
Ottjártunkkor a hídtalp vasazatán dolgoztak. A vasszerkezet súlya 12 tonna. Tizenhat furatba öntötték be a betont, mintegy 150 köbmétert, 35 nap alatt köt meg, ennyi a szabály szerinti várakozási idő. A tizenhat betonoszlopra kerül majd a híd felépítménye, erre szerelik a vasbeton gerendákat.
Fodor Imre
A polgármester elmondta, hogy a híd egy megyei tervbe tartozik, a települést a 112-es országúttal összekötő szakaszt ugyanis megyei rangúra emelik a keleti részen is, amely már Kökös község területén halad, s a híd elkészítése után teljes hosszúságában új burkolatot kap. A hidaknál maradva azt is elmondta a polgármester, hogy a községi főúton levő híd, amely az Illye-patak medrén hajlik át, szintén túl keskenynek bizonyul, ugyanis megnövekedett Brassó megye felé a közúti forgalom. Ezen a hídon kell áthaladniuk azoknak, akik gyalogosan északi irányból az iskola és az önkormányzat székháza felé tartanak, így a híddal párhuzamos gyalogospalló megépítéséről döntöttek, amelyre már létezett egy régebbi terv, és annak felújításán dolgozik egy bukaresti cég. Közelebbi kivitelezővel több okból nem sikerült egyezséget kötniük, egyrészt eléggé le vannak terhelve, a megemelt fizetések miatt a munkálatok költségvetésén módosítani kell, és a sokrétű pénzügyi változás miatt, a meglepetéseket elkerülendő, az önkormányzatoknak is saját pénztartalékokkal kell rendelkezniük.
Zajlik a farsang
Nem volt hiábavaló a helyi önkormányzat igyekezete, hogy pályázzon a sepsiszentkirályi és aldobolyi kultúrotthonok felújítására, ugyanis várakozáson felül belakják ezeket a korszerű hajlékokat a civil szervezetek, egyházak. Központi parancs nélkül is megtart a hármas település lakossága minden nemzeti és vallási ünnepet. A kicsiny Sepsiszentkirályban a lélekszámban megapadt fiatalok helyett az idősebb korúak farsangoltak. Aldobolyban egy felnőttekből álló színjátszó csoport működik tavaly januártól, Végvidék a neve. Tevékenységükről Henning Emese csoportszervezővel-rendezővel, községi könyvtárossal beszélgettünk, aki elmondta, hogy egy ifjúsági színjátszó csapat is működik, Hármasfogat a neve. Már bemutatkoztak Aldobolyban, Sepsiszentkirályban, kiszálláson is voltak Ikafalván és Bélafalván.
Az aldobolyiak egy új darabbal készülnek, a színjátszók között ott találjuk Vinczi Botond helybeli református lelkipásztort is, akinek szívügye a magyar kultúra a vegyes lakosságú faluban.
Henning Emese csoportszervező gondolt az utánpótlás nevelésére is: az iskoláskorúak bevonásával Illyefalván működik egy gyermek színjátszó csoport is.
Az aldobolyi református lelkész elmondta, hogy a farsang nem múlik el esemény nélkül Aldobolyban. A Végvidék színjátszó kör jótékonysági bált rendez február 23-án, hogy bepótolhasson egy fiatal lebénult édesanya, volt tehetséges sportoló Amerikában elvégzendő műtétjének költségeibe, a helybeli görögkeleti egyházközség tagjai pedig vízkereszti bált szerveztek a kultúrotthonban, amelyen tiszteletét tette Alexandru Stoia lelkészük is. Vinczi Botond aldobolyi lelkipásztor 340 református egyháztag lelkésze, közel félszázan tartoznak hozzá a farkasvágói és a prázsmári szórványban. Javításokat végeztek a helybeli kántori lakon és a prázsmári imaháznál.
Farsang Szentkirályban. Fotó: Farkas Izolda
Sepsiszentkirályban Farkas Izolda unitárius lelkész indítványozására a nőszövetség szervezésében maréknyi helybeli felnőtt maskarának öltözve teremtett karneváli hangulatot a falu utcáin vonulva, bizonyítva azt, hogy élnek még a régi hagyományok. A római katolikus filia és a református egyház közös farsangi héjaltkukorica-estet rendezett, ahol 65 személy elevenítette fel a régebbi idők hangulatát.
− Tavaly faragott kopjafát állítottunk az unitárius gyülekezeti ház előtti téren a vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóján – folytatta Farkas Izolda. – Híveink, Mihály Pál és István Ildikó megszervezték a 450 km hosszúságú lovas emléktúrát, zarándoklatot a nagy évforduló emlékére, itthon pedig közönség előtt vetítettek filmet a túráról. De volt Szentkirályban képeslap-kiállítás is az első világháborúról, emlékeztetőül a nagy világégésre. A téli művelődési események közé ékelődik be az unitárius egyházközség hiterősítő imahete február 11–17. között, Botfalu leányegyházközségben pedig március elején.
A lelkész elmondta, hogy az ünnepek hétköznapokkal, hétköznapibb gondokkal váltakoznak: az egyházközség sikeresen pályázott elektronikus hangosítókészülékekre és bútorzatra gyülekezeti házuk számára, pályázatot tettek le a műemlék unitárius templom külső javítására, a harangtorony főjavítására és az azt övező terület rendezésére.
A vártemplom tövében
Imahét után kerestük meg Gáspár-Babos Etele Tamás illyefalvi református lelkipásztort. Egész sor vallásos és művelődési esemény helyszíne volt az egyházközség. A nyár végén a lelkipásztor és az énekvezér vezetésével az IKE-csoport ellátogatott a hardenbergi holland testvérgyülekezetbe, tapasztalatot gyűjthettek a holland református fiatalok életéből, gyakorolták hollandnyelv-tudásukat. Élményeikről videós bemutatót tartottak a gyülekezetben. Az IKE-csoportnak is voltak fiatal vendégei: Svájc Bázel kantonjának ifjait fogadták, akik ismerkedtek Illyefalvával. Itt tartotta soros gyűlését a Magyar Református Egyház Generális Konventje, Magyarországról, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról, Horvátországból és természetesen Erdélyből érkező vendégek – püspökök és főgondnokok – gyülekezeti istentiszteleten vettek részt, ahol Kató Béla püspök, volt illyefalvi lelkipásztor köszöntötte őket. Advent előtt kirándulást szerveztek Fogaras vidékére, ismerkedtek a gazdag magyar vonatkozású emlékekkel, számba vették a megfogyatkozott jelent. Az egyházközségben élénk cserkésztevékenység zajlik, az iskoláskorúak cserkésztáborban gyarapították ismereteiket, a zsenge korúak keresztyén gyermektáborban Csomakőrösön, helyben pedig megszervezték az ötnapos vakációs bibliahetet is, ahol áldásos tevékenységet fejtett ki Jakab Éva vallástanár.
Gáspár-Babos Etele Tamás
Két kórus – gyermek és felnőtt – működik sikerrel az egyházközségben. A gyerekkórus a túlzsúfolt iskolai és más programok ellenére is jelen szokott lenni a jelesebb gyülekezeti alkalmakon, sátoros ünnepeken, anyák napján, idősek napján, évzárókon. Hasonlóképpen pótolhatatlan szolgálatot végez a felnőtt kórus. Nélkülük elképzelhetetlen március 15-e megünneplése, az Illés-napok. Ott vannak minden kórustalálkozón, felléptek a katolikus templomban és a Kökösben szervezett ünnepi koncerten. Példaadó, ahogy a község értelmiségi rétege ápolja a dalkultúrát: többek között ott látjuk énekelni Fodor Imre polgármestert és a László Lukács-iskola igazgató-tanárát, Komán Lászlót. Karmesterük Jakab Csaba énekvezér.
A közel hatszáz lelket számláló református gyülekezet eseményei, kivéve néhány más jellegű rendezvényt, az egész községre kiterjednek.
Áldásos a középkorú asszonyokból verbuvált nőszövetség munkája, vezetője Pásztor Aranka nyugalmazott tanítónő, segédkezet nyújtanak a legfontosabb rendezvényeken, de saját eseményeket is szerveznek, közös kirándulásokon vesznek részt. Eddig minden évben sikerült az egyházközségnek megteremtenie az anyagi feltételeket arra, hogy működtetni tudják a Csiga-Biga Tanoda nevet viselő, a gyermekek tanulását-felkészülését segítő programot, mely az iskolai időszak alatt naponta 14 órától 18 óráig működik két csoportban húsz kisdiákkal.
– Jövő hétvégén tartjuk meg itthon a Belmisszió vasárnapját – tájékoztatott Gáspár tiszteletes –, amely hagyományos módon a család és a házasság erősítését szolgálja. Találkozásra, közös együttlétre hívjuk meg az 50, 25 és 10 éves házasokat, akik megerősítik régi fogadalmukat és áldásban részesülnek. Március 15-én Kossuth-kosaras bált szervezünk az IKE-vel és az énekkarral, április 26. és május 4. között ismét egy holland küldöttség látogatására várunk.
