Pénzpiac és kapzsisági adóA kapzsisági adó ára

2019. február 13., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Még egyetlen lej sem folyt be az államkasszába az úgynevezett kapzsisági adó címén (hiszen a decemberi kormányrendeletre még a parlamentnek is rá kell bólintania), máris jelentősen érezteti hatását a hazai pénzpiacon. Legutóbb az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD), illetve a Világbank beruházási divíziója (IFC) húzta meg a „vészféket”. És akkor még nem is szóltunk a hét eleji tőzsdei zuhanásról, az árfolyam elszabadulásáról.

  • Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Darius Vâlcov, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója – ki van a háttérben? Forrás: Digi24
    Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Darius Vâlcov, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója – ki van a háttérben? Forrás: Digi24

Nemzetközi nyomás
A BERD az egyik legnagyobb intézményi befektető Romániában, 2001 óta részvényese a bankszektor immár második legnagyobb szereplőjének, a Transilvania Bank (TB) 11 százalékos részvénypakettjét birtokolja, tavaly nyáron a Piraeus Bank részvényeinek 19 százalékát vette át. A nemzetközi pénzintézet levelének néhány részletét a jegybank kormányzója ismertette egy hétfői sajtóértekezleten. Mugur Isărescu szerint a BERD-nek nagy gondjai vannak, hiszen például a TB esetében több száz kisbefekető a bizalom jegyében vásárolt részvényeket, de most, látva a tőzsdei zuhanást, megkérdőjelezik a hazai törvények szavahihetőségét és stabilitását. A nemzetközi pénzintézet egyik szóvivője megerősítette, hogy február elején az IFC-vel közösen levélben fordultak a román hatóságokhoz, de annak tartalmát nem kívánták nyilvánosságra hozni.


Pengeváltás
A jegybank kormányzója egyébként élesen kikelt – egyenesen gyalázatosnak nevezte – az általa vezetett intézményt támadó nyilatkozatok ellen. Isărescu szerint az, aki azt állítja, hogy valaki manipulálja a kamatok szintjét, a gazdasági stabilitást veszélyezteti. Az inflációra vonatkozó jelentés ismertetése kapcsán úgy fogalmazott, hogy egyesek a jegybank „torkának ugrottak”. Isărescu egy kormánypárti szenátor (a liberális-demokrata Daniel Zanfir) kijelentéseire utalt, aki korábban nem kevesebbet állított, mint hogy a kereskedelmi bankok közötti megállapodás értelmében a jegybank trükközik a bankközi kamatokkal, s felszólította a kormányzót, valamint a versenyhivatal elnökét, hogy jelenjenek meg a szenátus gazdasági szakbizottsága előtt és adjanak magyarázatot.

„Azok a megfogalmazások, miszerint valaki játszik a kamatokkal, manipulálja azokat, veszélyesek. A spekulációkat azonnal lehet cáfolni, csak egy pillantást kell vetni a hivatalos jelentésekre. Fájdalmas, hogy egyesek nem olvassák el azokat, és súlyos vádakkal lépnek a nyilvánosság elé” – fogalmazott Mugur Isărescu, aki arra is emlékeztetett, hogy tavaly a valutaárfolyam stabil volt, ennek segítségével lehetett betartani az inflációs célt. Isărescu szerint ugyanakkor felelőtlen az a követelés, hogy az árfolyamot befagyasszák. A kormányzó üzent a miniszterelnök gazdasági tanácsadójának is, akinek az egész adócsomag ötletét tulajdonítják. Éppen Darius Vâlcov aggódik a „románok jólétéért”, és kéri tőlünk, hogy csökkentsük a kamatokat – fakadt ki Isărescu.


Zuhanás a tőzsdén
Miközben folyik a nyilatkozatháború, hétfőn több mint 4 százalékkal csökkentek a két legnagyobb hazai bank bukaresti értéktőzsdén jegyzett részvény­árfolyamai. Szakértők szerint az újabb zuhanás a miniszterelnök gazdasági tanácsadója által tett vasárnap esti kijelentések következménye.

Darius Vâlcov egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott, hogy a tavaly decemberben elfogadott 114-es sürgősségi kormányrendeletet csak egyes energiacégek esetében fogja módosítani a kormány, a bankok aktíváira kivetett kapzsisági adó marad. A Transilvania Bank részvényei 4,17 százalékkal, a BRD Group Société Générale részvényei 4,06 százalékkal csökkentek hétfőn. A bukaresti értéktőzsde irányadó BET-indexe 1,87 százalékkal esett vissza a múlt heti 7,5 százalékos növekedés után. Ez utóbbit az okozta, hogy Darius Vâlcov korábban még olyan nyilatkozatot tett, amiből arra lehetett következtetni, hogy a kormány törölni fogja a kapzsisági adót. Mint ismeretes, ezt azoknak a pénzintézeteknek kell fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul, és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.

Az év elején a lej sorozatban tizenegyszer került történelmi mélypontra az euróval szemben, amelynek árfolyama meghaladta a pszichológiai határnak tekintett 4,70 lejt. Hétfőn 4,7437 lej volt az euró/lej árfolyam. A Román Nemzeti Bank ugyanakkor enyhén emelte az idei inflációs előrejelzését. Becslésük szerint a fogyasztói árindex-növekedés 3 százalék lesz 2019-ben a korábban közölt 2,9 százalék helyett. A jövő évre 3,1 százalékos inflá­cióval számolnak, miután korábban 3,2 százalék fogyasztói árnövekedést valószínűsítettek. Mint ismeretes, a december végén elfogadott sürgősségi kormányrendelet januártól hatályos, de még a parlamentnek is szavaznia kell róla.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 195
szavazógép
2019-02-13: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Téli frontok Illyefalván

A mostani telek semmiképpen sem hasonlíthatók a múlt század teleihez, az olykor enyhébb időjárás viszont  alkalmas arra, hogy bizonyos munkákat elvégezhessenek. Illyefalván látogatásunk idején a Valdek Kft. munkacsoportja teljes gőzzel dolgozott az Olton átívelő korszerű híd építésén, ahogy mondani szokás, téli fronton. Élénken figyeli ezt a falu lakossága, merthogy az utóbbi években mindkét irányból ugyancsak megnőtt az átkelőhely forgalma. Február derekán jól megfér egymás mellett a szabad ég alatti munkafront és az ilyenkor elmaradhatatlan farsangi hangulat.
2019-02-13: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Bérhajsza (Mennyit keresünk?)

Az országos nettó átlagbér tavaly nem kevesebb, mint 12,5 százalékkal növekedett. Az év során továbbra is az IT-szektor vezette a bérek (nem hivatalos) toplistáját.