Haladás az a sürgősségi kormányrendelet, amit a múlt évben fogadott el a kormány a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan. A tennivaló azonban még mindig rengeteg, és amennyiben nem sikerül megoldani a problémákat, azok járhatnak rosszul, akik eddig tisztességesen dolgoztak rendszereik kiépítésén és működtetésén – hangzott el a megyei önkormányzatnál tegnap megszervezett konferencián. A találkozón, amelyen a háromszékieken kívül Brassó és Hargita megye hulladékgazdálkodási szakemberei is részt vettek, a szaktárca képviselői az országos hulladékgazdálkodási tervhez kötődő jogszabályi hátteret magyarázták. Szóba kerültek a közbeszerzési eljárások okozta fennakadások és a hulladékbegyűjtési mutatók teljesítésének buktatói is.
A Hulladék mint forrás címmel meghirdetett konferencia, mint kiderült, egyike annak a tíz rendezvénynek, melyeket különböző helyszíneken szervez a környezetvédelmi minisztérium, és amelyek célja tisztázni a hulladékgazdálkodásra vonatkozó új rendelkezéseket. A tanácskozás az eredetileg meghirdetettekkel ellentétben Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter nélkül zajlott le, a szaktárcát a hulladékügyi igazgatóság vezetője és egyik munkatársa képviselte, illetve a kormány részéről még jelen volt Nicolae Tudose, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium államtitkára.
A nagy számú résztvevőt elsőként Nicolae Radocea alprefektus köszöntötte, majd Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke házigazdaként az elmúlt tíz év tapasztalatait ismertette. Elképzeléseik gyakorlatba ültetését leginkább a közbeszerzési eljárások hátráltatták. A lécfalvi hulladékkezelő és a kézdivásárhelyi átrakó állomás megépítőjének kiválasztása érdekében indított közbeszerzés 520 napot vett igénybe, a Maksa–Cófalva közötti megyei út korszerűsítéséért levezényelt eljárás pedig 700 napot – emlékeztetett. Ezen buktatók híján jó másfél évvel korábban beindíthatták volna a rendszert. Tamás Sándor a szaktárca két jelen lévő képviselőjéhez is szólva kijelentette: kérik a központi döntéshozókat, hogy mihamarabb módosítsák a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat. Az elnöki felvezetőre Nicolae Tudose válaszként elismerte, hogy tisztában vannak a gondokkal, az elmúlt két évben a kormány szintjén igyekeztek egyszerűsíteni az eljárásokon. Szép Róbert, a környezetvédelmi őrség országos főfelügyelő-helyettese arról biztosította a jelenlévőket, hogy a hatóság nem mumusként szándékszik eljárni, sőt segítséget kíván nyújtani az önkormányzatoknak és a közösségek közötti társulásoknak.
Cecilia Martin azt a pályázatot ismertette, amelyben a szaktárca kidolgozta az országos hulladékgazdálkodási tervet, és aminek mintájára a megyeszintű terveknek is el kellene készülniük. Mint később kiderült, az alkalmazási útmutatók hiánya miatt mindez egyelőre csak piszkozatként létezik. A pályázati ismertetőt követően Flavius Ardelean részletesen taglalta a 74-es rendeletnek az önkormányzatokat, a hulladékkezelési közösségek közötti társulásokat, valamint a szolgáltatókat érintő rendelkezéseit. Az elmondottakból egyebek mellett kiderült: a jogszabály minden szereplő esetében szigorúbb ellenőrzést vezet be a hulladékkezelés terén (többek közt a nyilvántartást illetően), bevezeti a differenciált lakossági díjszabást (az aki szennyez, fizet elv mentén), szabályozza a Romániára az Európai Bizottság által kötelezettségszegés miatt kirótt büntetőilleték (újabban körforgásosgazdaság-hozzájárulás) mértékét és annak beépítését a díjszabásba, illetve pontosítja a szerződéskötési feltételeket a szolgáltatók, illetve a közigazgatási egységek között. Ardelean szerint nagy felelősség hárul az önkormányzatokra, közösségek közötti társulásokra, hiszen az új szabályok alkalmazásától függ, hogy sikerül-e közelebb kerülni az Európai Unióval szembeni vállalás teljesítéséhez, mely értelmében 2020-ra a kidobott hulladék ötven százaléka újrahasznosítható kell hogy legyen.
Ambrus József, a Kovászna megyei hulladékgazdálkodási közösségek közötti társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a rendelet jó irányt szab meg, de rengeteg kérdést hagy tisztázatlanul, ugyanis országszinten hatalmasak a megyék közötti eltérések. Kovászna megye egyike az élvonalbelieknek (városon 8-ról 25, vidéken 1-ről 16 százalékra sikerült feltornászni tavaly a szelektív gyűjtés arányát), de még itt is további beruházásokra van szükség és hatalmas erőfeszítésekre annak érdekében, hogy az idénre kitűzött 40 százalékos újrahasznosítási arányt teljesíteni tudják. Ambrus József hozzátette: a lebomló hulladék még mindig egy komoly probléma, de a helyi akadályokon kívül a központi döntéshozatal terén is sok a hiányosság – így például a megyei hulladékgazdálkodási terv összeállítása a vonatkozó alkalmazási útmutatók miatt nem lehetséges, és ez a beruházásokat is akadályozza. A felszólalásokat követően a közönség soraiból érkező kérdések megerősítették az igazgató által elmondottakat.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.