Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A Vártemplom titkai

2019. február 20., szerda, Riport

A sepsiszentgyörgyi Vártemplom renoválására készül a város első református egyházközsége, a munkálatokat azonban jogi akadály miatt még nem kezdhetik el. A kivitelezési tervek jóváhagyásához régészeti kutatásra volt szükség, a feltárást a Székely Nemzeti Múzeum csapata végzi. Az épület korai történetéről eddig csak feltételezések voltak, a régészeti feltárás eredményei azonban felborítják a templom középkori építéstörténetéről kialakított képet.

  • Renoválás előtt régészeti feltárást végeznek. A szerző felvétele
    Renoválás előtt régészeti feltárást végeznek. A szerző felvétele

A köznyelvben vártemplomként ismert sepsiszentgyörgyi épületegyüttes tulajdonképpen templomvár, azaz várfallal kerített templom, mely együttesben magát a templomot nem erődítették, mint ahogyan azt dr. Tüdős S. Kinga művészettörténész Háromszéki templomvárak című könyvében körülírja. A templomot egykor három fal vette körül, ma csak a belső várfal áll, amit két kiugró torony erősít. A városhoz közelebb álló délkeleti kapubástyát 1829-ben toronnyá magasították, barokk hagymakupolával látták el.

Az oválishoz közeli alaprajzú falgyűrűn belül látható a kelet–nyugati irányban álló templom, melynek sokszög záródású szentélye ugyanolyan széles, mint a hajó. Ablakai délre nyílnak, a déli oldalhoz portikuszt építettek, abból reneszánsz stílusú, faragott kőkeretes ajtón át juthatunk be a hajóba, onnan a szentélybe, ahol jelenleg gödrök tátonganak s kőből épített falmaradványok látszanak.

A Kálvin tér fölötti magaslaton már látszanak változás nyomai. A vártemplomi gyülekezet magyar állami támogatással felújította a régi parókiát, új lelkipásztori lakást épített – hisz immár három lelkésze is van a gyarapodó gyülekezetnek –, gyülekezeti házat emelt, amit torony nélküli templomként is emlegetnek, hisz advent óta kényszermegoldásként ott tartják az istentiszteleteket. Az udvaron játszóteret alakítottak ki, a telket míves kerítéssel határolták, arra monumentális székely kapun át lehet bejutni. A Kálvin-szobor mögött, a régi parókia volt bejáratának helyére történelmi emlékfalat állítottak, azon nagy erdélyi református fejedelmek – Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György – bronzplakettjét, Gergely Zoltán szobrászművész alkotásait helyezték el. Ezek ünnepélyes avatását tavaly augusztus 12-én tartották.


Pályázatot nyertek, vagy mégsem…

A Regionális Operatív Programban az egyházközség pályázatot nyújtott be a központi fejlesztési régió gyulafehérvári ügynökségéhez. Nagyszabású renoválást terveztek. Az 1,5 millió eurós pályázat a teljes műemlék együttes felújítását tartalmazza. A templomon kívül a várfal, a bástya, az ún. német iskola, a harangozói lakás, a torony, továbbá a ravatalozóház és a területen levő utak rendbetétele is szerepel a tervben. Nyertes pályázat esetén az önrészhez támogatást nyújt az Erdélyi Református Egyházkerület – mondja Bucsi Zsolt Tamás lelkipásztor. Az eddigi kiadások már felemésztették az egyházközség összegyűjtött saját vagyonát, a telekkönyvezés, különböző tanulmányok, tervrajzok elkészíttetésének költsége meghaladta a 200 ezer lejt.

 

 

 

Ráadásul gond adódott a pályázattal. Miután minden lépcsőfokot megmásztak, és értesítették is az egyház­községet, hogy 85 pontot ér a pályázatuk, tehát finanszírozásra jogosult, még egy bizottság átnézte az iratcsomót, s az úgy döntött, hogy nem támogatja a tervet. A döntést megtámadták a Brassói Táblabírságon, alapfokon nyertek tavaly szeptember végén, ám a régiófejlesztési ügynökség és az Európai Alapok Minisztériuma november közepén fellebbezett, s következik a tárgyalás a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken, végleges ítélet ott születhet. A lelkipásztor reménykedik, hogy nyertes ügyük lesz. De amíg a per folyik, nem végezhetnek semmilyen munkát, kivéve a régészeti feltárást, amire a Székely Nemzeti Múzeummal kötöttek szerződést.


Régészeti kutatás

A kutatást dr. Sztáncsuj Sándor József régész vezeti, a csoport tagjai Hőgyes Mihály Huba régész doktorandusz, Boér Ilka művészettörténész doktorandusz, régész hallgató, Puskás József régész doktorandusz, Konnát Árpád budapesti régészhallgató. Tavaly ősszel végezték az ásatásokat, közben feldolgozzák az eredményeket. A kutatást még nem fejezték be, a templom egy részében még nyitni kell egy pár szelvényt, de már az is jelentős, amit eddig megállapítottak.

Annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb háromszéki templomról van szó, a Vártemplom egyike azoknak, amelyekről régészeti szempontból nagyon keveset tudunk. Amit mostanáig a szakirodalomból ismerni lehetett, hogy a 14. században már említették a települést, akkor már biztosan volt egy plébániatemploma, mely nyilvánvalóan a jelenlegi helyén állt, azt alakították, építették át a történelem folyamán. A 16. századtól kezdve már lehet rekonstruálni az átalakításokat, hisz ekkortól már vannak történeti források. Az ismeretlen rész a középkor, amiről semmit nem lehetett tudni – meséli Sztáncsuj Sándor József.

 

 

A szentélyben és a templomon kívül is több kutatószelvényt nyitottak. Megállapították, az északi oldalon a külső járószint magasabban van, mint a templomé. Ez klasszikus gond, a fal felszívja a vizet. Ezt kezelték a múlt században, leástak és félkör alakú csöveket helyeztek el, így lehetővé vált, hogy a fal szellőzzék, de ez csak részben oldotta meg a problémát, emellett csúnya is. Az újabb renoválásoknál fontos szempont, hogy minél eredetibb formába állítsák vissza az épületet, eltüntessék az oda nem illő, kései beavatkozásokat. Az eddigi feltárás során két kriptát találtak a szentély alatt. Az ismert Daczó Ferenc-síremlék a szentély déli falában másodlagos elhelyezésű, eredetileg valahol a padlóban lehetett, akkor költöztethették el, amikor felszámolták a kriptát.

A szentély alja tele sírokkal, a kriptákat már a protestáns időben kezdték építeni. Amelyekre most rábukkantak, azok már fel voltak töltve földdel. Feltételezik, hogy amikor a 19. század végén a keleti karzatot építették, akkor ürítették ki ezeket a kriptákat. Bizonyíték rá, hogy az egyik kripta boltozatára építették rá a mostani tartóoszlopot, láthatóan alulról felfalazták, hogy elbírja a terhelést. Valószínűleg a hajó alatt is vannak kripták, ott azonban még nem ástak.

Az északi oldalon feltárták az egykori sekrestyéket, ugyanis kiderült, hogy a templom fennállása során – nem egyazon időben – két sekrestye is létezett, egy kisebb, amit elbontottak, később egy nagyobb. Az északi oldalon, keskenyen a fal mellett, részben a sekrestyéhez toldva osszárium volt, amit valamikor kiürítettek. A mostani kiásáskor nem találtak benne semmi érdemlegeset.

A templom északkeleti sarkában dolgozva több építési periódust tártak fel. Kiderült, a 13. század folyamán épülhetett a szögletes záródású szentéllyel rendelkező templom, és találtak egy félköríves szentélyvégződést, amivel utólag bővíthették az eredetileg egyenes záródású szentélyt. A régész megjegyezte, hogy nemrég Bögözben is hasonló szentélyt tártak fel. A most talált félkörívet a 13. század végén vagy a 14 század elején építették. A korai, szögletes szentélyhez tartozott az első sekrestye, a feltártak közül a kisebb.

 

 

A 15. század folyamán, legkésőbb a 16. század első felében átalakították a templomot. Lebontották az akkori szentélyt és megépítették a sokszögzáródású, hálóboltozatos szentélyt. A most látható hálóboltozat nem az eredeti, az az 1802-es földrengéskor beomlott, majd brassói mester építette újra csak a szentélyben, a hajó hálóboltozata már nem került helyreállításra. Az új szentélyhez, mely egyforma szélességű a hajóval, építették hozzá a nagyobb sekrestyét.

A hajó kezdetektől ilyen széles volt, az eddig nyitott szelvények nem mutattak ki más falakat. A hajó hossza valószínűleg nem volt ekkora, utólag bővítették, és karzatot építettek a nyugati végébe is. Ahhoz, hogy megtudják, hol volt a hajó eredeti záródása, újabb szelvényt kell nyitniuk, mondotta Sztáncsuj Sándor József.
A feltárt sírok között vannak kora újkoriak és korábbiak is, középkoriak, hisz érméket is találtak. Másodlagos helyzetből, a padló alatti törmelékből kiemeltek egy 17. századi csonka sírkövet, amelyen egy kései reneszánsz címerpajzs töredéke látszik. A déli oldalon a diadalív mellett áll egy cserépkályha, amit le kell bontani, továbbá el fogják tüntetni a gázkazánt is. (Felújítás után padlófűtéssel látják el az épületet.) Ha ez megtörténik, két kutatószelvényt nyitnak még a hajóban, mondotta a régész.

Összefoglalva az eddigi munkát, Sztáncsuj Sándor József elmondta, nagyon érdekes feladat volt, megtiszteltetés és nagy felelősség is, hogy a sepsiszentgyörgyi Vártemplomban áshattak, ahol eddig még senki nem végzett régészeti kutatást. A részeredményeket bemutatták a 12. erdélyi magyar régészeti konferencián Marosvásárhelyen, s a szakma részéről jövő visszajelzések alapján úgy érzi, jól teljesítettek. Az eredmény tudományos szempontból felborította az eddig kialakított képet. A kutatás még foly­tatódik.


Renoválnak, de még kérdés, mekkora részt

Bucsi Zsolt tiszteletes reméli, hogy a legfelsőbb ítélőszéken nyert ügyük lesz, és elkezdhetik a renoválást. Ha mégis veszítenének, magát a templomot mindenképpen felújítják. Akkor már nem európai pénzből, hanem magyar állami, a Bethlen Gábor Alapon keresztül nyert támogatással, ami 80 százalékban fedi a templom tervezett munkálatait. A terveket Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi műépítész készítette. Beszerelik a padlófűtést, kicserélik a padokat és a teljes tetőszerkezetet. Mivel az tölgyfából készült, ugyanolyannal kell helyettesíteni. Kanyó Albert gondnok irányításával a szükséges cserefát már kivágták az egyházközség erdejéből.
Amíg elkészülnek a renoválással, az újonnan felépített gyülekezeti teremben tartják az istentiszteletet.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 445
szavazógép
2019-02-20: Magazin - :

Küzdelem az Oscar-díjért

Alfonso Cuarón Roma című alkotását tíz kategóriában jelölték Oscar-díjra, a filmet forgalmazó Netflix mindent latba vet, hogy sikerüljön megszereznie első játékfilmes Oscar-díját. Ám ha a legjobb film díját vasárnap a Roma kapja, annak szakértők szerint mindenképpen komoly hatása lesz a filmiparra – írta vasárnap a The New York Times.
2019-02-20: Pénz, piac, vállalkozás - Iochom István:

A nagy nap kivitelezője (Magánvállalkozás)

A közelmúltban Kézdivásárhelyen bejegyzett Dreamy Wedding Esküvőszervező Iroda megálmodója, Pap Eszter Edina 27 éves egyéni vállalkozó, aki szülővárosában a Bod Péter Tanítóképzőben érettségizett 2010-ben, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán végezte tanulmányait és államvizsgázott 2013-ban. Hazatérése után első munkahelye a Városi Színháznál volt 2014 és 2016 között, ahol szervezőként és irodalmi titkárként tevékenykedett, majd 2016-ban rádiós hírszerkesztőként és újságíróként a Profi Rádiónál, illetve a Székely Hírmondónál helyezkedett el. A fiatal vállalkozót a minap kerestük meg és készítettünk vele interjút.