Édler András, a kamara elnöke, valamint Bagoly Miklós, az ASIMCOV vezetője szerint a kezdeményezéssel a háromszéki vállalkozói szféra kilencven százalékát kitevő kis- és középvállalkozásoknak szándékoznak segíteni. A vállalkozókkal történt egyeztetés nyomán kiderült, hajlandóak lennének biztosítani alkalmazottaiknak a háromezer lejes bruttó bért, amennyiben a 2018-ban elfogadott 114-es számú sürgősségi kormányrendeletbe foglalt adócsökkentések rájuk is érvényesek lennének. A „kapzsisági adó” bevezetése miatt elhíresült, sokat bírált rendelet a következő adókedvezményekről rendelkezik az építőipar esetében: a jövedelemadó és a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás alól való mentesülés 2028 végéig, a társadalombiztosítási adónak szintén a jelzett dátumig 3,25 százalékkal történő csökkentése, illetve a munkáltatót terhelő munkabiztosítási adónak fél százalékkal való mérséklése. A rendelet ugyanakkor előírja, hogy az építőipari vállalkozásoknak – gyakorlatilag mintegy 15 az országos jegyzékben megjelölt tevékenységi terület – legkevesebb bruttó háromezer lej fizetést kell biztosítaniuk alkalmazottaiknak.

Édler András és Bagoly Miklós. A szerző felvétele

Édler András szerint a 114-es rendelet idevágó előírásai jó elképzelésnek tekinthetők, és hozzájárulhatnak az ágazat versenyképessége növeléséhez, illetve a munkaerő- elvándorlás visszaszorításához. A munkaerőhiány viszont nem csak egy ágazat problémája, hanem az elmúlt években már a teljes magánvállalkozói szférát sújtja. Ez leginkább a kis- és középvállalkozásokat sínyli meg, a munkaerőhiány miatt kénytelenek szűkíteni tevékenységüket, illetve esetenként már a bezárást fontolgatni. Az elvándorlás, valamint a romániai kis- és középvállalkozások alacsony versenyképessége több okra is visszavezethető, egyebek mellett az alacsony bérszintre. E mögött viszont a magas adóterhek állnak, és ezen a téren minden lehetőséget meg kellene ragadnia a döntéshozóknak, hogy javítsanak a helyzeten. Már csak abból a megfontolásból is, hogy egy egészséges gazdaság alapját pont ezek vállalkozások jelentik – a gazdasági szereplők mintegy 50-60 százaléka –, mégis sokkal sérülékenyebbek, mint például a multik, amelyek pár tíz százalékos nyereségkiesést is könnyen átvészelnek. A 114-es rendelettel egy jó lehetőséget teremtettek, de ezt nem lehet csak egy ágazatra leszűkíteni – fogalmazott Édler. Bagoly Miklós szerint jelenleg az a felfogás uralkodik, hogy a kis- és középvállalkozások a hibásak, mert alulfizetik a munkavállalókat, és az emberek inkább úgy döntenek, külföldre mennek dolgozni. Ez a megállapítás nem fedi a valóságot, az adóterheket tekintve ugyanis Románia vezető helyet foglal el Európa-szinten.

Ezek csökkentése lenne az egyik eszköz a munkaerő elvándorlás visszaszorítására. Ebből a tényből kiindulva fogalmazták meg a petíciót. Bagoly Miklós szerint, amennyiben az összes kis- és középvállalkozásra kiterjesztenék az adókedvezményt, és azok biztosítanák a háromezer lejes bért, akkor a munkavállalók havi 2600 lejt vihetnének haza. Amennyiben kedvezmény nélkül adnák meg a bruttó háromezer lejt, akkor a nettó jövedelem már 1700 lejre csökkenne. Bagoly Miklós arra is rámutatott, hogy a szabályzás kiterjesztésével a rendeletbe foglalt adókedvezmények körüli egyes torzulásokat is rendezni lehetne.

Édler András továbbá elmondta: a támogató aláírási íveket már szétosztották, de a kamara székhelyén is alá lehet írni. Az aláírásgyűjtésnek nem szabtak határidőt, de nagyjából március 15-vel lezárnák, annak érdekében, hogy a petíciót minél hamarabb eljuttassák a kormányhoz és a honatyákhoz.