Amint az ülésen elhangzott: a tanács tavaly március 15-i ünnepi ülésén hozott elvi határozatot a névválasztásról, és arról, hogy elindítja a névadás jogi procedúráját. A névválasztást a prefektus hivatalában működő névadó bizottság negatívan véleményezte, de amint a tanácsülésen a város jegyzője elmagyarázta: a testület ennek ellenére határozhat a névadásról. Az önkormányzati testület ülésén az RMDSZ egyik képviselője a döntés elnapolását, másik a név módosítását, és a Kányádi Sándor nevet javasolta a könyvtárnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös frakciója kitartott a Nyirő József név és a szavazás megtartása mellett. Többen is elmondták: mindkét személyiséget fontosnak tartják a város számára, semmiképpen nem szeretnék őket egymás ellen kijátszani, és keresik annak a módját, hogy Kányádi Sándor nevét is utca, tér vagy intézmény viselje Székelyudvarhelyen.

Az emigrációban elhunyt Nyirő József erdélyi író alakja 2012-ben váltott ki erős indulatokat a román–magyar viszonyban és az erdélyi magyar közéletben, amikor a hatóságok meghiúsították az író hamvainak a székelyudvarhelyi újratemetését. Azt hangoztatták, hogy szerintük Nyirő József antiszemita, fasiszta eszméket képviselt, de az újratemetést a Bunta Levente akkori RMDSZ-es polgármester által kiállított temetési engedély formai hibájára hivatkozva akadályozták meg. Az újratemetés előkészítésében – kegyeleti okokra, Nyirő József végakaratára és írói érdemeire hivatkozva – az Országgyűlés Hivatala szervezői szerepet vállalt. Ezt követően a román hatóságok egy gyergyószentmiklósi Nyirő József-megemlékezés és egy székelyudvarhelyi Nyirő József-naptár ügyében is vizsgálatot indítottak, de bűncselekmény hiányában mindkettőt beszüntették.