Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A visszaszolgáltatás hóhérai

2019. március 7., csütörtök, Máról holnapra
Nagy D. István

Az útjában mindent eltipró szuronyhengernek bizonyul Romániában a 2015-től erőteljesen tapasztalható visszaállamosítási folyamat, melynek áldozatai között előkelő helyen állnak az egykori magyar arisztokrácia leszármazottjai és a történelmi egyházak.

E kétségkívül alaposan megtervezett folyamat a tavasz beköszöntével újabb jogi nonszenszként is oktatandó gyöngyszemekkel szolgált. Háromszéken az árkosi Szentkereszty bárók egykori kastélya amúgy is hányatott visszaszolgáltatásának történetében nyílik egy újabb elkeserítő fejezet, míg Közép-Erdélyben Bánffy Dénes egykori mezőgazdasági miniszter leszármazottjainak eddig is eléggé kalandos vagyonvisszaszerzési harca élesedik tovább, az ítélőszékek több szempontból is kirívóan gyanús segédletével. Mindezek ráadásul éppen az erdélyi arisztokrácia huszadik századi történelme egyik legsötétebb napjának –„a címerek golgotája” néven ismertté vált, egy éjszaka alatt elvégzett kitelepítés és vagyonelkobzás – hetvenedik évfordulója környékén, mintegy sötét ajándékként, kerültek nyilvánosságra. Mind az árkosi, mind a Fehér megyei fejlemények újabb példái az ingatlanrestitúció nagyjából három évvel ezelőtti leállása után beindult folyamatnak, ami mára szalagon gyártott, szinte azonos érvekkel, „bizonyítékokkal” alátámasztott döntések sorát eredményezi. A már említett két eset mellett csak a tavalyi évben három ilyen kirívó döntéssel is találkozhattunk: a Székely Mikó Kollégium fellebbviteli tárgyalása, a Batthyaneum könyvtár vissza(nem)szolgáltatása, és nem utolsósorban a Bánffy család Maros megyei erdeinek újbóli államosítása.

Összehangolt folyamatról van szó, melynek egyetlen célja a restitúció előtti állapotok minél szélesebb körű visszaállítása, és ezt az érvrendszer is mutatja, melyre a bíróságok építkeznek. Nem restellnek szemrebbenés nélkül elfogadni olyan bizonyítékokat is – az egykori kommunista népbíróságok hozta ítéleteket –, amelyek egy egészséges országban már rég a történelem szemétdombjára kerültek volna, vagy legfennebb jogi kuriózumként mutogatnák azokat. Az 1950-es években lezajlott, egyértelműen koncepciós perekben született ítéleteknek, amelyek az új, szovjet mintájú rezsim konszolidációját szolgálták, kihasználva a háborús bűnös fogalma körüli zűrzavart is, egy demokratikus állam egyetlen bírósága számára sem szabadna mérvadóaknak lenniük. Mégis, közel harminc évvel a rendszerváltás után kőkemény érvnek számítanak, amely alapján egy tollvonással emberek foszthatóak meg a vagyonuktól, pusztán a származásuk miatt.

A folyamat összes okát nehéz lenne azonosítani, de feltételezhetjük, hogy az egyik legfontosabb ezek közül, hogy a 2007-es uniós csatlakozás környékén „jófiúként” viselkedő Románia látható és láthatatlan vezetői észbe kaptak: nagy gond lehet abból, hogy Erdélyben a magyarság – főképp a jelenleg is gyanús grófok, bárók, az egykori népnyúzó „elemek” leszármazottjai – túl sok vagyonra és persze befolyásra tesznek szert. Egy ilyen kincset az államnak vétek lenne kiadnia a kezéből vagy nem visszaszerezni jogi csűrcsavarokkal.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 572
szavazógép
2019-03-07: Magazin - :

Két irodalmi Nobelt osztanak ki idén ősszel

Történetének legmélyebb válságát élte át a közelmúltban az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia, aminek a külső szemlélő számára leginkább szembeszökő következménye az volt, hogy tavaly nem osztották ki a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerését.
2019-03-07: Közélet - Fekete Réka:

Útban a megoldás felé (Gyermekvédelmi kérdések Baróton)

Feszült a hangulat Baróton – ezzel a címmel közöltük március elsejei lapszámunkban Hecser László írását az Erdővidék központjában kialakult helyzetről, a világhálón terjedő petíciókezdeményezésről, amely a felszámolás alatt lévő oltszemi elhelyezőközpontból és speciális iskolából származó gyermekek számára Baróton épülő két családi ház ellen indult. Beszámoltunk arról, hogy a szülői bizottság kérésére a  megyei önkormányzat elnöke, a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője, Barót polgármestere, az általános iskola vezetősége és vezetőtanácsának tagjai négy és fél órás gyűlésen beszélgettek az oltszemi gyermekek számára épülő otthonokról, azok működéséről és Barótra gyakorolt hatásáról. Mindenki számára kielégítő megoldás azóta sem született, a hangulat továbbra is feszült a városban, ezért néztünk utána, mi történt az említett aláírásgyűjtés előtt az ügyben, és mit szándékszik tenni ennek fényében a hatóság.