Tavaly a prefektúra kétszer ötezer lejre bírságolta Sepsiszentgyörgy (és Kézdivásárhely) polgármesterét a március 15-i ünnepi díszítésért. A bíróság ugyan alapfokon megsemmisítette mindkét büntetést, ám Antal Árpádnak meggyőződése, hogy a kormánybiztos „önkéntes vagy megrendelésre tett lépése gyűlöletkeltő, magyarellenes akció volt, célja pedig a megfélemlítés”. Immár meggyőződhetett, hogy minden ilyen lépése hiábavaló, a magyar közösséget nem lehet megfélemlíteni és ebben az évben is azon lesznek, hogy a város díszítésével is megalapozzák az ünnepi hangulatot – mondotta. A sepsiszentgyörgyi ünnepség díszvendége Martonyi János, a második Orbán-kormány külügyminisztere lesz, de sok határon túli vendéget is várnak, harmincfős küldöttség érkezik Székelykevéről, a Belgrádtól alig 15 kilométerre fekvő színmagyar településről, ahol Bukovinából áttelepített székelyek leszármazottai élnek, igen erős székely identitással. A székelykeveiekkel pénteken reggel együttműködési megállapodást írnak alá – mondta el Antal Árpád.

Tamás Sándor magyarázattal szolgált az RMDSZ két héttel korábbi kongresszusán elfogadott, magyar nemzeti szimbólumokat rögzítő határozatára. Az elmúlt években felerősödött magyarellenes hangulat, a prefektúrák és úgynevezett civil szervezetek által indított perek tették időszerűvé a kérdést, annál is inkább, mert létezik egy 2001/1157-es kormányhatározat, amely szerint „azon nemzeti kisebbségek, amelyek rendelkeznek országos szintű szervezettel, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket”. Ezért kellett egyértelműsítenie a magyarok országos érdekvédelmi szervezetének, hogy a közösség hivatalos jelképei a magyar és székely himnusz, illetve a két zászló – szögezte le Tamás Sándor.

Tamás Sándor és Antal Árpád felhívással fordultak a háromszékiekhez: minél nagyobb számban vegyünk részt a magyar nemzeti ünnepen, mutassuk meg, nem tudnak megfélemlíteni, hogy ragaszkodunk szülőföldünkhöz, jelképeinkhez.