Noha majdnem annyi érettségi dolgozat osztályzatát fokozták le, mint ahánynak emelték, hat háromszéki diák számára biztosan volt értelme a fellebbezésnek, ők ugyanis nem egyszerűen nagyobb jegyet, hanem magát a sikeres vizsgát könyvelhetik el a látszólagos kudarc után.
A megyében idén érettségizettek aránya ezzel 84,25 százalékra nőtt, ami 1707 új oklevelet jelent. Az ideiglenes eredményhirdetés után a 2026 vizsgázóból 219-en fellebbeztek, a legtöbben — 130-an — románból; a brassói javítóközpontban azonban csak 28 esetben látták indokoltnak a jegyváltoztatást, 14-et le-, 14-et pedig fölértékelve. Más tantárgyakból több jobb, mint rosszabb osztályzat érkezett vissza, a végső mérleg: 51 módosult jegy, ebből 28 felfelé, 23 pedig lefelé araszolt. A bukott diákok már jövő héten beiratkozhatnak az augusztus végi, szeptember eleji pótérettségire. A júniusi vizsgaidőszak tapasztalatait a tanfelügyelőség jelentésben továbbítja a minisztériumnak, a feltétlenül megoldásra szoruló zavarok közül Keresztély Irma főtanfelügyelő a kisebbségi diákok időben való anyanyelvi tájékoztatását emelte ki, idén ugyanis hónapos késéssel, ráadásul rossz, júniusig javítgatott fordításokban jutottak hozzá a tételekhez, és már nem volt idő mindent végigrágni, látszott is a dolgozatokon, hogy az elsők között szereplő feladatokat általában jobban tudták, mint a lista végén levőket. De az egész rendszert újra kellene gondolni, hiszen képtelenség, hogy mindenki mindenből ugyanúgy vizsgázzon, mikor rengeteg különböző osztály van — vélekedett Keresztély Irma, aki szerint különböző szintű vagy típusú érettségi bevezetése jobban szolgálná az egyéni boldogulást, karrierépítést, hiszen ma egy műszaki pályára készülő fiatalnak is kötelező bonyolult filológiai elemzéseket végeznie pusztán egy vizsgajegy kedvéért.
