A határozattervezet a városi kórház – a város közvagyonát képező – 25 349 négyzetméteres beépített telkének és udvarának két parcellára – 2290 és 23 059 négyzetméterre – való felosztását is tartalmazza. A felparcellázást az önkormányzat megbízásából Kondra István mérnök végezte el. Bokor Tibor polgármester előterjesztésében elmondta: a felosztásra azért volt szükség, hogy le lehessen bontani az egykori belgyógyászat romos épületét a hozzá tartozó kerítéssel együtt. „Megnyitnánk a járóbeteg-gondozó felé a bejáratot, emellett rendeznénk a teret, a parkot és a járóbeteg-gondozó előtt kisebb parkolót létesítenénk. Ezt önrészből oldanánk meg” – ismertette az elöljáró.

Az egykori Kapitányi Szállás, 1884-től a Rudolf Kórház épülete valóban romos állapotba került, két tábla is omlásveszélyre figyelmezteti a járókelőket. A tetőzet bármikor beszakadhat, az épületet már nem lehet megmenteni. Évekkel ezelőtt felmerült egy idősotthon létesítésének a lehetősége, de ebből semmi sem lett.

Mint ismeretes, az egykori Kapitányi Szállás telkén szerelték össze Gábor Áron ágyúit, és itt került elő az egyetlen ágyúcső is. A korabeli források tanúsítják, 1906. augusztus 18-án délután 3 óra körül a Rudolf Kórház udvarán – az egykori Kapitányi Szállás és kerekesműhely közelében – az épület utcai részének belső végétől tizenhárom méter távolságra a Jakobovits József kolozsvári illetőségű vízvezeték-szerelő irányítása alatt dolgozó földmunkások bukkantak rá a réz ágyúcsőre, melynek legmélyebben fekvő része a föld színe alatt ötvenöt centiméter mélyen volt. Azóta újabb ágyúcső nem került elő. Szőcs József polgármester mandátuma idején (1878–1888) adta át a városi tanács az egykori Kapitányi Szállást a báró Szentkereszty Stefánia által elnökölt Kórház Egyesületnek, ahol 1884. október 19-én megnyílt a Kézdivásárhelyi és Vidéki Rudolf Kórház.

A jobb sorsra érdemes épület nem szerepel a műemlékek jegyzékén, így most lebontásáról határoztak. Kézdivásárhely szegényebb lesz egy történelmi épülettel...