Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Szijjártó Péter MarosvásárhelyenA magyar ma is a szabadság népe

2019. március 15., péntek, Belföld

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a meghívottja a marosvásárhelyi március 15-i rendezvényeknek. A magyar diplomácia vezetője részt vett a székely vértanúk emlékművénél szervezett ünnepi megemlékezésen, majd a tavaly újraalapított Római Katolikus Gimnáziumban elsőként átvette a tanintézet által adományozott Rákóczi-díjat, amit az iskola megmentésében és újraindításában vállalt szerepének elismeréséül kapott. A miniszter Nyárádszeredában részt vett a település magyar kormánytámogatással megvalósult műfüves labdarúgópályájának ünnepélyes átadásán is.

  • Fotó: MTI
    Fotó: MTI

A magyarságnak, akárcsak 1848-ban, ma is összefogva kell megvédenie szabadságát, a múlt felidézése nagy lehetőség annak megmutatására, hogy a magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa – fogalmazott Szijjártó Péter a székely vértanúk emlékművénél szervezett ünnepségen. Úgy vélte, a forradalom nem kizárólag történelem, hanem a „szívünk, gerincünk”, az akkori forradalmárok a maguk jövőjét, a most élők jelenét építették, amikor a szabadságért harcoltak. Ma a helyzet megint úgy áll, hogy Magyarország szuverenitásáért és a magyar emberek döntési szabadságáért kell újra megküzdeni. Szijjártó Péter szerint a mai magyarok is képesek arra, hogy – mint 1848-as elődeik – megváltoztassák a történelem menetét. A magyar közösségeket sehol nem lehet erőszakkal asszimilálni vagy hátrányban részesíteni. Magyarország nemzeti kormánya mindig ki fog állni a határon túli magyarok jogaiért, Magyarország a területén élő nemzeti kisebbségeknek pedig biztosítja a lehetőséget, hogy szabadon, bármiféle retorzió nélkül megünnepelhessék hőseiket, nemzeti összetartozásukat. „A kölcsönös tisztelet jegyében mi is elvárjuk minden országtól, ahol magyar emberek élnek, hogy megünnepelhessék saját hőseiket és a nemzeti összetartozásukat. Ha ugyanis a többségi nemzet megadja a nemzetiségeknek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi, ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, azzal erősítik és nem gyengítik azt az országot, ahol élnek” – fogalmazott.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is az emberi méltóság fontosságát hangsúlyozta. A székely szimbólumok vagy a magyar nyelv elleni támadás voltaképpen a magyarok emberi méltósága ellen irányul. „Ezért kell innen azt mondanunk, határozottan kiáltanunk: állj, és ne tovább!” – jelentette ki. „Amikor az ellenünk és a nemzeti szimbólumaink elleni támadásra, a gyűlöletbeszédre válaszolunk, akkor mindössze megvédjük magunkat” – tette hozzá. Kelemen Hunor szerint a jogegyenlőség elve alapján jár a magyaroknak a magyar kar a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen. Megjegyezte, rengeteg energiát fordítottak az elmúlt hét évben a magyarok a meggyőzésre, a románok az elutasításra, és ezt az energiát jobb ügyek szolgálatába lehetett volna állítani. Kelemen Hunor kitért arra, hogy Romániának száz éve volt arra, hogy teljesítse, amit az erdélyi románok az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígértek a magyarságnak. Nem tette meg, és ezért a magyarság ma az Európai Unió segítségével próbálja elérni azokat az autonómiaformákat, amelyek Nyugat-Európában működnek. A rendezvény harmadik szónoka, Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke azt hangoztatta, hogy miként az 1848–49-es forradalom után, úgy most is jönnie kell egy kiegyezésnek, és ebben a magyarok partnerek lesznek.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium diákjai, tanárai és szülői közössége a bizonyíték arra, hogy a magyarságnak nemzeti identitásához, hitéhez ragaszkodó közösségként van jövője a Kárpát-medencében – jelentette ki a Rákóczi-díj átvételekor Szijjártó Péter. Az intézmény diákjai és tanárai előtt mondott beszédében a külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak kötelessége volt kiállni az iskolájukhoz, nemzeti identitásukhoz és hitükhöz ragaszkodó marosvásárhelyi magyar katolikusok, az iskola tanárai mellett. Arról is beszélt, hogy minden eddiginél komolyabb a nyomás a magyarságon, hogy adja fel nemzeti, vallási, kulturális örökségét és identitását. A miniszter szerint a magyar–román kapcsolatok előtt ma is számos kihívás áll, de éppen a marosvásárhelyi iskola bizonyítja, hogy megéri a kölcsönös tisztelet és bizalom helyreállításáért dolgozni, mert a közös sikertörténetek a reménytelennek tűnő vitákat is közelebb vihetik a megoldáshoz. Tamási Zsolt iskolaigazgató laudációjában megköszönte a magyar kormány diplomáciai erőfeszítéseit, amelyek sorsdöntőnek bizonyultak a hosszas pereskedés és jogi huzavona után kormányrendelettel újraindított iskola szempontjából.

Szijjártó Péter az Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) kialakult helyzetről is egyeztetett az intézmény magyar oktatóival és az RMDSZ vezetőivel. Sajtóértekezleten közölte: ahogyan egy pragmatikus, kisebbségi jogokat tiszteletben tartó megállapodás lehetővé tette, hogy a római katolikus magyar diákok ismét saját iskolájukban tanulhassanak Marosvásárhelyen, úgy a felsőoktatásban is elérhető a román törvényeket tiszteletben tartó megoldás, és a már megalakult angol kar mintájára az önálló magyar kar is létrejöhet a MOGYTTE-n. Ezért tárgyalni fog Brüsszelben Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel is a magyar kar kérdéséről.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 502
szavazógép
2019-03-15: Közélet - Hecser László:

Bodvajban győztesnek érezhetjük magunkat

Bodvaj a székely elszántság erős jelképe: egyetlen ember elhatározása és kitartása kellett mind­össze, hogy egyik legszentebb harcunkhoz olyan ágyút és muníciót tudjunk előállítani, amivel csatákat tudunk megnyerni. Gábor Áron szellemisége ma is érzékelhető az erdővidéki hegyek közt – hangzott el az immár tizenkettedik alkalommal megszervezett eseményen.
2019-03-15: Belföld - :

Hiábavaló, míg szegénység van ( Dacian Cioloș az autonómiáról)

Hiábavalónak tartja az autonómiáról folytatott vitákat Dacian Cioloș volt miniszterelnök, aki szerint a gazdasági fejlődés – és a szegénység csökkentése – az előfeltétele annak, hogy stabil megoldást találjanak a nemzetiségi problémákra.