A legtöbb virológus egyetért egy pandémiás (az egész világra kiterjedő) influenzajárvány elkerülhetetlenségében. Senki sem jósolhatja meg pontosan a betegség okozóját, de mindeddig a madárinfluenza H5N1-es változata tűnt a ,,leggyanúsabbnak", amely 2003 óta 385 személyt fertőzött meg, 243-at pedig megölt. Ma elsősorban még a madarak betegsége: eddig összességében 300 millió háziszárnyast öltek le miatta, de könnyen mutálódik, így átalakulhat más fajok ― így az ember ― halálos kórokozójává. A H9N2-es rokon törzs is a madarakat fertőzi meg, de Hongkongban négy kisgyermeknek okozott már enyhe lefolyású betegséget, valamint sertésekben és más emlősállatban is kimutatták mind Európá­ban, mind Ázsiában.

A Daniel Perez vezette marylandi kutatócsoport módosította a H9N2-est, majd a vírusfertőzések szempontjából az ember szervezetéhez rendkívül hasonló módon viselkedő görényeken próbálta ki. Egy egyszeres mutáció az ,,új madárinfluenzán" sokkal virulensebbé és fertőzőképesebbé teszi a vírust, valamint könnyebben terjed állatról állatra a kór. Ha a H9N2-es törzset a H3N2-essel ― amely a közönséges szezonális influenza okozója ― kombinálják, akkor szintén növekszik a fertőzőképesség. A kutatók szerint az effajta kombináció könnyedén előfordulhat a természetben is, amennyiben valaki egyszerre fertőződik meg mindkét vírussal.

Megnyugtató tény azonban, hogy a laboratóriumban előállított veszélyes H9N2-es képtelen a levegőn át terjedni, ezért emberről emberre csak tárgyak közvetítésével kerülhet át. ,,Habár a levegőn át nem fertőz, számos emberi szövetben szaporodik, hasonló tüneteket okozva, mint a közönséges H3N2-es" ― írták a virológusok.

A WHO jelentése szerint a madárinfluenzának több száz vírustörzse ismert, de közülük mindösszesen négy ― a H5N1, a H7N3, a H7N7 és a H9N2 ― fertőzött meg embert. (AgroLine―Fer-)