A bemutató a kísérleti állomás telephelyén kezdődött, ahol Motika András, a háromszéki szaktanácsadók igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Daniela Popa, a kutatóállomás tudományos titkára bemutatta a több mint száz, saját kutatás eredményeként létrehozott és importból származó burgonyafajtát kisparcellás termelésben. A tizenkét saját fajta mellett ismertették a brassói és suceavai kutatóállomások által előállított fajtákat is. Az importfajták legtöbbje Hollandiából származik, de voltak itt német és francia burgonyafajták is.

Az egyes fajták ismertetése után helyben húzták fel a fészkeket, így a résztvevők közvetlenül is megtapasztalhatták, hogy melyikük mire képes. Ezt követően a Vadrózsa vendéglőben a burgonyatermesztéssel kapcsolatos előadások és a burgonya háromszéki jövőjét taglaló hozzászólások hangzottak el. A vidékfejlesztési és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója a vidékfejlesztési terv keretében elérhető pályázati lehetőségekről beszélt, a növényvédelem szakemberei pedig a burgonya betegségeiről tartottak előadást.

A termelők hozzászólásai közül megemlítenénk a csernátoni Timate Kft. tulajdonosa, Bajcsi Ákos véleményét. Szerinte az uniós csatlakozás naponta újabb kihívások elé állítja a háromszéki termelőket, és néha úgy érzik, belefáradnak a követelményekhez és a piachoz való állandó igazodásba. Kissé borúlátó a jövőt illetően, hiszen meglátása szerint a közeljövőben sokan — a piacra termelők közül is — fel fognak hagyni a termesztéssel. A termeléshez szükséges alapanyagok egyre drágábbak, míg az eladási ár jóval kisebb mértékben növekszik, így lassan a nagytermelők is nehéz helyzetbe kerülnek. Amint mondta, ma már csak az tud fennmaradni a piacon, akinek a terméke nyomon követhető, ami azt jelenti, hogy csak előre mosott és nagyság szerint csomagolt, felcímkézett zsákokban és állandó minőségben árulja termékét, ez pedig komoly befektetéseket igényel. Néhány szakmai tanáccsal is szolgált, felhívva a figyelmet a vetésforgó szükségességére. Szerinte ezzel gátat lehetne vetni a talaj fertőzöttségének, és az új, talán a sokféle külföldi vetőmaggal behurcolt betegségek terjedését is meg lehetne előzni. A legkárosabbként a nálunk egyelőre még csak foltokban megjelent szár- és gumórontó fonálférget (Ditylencus dispaci és D. destructor) említette, amely hatalmas károkat okozhat. Ez utóbbi lárvaként a burgonyagumókban telel, töppedést és rothadást okoz. A féreg terjedésének leginkább a juhok őszi legeltetése az oka, hiszen az állatok lábaihoz ragadó fonálféreg nagy területeken szóródik szét. A talaj fertőtlenítésére vegyszeres kezelési mód áll rendelkezésre, de ezt a kisebb termelők képtelenek kifizetni. Felszólította a jelen levő termelőket, hogy közösen lépjenek fel a törvénytelen legeltetések ellen, és mindenki csak a saját területén nevelje állatait. Tapasztalata szerint az általános felmelegedés következtében kialakuló sivatagosodás lassan hozzánk is elér, ilyen körülmények között egyetlen kiút az öntözés bevezetése lehet. Ugyanezt szolgálná a szá­razságtűrő burgonyafajták megválasztása is. Helyesnek tartaná a burgonyatermesztők szövetkezetének megalakítását, így a befektetésekhez könnyebben lehetne uniós pénzalapokat pályázni, és talán az értékesítés is jobban megoldódna.

Viorel Morărescu vezérigazgató a megye mezőgazdaságát vezető szervek közti jó kapcsolatot és közreműködést dicsérte, elmondása szerint ez más megyékben, sajnos, nem jellemző. Felhívta a figyelmet, hogy értékeinket és földjeinket ne árusítsuk ki, mint a nyugati megyékben, ahol olcsó áron óriási kiterjedésű termőföld jutott úgynevezett külföldi befektetők kezére.