Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Tavaszelő Székföldjén

2019. március 26., kedd, Riport

Zajlik az élet a székföldi településeken, jóllehet a mező még néptelen, s a zöldségeskertekben is gyenge a mozgás, de sok a szociális segélyre váró személy, akiknek feladata a kora tavaszi takarítás. Mert a hótakaró eltűnése után, bizony, napfényre került a tél szemete, a falupatak medre is alapos takarításra szorul.

  • Várják a tavaszt Árapatakon is. Fotók: Albert Levente
    Várják a tavaszt Árapatakon is. Fotók: Albert Levente

Ahol a gyermek, ott az élet

Az örök érvényű mondás jutott eszünkbe, amikor Árapatak központjában időztünk: csak egy szem cukorkára valót – így a kisgyerek, miközben körülnéz, merthogy tiltott a koldulás, egy serdülő leányka pedig csak egy szivart kér, hogy szippanthasson egyet. A pénz itt az úr, ha van, de akkor is, ha nincs.

Maréknyi fiatal szocis láncfűrésszel vágta a tűzifát az új óvoda udvarán. Hiába van már itt a tavasz, még fűteni kell az osztályokban – magyarázta Dúló Szilárd, a Romulus Cioflec-iskola igazgatója, aki maga is együtt dolgozott a fásokkal, hiszen „a munkás mellé oda kell állni!” Ez még csak a vágás – mondja, mert szekerekkel még szét kell hordani a felvágott fát, tető alatt raktározni és bezárni óvodák-iskolák számára a községközpontban, Hetében és Erősdön is. Bezárni, mert a központi iskolából hordogatták el a rászorulók.

 

Viszik a tűzifát

 

A déli kitettségű domboldalakon szokott a legkorábban kinyílni a hóvirág. Több pénzt adnak érte Brassóban a városiak – tudtuk meg a piac állását. – Egy csokor virágért nem visz be a városba a sofőr bácsi, pedig ismerjük: ha kizöldül a csihány, mi azzal fizetünk – árulták el a titkot ára­pataki roma kislányok.

A népességszaporulatból mindenki nyer – sejtettük az igazgató szavaiból –, a községbeli lélekszámnövekedés a roma lakosságnak köszönhető. Ahol a gyermek, ott az élet! Jelenleg 1150 a tanulók összlétszáma az iskolában, s bár két új épülettel is gyarapodott az intézmény, majdnem mindenütt délelőtt-délután folyik a tanítás – részletezte az igazgató. A központi iskola újabb épületét sikerült befejezni, részben be is költöztek, még néhány bútorra várnak, négy osztályban délután is folyik a tanítás. Huszonegy magyar gyermek tanul ott, a magyar állami segély miatt vegyes házasságban élő szülők is írattak be ide gyereket. A községi rendőrség mögötti telken megépült új óvodában beindult az élet, egy magyar és hat román csoport működik.

 

Zajlik az élet azúj óvodában

 

A központi iskola névadójáról, az író és publicista Romulus Cioflecről (1882–1955) bárki bővebben tájékozódhat az épület lépcsőházában, de emlékháza is van a faluban. A Vîrtejul, magyarul Örvényben címmel megjelent valóságregényében ugyan felidézi a trianoni idők utáni Árapatak életét, utal a román–magyar együttélésre, de egy pillanatra sem villan fel a két helybeli nemzetiség együttélése kapcsán egyetlen disszonáns megjegyzés sem. A kötetet Dávid László Kolozsváron élő író-szerkesztő fordította magyarra, akinek édesapja Árapatak református lelkipásztora volt, a székföldi protestáns és görögkeleti vallású népréteg lelki világának, jellegzetesen székföldi sajátosságainak kiváló ismerője. Cioflec, aki Bethlen Gábor fejedelem fogarasföldi üveghutáihoz telepített, eredetileg cseh származású család sarja volt, románná lett, kiváló írói képességgel rendelkezett, életművével az emlékházban ismerkedhet bárki.

 

Dúló Szilárd iskolaigazgató

 

A községben sikeresen kihasználták a romaprogramok nyújtotta előnyöket, gond és tennivaló azonban még maradt, mert a roma nemzetiségűek lakta Hetében bővíteni kell az iskolát. A tervezetet fel kel újíttatni, mosdókkal kell kiegészíteni, amire újabb központi rendelkezés is érkezett. Az előpataki régi és új iskola épülete is korszerűsítésre szorul, illemhelyek létesítése céljából bővíteni kell mind a két épületet.


Nem zárják be a kezelőközpontot

– Lesz, amire elkölteni a beígért 5 millió lej feletti büdzsét? – ugyanis több pénzből gazdálkodhat ezután  a község – kérdeztük Kovács László polgármestert.

– Remélhetjük mi is, hogy kiépül a község infrastruktúrája – mondta a köz­ségvezető –, működésbe lehetne hozni a nagyobb átmérőjű ivóvíz fővezetéket, Előpataktól pedig majd a szennyvízhálózatot is. A vízvezeték a sepsiszentgyörgyi Pacénál kezdődne, és ivóvízzel elláthatná Előpatakot, Árapatakot és Erősdöt. A megyevezetésnél közösen kerestük a lehetőséget ennek a kivitelezésére, ugyanis a vezeték érintené Benedekmezőt, melynek egy része viszont Illyefalva közigazgatási területéhez tartozik. Van egy tervezet a községközpont közös víz- és szennyvízhálózatára, ezt kellene kiterjeszteni Előpatak és Erősd területére. Az utóbbi két településre ugyanis rendelkezünk megvalósíthatósági tanulmánnyal. Szó esett arról is, hogy még egy koptatóréteget tetethessünk az Árapatak és Erősd közötti útszakaszra, ugyanis a szomszédos Botfalu felújíttatta az erősdi hídig tartó községi útját, de a teherbíró képességében meggyengült erősdi Olt-híd a mi megyénkhez tartozik, azt is kellene korszerűsíteni.

– A gyógyvizes kezelőközpontoknál beállott törvényes változások után mi a sorsa az előpataki egységnek?

 

Nincs még kiépített infrastruktúrája a községnek

 

– Ott nem változott semmi. A miénk volt, a miénk marad. Elmondhatjuk, hogy Brassó közelsége miatt a kezelőközpont saját bevételéből működni tud, kiváló előpataki gyógyvizét az Erzsébet borvízpalackozótól kapja pénz ellenében. Előpatak megújulása céljából tervbe vettük, hogy lebontassuk a központban álló, megrozzant üzlethelyiséget, ahol kialakítunk egy fedett teraszt, amit igénybe vehetnek majd a fürdőre érkező vendégek, s használhatunk az Előpataki Napok alkalmával. Pályáztunk a község területén levő összes kultúrotthon felújítására, így az előpatakira is, mert ebben működik a fogorvosi rendelő. Megújul az árapataki családorvosi rendelő is. Közel áll teljes megújulásához a régi 2. számú villa, ahol megszállhatnak majd a kezelőközpontot igénybe vevők. Az önkormányzat visszakapta az egykori községháza, vagyis utóbb a Veress-forrás nevű vendéglő épületét, amit önerőből szeretnénk újraépíttetni, hogy ha van szálláslehetőség a fürdőhelyen, legyen egy megfelelő orvosi rendelő is, amit igénybe vehessenek a fürdő miatt ide érkezők, községünkben ugyanis két orvos teljesít szolgálatot. Ez jelentené Előpatak újraszületését, amihez még egy modern vendéglátóipari egység, egy vendéglő kellene, s akkor akár két-három hétig is tartózkodhatna a fürdőn bárki, aki megtapasztalta gyógyhatását.


Mit kínál egy peremtelepülés

Ha a községközpontnak és Előpataknak sincs még kiépített infrastruktúrája, miként lehetne álmodni, hogy kiépül a peremi fekvésű Erősdé? Pedig ez a kis település kínál annyi idegenforgalmi értéket, mint más. Csak afféle iszapbirkózás volt mind a régi, mind a jelenlegi önkormányzat tevékenysége, a vegyes lakosságú település édeskeveset lépett előre. Bekötőútján egy vékony aszfaltburkolat ugyan húzódik, de az aszfaltos útszakasz végén található egy olyan híd is az Olton, amin járművel életveszélyes átkelni.

 

 

Világra szóló érdekessége a falunak a régészeti lelőhely. Neve közismert az európai archeológiában, ez a festett kerámiáról is ismert erősdi műveltség lelőhelye, amelynek gazdag az irodalma. Évtizedek peregtek le a történelem rokkáján, és még nem született meg az a szemléletes tanösvény, amiért érdemes lenne egy érdeklődőnek elkarikáznia ebbe a faluba. Érték a kis református templom kazettás mennye­zete, régi harangja, a Veczerkő és -tető ritka virágokkal tarkított gyepszőnyege, a környék földtani felépítését szemléltető konglomerát szikla s abban a résbarlang, ahol a helyi szóhagyomány szerint Rózsa Sándor betyárvezér tanyázott, a Kerekcsókás őslénytani, botanikai és régészeti, valamint madártani kuriózum-együttese, a tavasszal viruló törpe mandulás, a csonttollú madár löszös homokfalakba kiépített odútelepei, valamint a híres és tősgyökeres erősdi Bibó család.


Gyarapodó Erősd?

Hogy lesz-e majd lehetősége a községi önkormányzatnak még egy koptatóréteget önteni az erősdi aszfaltos útra, eljut-e hamarosan a minőségi ivóvíz ebbe a faluba, megújul-e a nagy Olt-híd, az a közeljövő titka, de Erősd kincsei tudatosultak a helybeli református gyülekezet lelkészi családjában, presbitériumában. A lelkészi lak udvarán felépült egy mutatós gyülekezeti ház, amolyan közösségi tér, amilyennel nem rendelkezett eddig az itteni csekélyke magyar közösség, s ez otthont fog biztosítani Erősd eljövendő idegenforgalmi kínálatához is.

 

Gyülekezeti ház Erősdön

 

– Várunk egy olyan jellegű kiírásra, ahol anyagiakért pályázhatnánk mutatós többnyelvű pannókra, amelyeket a Székely Nemzeti Múzeum szakembereinek segítségével tudnánk elkészíttetni egyelőre a Tyiszk-hegy neolitikumi telephelyről. Ez a ház biztosít majd teret a gyülekezeti alkalmakra, az itteni néhány magyar gyerek vallásos oktatására, ugyanis nincs magyar iskolája a falunak – részletezte Ráduly-Baka Zsuzsanna lelkipásztor – , pedig erre egyre nagyobb az igény. Pénzt kellett az épületre  szerezni. Tervezetet készített kedves ismerős műépítészünk, Fekete Márta, aki egy olyan csodaépületet álmodott meg, amely tökéletesen beillik a Kós-jellegekkel bíró műemlék lelkészi lak környezetébe, amelyet Anthony Gall Ybl-díjas Kós-kutató Kós-imitációként emleget könyvében. Három éve épül a központ, legnagyobb támogatást eddig a magyar államtól kaptunk – összesen 10 millió forintot –, még igényeltünk támogatást az épület befejezéséhez, bepótolt püspökségünk is 15 ezer eurót a németországi segélyszervezet alapjából is, és felbecsülhetetlen értéket képvisel a helyi kis magyar közösségünk közmunkája is. Gondoltunk arra is, hogy alakítsunk ki az új épületet körülvevő közösségi teret, ahol gyerekeink és fiataljaink is jól érezzék magukat. Akkor majd szívesen vennénk, ha besegítene egy kis közmunkával mondjuk az egyházmegyei IKE-s fiatalok egy csoportja is.

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 301
szavazógép
2019-03-26: Magazin - :

Vörös lámpás negyedben tilos

Jövő évtől betiltják a vezetett városnéző sétákat és kocsmatúrákat Amszterdam vörös lámpás negyedében, főként a belvárosi turistaáradat mérséklése céljából – jelentette a holland sajtó.
2019-03-26: Gazdakör - Bokor Gábor:

Kovácsműhelytől a világcégig (2.)

A múlt heti Gazdakörben írtunk a székelyföldi falugazdászok németországi szakmai útjáról, amelyen alapos betekintést nyerhettek a Lemken, Krone és Grimme mezőgazdasági gépgyártó cégek működésébe, megismerhették legújabb termékeiket. Akkor a világranglista élvonalába tartozó gyárak közös vonásairól számoltunk be, most az egyedi részletekről írunk. Elmondhatjuk, hogy mindhárom gyárban előszeretettel fogadják a látogatók csoportjait, elveik szerint „a szóbeszéd a legjobb reklám”.