Nagy többséggel jóváhagyta szerda éjjel a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) elhalasztását, Ãgy véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság ma, a brexit eredeti határnapján nem lép ki az Európai Unióból. Az éjszakába nyúló szavazássorozaton ugyanakkor a brexit feltételrendszerét tartalmazó, az EU-val novemberben elért, a ház által azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás egyetlen alternatÃvája sem kapott többséget.
Theresa May miniszterelnök nem sokkal a szavazások elÅ‘tt közölte a kormányzó KonzervatÃv Párt alsóházi frakciójával, hogy kész távozni tisztségébÅ‘l a brexittárgyalások következÅ‘ – az EU-hoz fűzÅ‘dÅ‘ jövÅ‘beni kapcsolatokról szóló – szakaszának kezdete elÅ‘tt, de ennek fejében kérte, hogy a frakció támogassa a brexitmegállapodást.
Az Egyesült Királyság eredetileg ma lépett volna ki az Európai Unióból. Miután azonban az alsóház januárban 230, két hete 149 fÅ‘s többséggel elutasÃtotta a brexitmegállapodást, Theresa May a múlt héten kezdeményezte az EU-nál a brexit határidejének június 30-ig terjedÅ‘ halasztását. Az EU a múlt heti csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a brexitmegállapodást, a kilépés május 22-ig – az európai parlamenti választások elÅ‘tti napig – halasztható.
A brexitegyezmény újbóli elutasÃtása esetén viszont a halasztás április 12-ig tart. Addig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további menetrendrÅ‘l szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni a májusban esedékes európai parlamenti választásokon. Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a brexit hosszabb ideig tartó halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, és nincs elfogadott brexitegyezmény, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.
E halasztási forgatókönyvet hagyta jóvá az alsóház a szerda éjjeli szavazáson 441:105 arányban.
Minden alternatÃvát leszavaztak
Az alsóház szerda éjjel szavazott a brexitmegállapodás több alternatÃvájáról is, de ezek egyike sem kapott többséget. A ház hétfÅ‘n hagyta jóvá azt az indÃtványt, amelynek alapján a képviselÅ‘k saját kezdeményezésükre szavazhatnak – nem kötelezÅ‘ jogi erejű, indikatÃv, vagyis véleményjelzési céllal – a brexit feltételrendszerét rögzÃtÅ‘ egyezmény különbözÅ‘ alternatÃváiról. Ez gyakorlatilag példátlan kÃsérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezébÅ‘l a holtpontra jutott brexitfolyamat további irányÃtását.
A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá.
Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból.
Egy másik indÃtvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt elÅ‘bb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Ez kapta a legtöbb jóváhagyó voksot: ezt az indÃtványt a képviselÅ‘k 268:295 arányban vetették el.
Volt egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott brexitmegállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a brexitet.
Az a javaslat járt a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a brexit után is: a ház ezt az indÃtványt 264:272 arányban vetette el.
Egy másik beterjesztés azt indÃtványozta, hogy London a brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA). Az Egyesült Királyság az EFTA tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez.
Nem kizárt, hogy az alternatÃv brexitjavaslatok közül a legnépszerűbbek hétfÅ‘n ismét a ház elé kerülnek, de az is lehet, hogy a kormány még ezen a héten ismét a képviselÅ‘k elé terjeszti az eredeti brexitmegállapodást.
