A kapzsisági adót szabályozó sürgősségi kormányrendeletet szintén sürgősségi rendelettel módosította a kormány. Ennek értelmében mintegy harmadára csökkentik a tavaly év végén bevezetett bankadót.
Mint ismeretes, az úgynevezett kapzsisági illetéket azoknak a pénzintézeteknek kellett volna fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak és a negyedévenként fizetendő illeték a bank aktíváinak 0,3 százalékát (az évi 1,2 százalékot) is elérhette. A kormány a bankszektor bírálatai és az ország adós-besorolásának rontását kilátásba helyező hitelminősítők jelzései nyomán még az első negyedéves befizetési határidő lejárta előtt visszakozott.
A múlt pénteken hozott rendelet értelmében az új bankadó a pénzeszközök legfeljebb 0,4 százaléka lehet évente és egy sor olyan kedvezményt tartalmaz, amellyel a kormány a hitelezést akarja bátorítani. Eugen Teodorovici szerint a „szorgalomösztönző” illetéket félévenként kell majd fizetni, és értékét nem a kormány szerint manipulálható és állítólag mesterségesen magasan tartott bankközi hitelkamatlábhoz (ROBOR) kötik, hanem egy új mutatóhoz, amely a bankok közötti ténylegesen megvalósult lejtranzakcióknál alkalmazott kamat átlagaként határoznak meg. A pénzügyminiszter kifejtette: a bankadó módosításával nem várták meg az Európai Központi Bank jóváhagyását, mivel megkapták a román jegybankét, és a román bankárszövetséggel is egyeztettek. Viorica Dăncilă miniszterelnök a pénteki kormányülés sajtónyilvános első perceiben kifejtette: a bankadó módosítása a lakossági hitelesek törlesztőrészleteinek csökkentését és a román gazdaság hitelfeltételeinek javítását szolgálja. Mindazonáltal a rendeletnek nincs visszamenő hatálya, a ROBOR-hoz kötött, korábban leszerződött változó kamatú lejhitelek nem változnak, de a bankok ügyfeleinek lehetőségük lesz május 2-a után a megváltozott feltételek szerint újrafinanszírozni hiteleiket.
Mindezzel együtt szakértők úgy vélik, hogy a lengyel modellhez hasonló, a pénzeszközök évi 0,4 százalékára rúgó bankadó így is a legmagasabbak egyike az Európai Unióban.
A kormány ugyanakkor elhalasztotta a magánnyugdíj-alapokra, energetikai cégekre és a távközlési szektorra vonatkozó előírások egy részének módosítását, és kilátásba helyezte, hogy az érintettekkel történő újabb egyeztetések után dönt a kérdésben. (MTI–Fer-)
