Uniós pénzek bevonásával az ókor egyik építészeti csodájának, a Traianus római császár által készíttetett első Duna-hídnak az újjáépítését tervezi Szerbia és Románia ― jelentette a belgrádi sajtó.
A Dáciát meghódító, 98 és 117 között uralkodó császár seregei felvonulásának a megkönnyítésére veretett hidat az Al-Dunán Turnu Severin és a szerbiai Kladovo között. Az 1127 méter hosszú építményt a kor legnagyobb építésze, a damaszkuszi Apollodórosz tervezte, akinek alkotásai között olyan világhírű építmények szerepelnek, mint a római Pantheon, a császár hódításainak emléket állító Traianus-oszlop, Traianus római fóruma, számos diadalív s a spanyolországi Alconétar-híd.
A római légiók által taposott, 103 és 105 között felépült híd csak száz évig állt ― Traianus utóda, Hadrianus császár leromboltatta, nehogy északról jövő támadások segítőjévé váljon ―, de utána még vagy ezer évig nem épült új híd a Dunán. Húsz pilléréből csupán egy maradt meg a szerb part közelében, de korabeli ábrázolások alapján nagy pontossággal megállapítható, hogyan nézett ki. A remek mérnöki alkotás mindkét végén szobrokkal díszített boltíves kapu emelkedett. A Vaskapu után, de még mindig szűk mederben rohanó Dunába húsz kőpillért állítottak, s ezek tartották a fából készült, boltíves faszerkezettel alátámasztott hídpályát.
A híd rekonstrukcióját elsősorban Szerbia szorgalmazza, amely büszke ókori örökségére ― nyolc római császár született mai területén, ahol több jelentős romváros is van ―, s igyekszik azt turistaparadicsommá varázsolni. Traianus hídjának rekonstrukciójára egyelőre egymillió euró áll rendelkezésre, ami szakértők szerint nem elegendő, de a terv kiötlői állítják: biztos ígéreteik vannak arra, hogy szerb, román és uniós forrásból összejön a szükséges összeg.
