Tudtommal főleg tokánynak és tojással készítik az egész magyar nyelvterületen. Valószínűleg ez az a gombánk, amelyet a ki nem terült csiperkén és őzlábon kívül a leggyakrabban készítenek el megtöltve tájainkon. Ízelítőül álljon itt több recept a magyar nyelvterület különböző tájegységeiből.

Kucsmagomba töltve: Megpucolom a faszkógombát, elhasogatom, hagymát párolok, külön kását dinsztelek, az egészet leőrölöm, kisebb gombadarabok, szárak is kerülnek bele, s ezzel megtöltöm a szép nagy gombákat, beleteszem őket a sütőbe, s tejfelt is teszek rá. (A. G. Sz. V., Csíkszentmihály)

Töltött szentgyörgyi gomba (Tiszazug, Alföld). Hozzávalók: szentgyörgyi gomba, kevés fűszeres darált hús, olvasztott vaj, tojás. A gombát langyos vízben többször gondosan mossuk, mert a bő­rében sok a homok. Csak a tövét vágjuk le, ezután nyersen ketté­vágjuk, belső részéből kiszedünk, fűszeres tojással szilárdított húst a helyére töltünk. Ezután vajjal kikent zománcos tepsibe vagy serpenyőbe szorosan egymás mellé tesszük a töltött gombákat, csak nagyon kevés vizet öntünk alá, mert a gomba is vizet ereszt, miközben sül. Sütőbe rakjuk, sütés közben olvasztott vajjal meglocsoljuk és szép pirosra sütjük, de nem ropogósra, mert akkor keserű lesz.

Gombás tokány: Hagymát zsírban pergelek, paprikát belé, s aztán a gombát. Nyáron árdét, gogonélt is a hagyma közé vágok. (P. B., Sepsikőröspatak)

A szenpéteri gombát hagymarántalékkal, tejfellel s kicsi paprikáva szoktuk enni, tokánynak. (K. J. A., Moldva, Bahána)

Suska tojással: A tojást a suskára reá szoktam ütni, miko’ megsült a hagymás zsírba’. A suska szárát is karikákra fe’ ke’ vágni, s azt is meg ke’ készíteni. (P. B., Sepsikőröspatak)

Suska paprikásnak: Olajba vagy zsírba bele kell dinsztelni két fej hagymát. A megpucolt suskagombát összeaprítva adjuk hozzá ahhoz. Az egészbe aztán babérlevelet teszünk, beszórjuk paprikás liszttel, s feleresztjük tejjel, tejföllel. (M. K., Sepsikőröspatak)

Péterkegomba böjtösen: A péterkegombát kötték fe cérnára, szárították. Télbe áztattuk meg, vagdaltuk meg, főztük meg. Faolajat tettek, hagymát vagdaltak, rizskását, sót belé, s magára böjtösön szoktuk enni. (B. B., Gorzafalva, Moldva)

Susulykás leves: Mindenhogyan jó. A szép fiatalokat meg szoktuk tölteni tojással, zsemlemorzsával, befűszerezve borssal, zsíron párolt vöröshagymával, megfonnyasztott petrezselyemzölddel, s így tesszük bele a zöldséglevesbe. A gombát megpucoljuk, s mikor forr a víz, be a zöldséggel együtt. Vékony kockára vágjuk a karalábét, sárgarépát, petrezselymet, vöröshagymát. Mikor megfőtt, gyenge rántást teszünk belé. Ezt úgy, hogy olajba vagy zsírba kanál lisztet bele, s kevergetni, hogy világos színűre piruljon. Aztán pirospaprikát teszek bele, s felöntöm hideg vízzel. Külön felforralom, s így teszem a levesbe. Gombából csak a szépeket szoktuk betölteni, a többit apróra vágva tesszük a levesbe. (K. Gy. E., Mogyoróska, Zemplén)

A világpiacon is a legkeresettebb ehető gombák egyike a kucsmagomba, nem véletlen, hogy sokat próbálkoztak termesztésével is, s az utóbbi időben egyre eredményesebben, nem úgy, mint például a vargányáknál (sikertelenül). Tartósításának legelterjedtebb módja a szárítás.

A magyar népi gyógyításban való felhasználásáról nem tudunk, van adat azonban arról, hogy a kínai gyógyászatban éltek vele, segíti az emésztést, állítják.

Zsigmond Győző