Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Bemutatták Teleki Pál miniszterelnök eddig ismeretlen búcsúleveleit

2019. április 5., péntek, Magazin

Teleki Pál miniszterelnök 1941-es öngyilkossága előtt írt, magántitkárához, Incze Péterhez szóló, eddig ismeretlen búcsúleveleit mutatták be szerdán Budapesten a Fővárosi Levéltárban az egykori miniszterelnök halálának 78. évfordulóján. A levelekből kiderül, mi vezethetett a miniszterelnök öngyilkosságához, amelyre hosszú ideig készülhetett.

  • Teleki Pál búcsúlevelei a Fővárosi Levéltárban. Fotó: MTI / Mónus Márton
    Teleki Pál búcsúlevelei a Fővárosi Levéltárban. Fotó: MTI / Mónus Márton

Az Incze család irataival együtt a fővárosi önkormányzat támogatásával kerültek a levéltár tulajdonába Gróf Teleki Pál eddig ismeretlen búcsúlevelei. Incze Péter hosszú éveken keresztül dolgozott az egykori miniszterelnök magántitkáraként. Ablonczy Balázs történész kifejtette: eddig ismert volt a Horthy Miklós kormányzónak írt búcsúlevél, amely az 1950-es évek végén került elő, de Teleki feleségének írt búcsúlevelét mindeddig még nem találták meg.

A most átadott két irat közül az egyik sokkal személyesebb, szikár hangvételű levél, amelyben többek között azt írja, hogy visszavonhatatlanul megutálta az embereket, valamint kéri Inczétől, hogy mindenféle külsőség nélkül temessék el, és a sírkövére se írják rá a nevét. A levél borítékján az Inczének sürgősen felirat olvasható. A levélen nem szerepel dátum, ezért lehetséges, hogy nem az utolsó éjszakán keletkezett. A levélben a diákjait, a cserkészeket is megemlíti, amely ugyancsak jelzés lehet arra, hogy a levél nem a halála éjszakáján íródott. A másik, többször átdátumozott iratban puritán rendelkezés olvasható a temetéséről és a könyveiről, ebben azt kéri Inczétől, hogy búcsúztatására csak ő kísérje el.

Ablonczy felhívta a figyelmet arra, hogy Teleki folyamatosan, már 20-as évek végétől készült a halálra. Erre utal a levél többszöri átdátumozása: szerepel rajta az 1930-as, 1932-es, 1935-ös dátum is. A keltezéseket maga Teleki húzta át, majd 1938. május 15-én zárta a levelet azzal, hogy „mindez ma is változatlanul fennáll”. Ekkor lett az Imrédy-kormány kultuszminisztere.

A történész arról is beszélt, hogy a miniszterelnök többször is próbált más állást találni a hozzá nagyon közelálló Inczének, erről több levél is tanúskodik. Az egyik levélben leírja, hogy nem tud fizetni a titkárnak, ezért szerzett neki munkát Afrikában, utazzon el és kezdjen ott új életet. A következő levélben pedig Teleki megpróbál neki állást szerezni a kultuszminisztériumban – hívta fel a figyelmet.

Horváth J. András főlevéltáros emlékeztetett, hogy a levéltár régóta gyűjti a személyes és családi iratokat, 2006 óta számos jelentős irategyüttesre tettek szert. Hangsúlyozta: a most átadott iratokból kirajzolódik a két személy kapcsolatának jellege, jelentősége és intenzitása.

Kenyeres István, a levéltár főigazgatója elmondta, hogy a dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a fővárosi levéltár honlapján. Az Incze család hagyatéka a Teleki Pált érintő iratok mellett számos más dokumentumot és korabeli fényképeket is tartalmaz. (MTI)

 

Teleki pályája

1941. április 3-án lőtte magát főbe otthonában Teleki Pál földrajztudós, politikus, Magyarország miniszterelnöke. 1879. november 1-jén született Budapesten. 1910-ben a Földrajzi Társaság főtitkárává, három év múlva az MTA levelező tagjának választották. A párizsi békekonferencián bemutatta az 1910-es népszámlálás eredményei alapján készített „vörös térképét”, amit Magyarország határainak igazságos kijelölése érdekében rajzolt meg. Horthy Miklós 1920 júliusában miniszterelnökké nevezte ki. IV. Károly első visszatérési kísérlete során gyanúba került, és 1921 áprilisában lemondott posztjáról. Teleki 1921 után visszavonult a politikától, Horthy magyarországi főcserkésszé nevezte ki, 1933-ban ő szervezte meg Gödöllőn a szervezet világtalálkozóját. A húszas években a budapesti egyetem közgazdaság-tudományi karának dékánja, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora lett.

A tudós 1938-ban kultuszminiszteri bársonyszéket kapott az Imrédy-kormányban, majd Horthy őt választotta kormányfőnek. Teleki 1939 tavaszától haláláig, két évig állt az ország élén, második miniszterelnöksége alatt fogadták el az 1938 végén beterjesztett második zsidótörvényt, mandátuma idején történt az 1939. márciusi kárpátaljai bevonulás, és a második bécsi döntés révén Észak-Erdély visszacsatolása. Külpolitikai célja a fegyveres semlegesség megőrzése, az ország erejének háború utáni időkre való megtartása volt, az angolszász államokkal ápolt jó viszonnyal próbálta ellensúlyozni a fokozódó német nyomást. A délszláv helyzet lehetséges következményeinek súlya alatt összeroppant, és 1941. április 3-án önkezével vetett véget életének. (sz.)

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 663
szavazógép
2019-04-05: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Megemlékezés
Jó szülőket feledni nem lehet, míg élünk, ide hív a szeretet.
Fájó szívvel emlékezünk drága édesapánkra, a sepsiszentgyörgyi
MÁTYÁS SÁNDORRA halálának hatodik hetében. Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
Szerettei
4311223
2019-04-05: Nyílttér - :

Az utca hangja

B. K., Sepsiszentgyörgy. A Kós Károly utca közepén, a hajdani dohánygyár és a textilgyár előtti sétányon a biciklisávot több helyen is keresztülvágták, és bár úgy-ahogy betömték, most az, aki ott jár el – nem szabadidős mozgás, hanem munkába járás céljából –, azon a pár száz méteres szakaszon is többször kénytelen leszállni a nyeregből, ha ép kerékpárral akar célba érni.