Népszavazással tiltatná meg az államfő, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa a büntetőjogot. Klaus Iohannis ahhoz is meg akarja szerezni a választók hozzájárulását, hogy Romániában ne lehessen közkegyelemben vagy amnesztiában részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit. Ezt a két témát nevezte meg az elnök tegnapi sajtónyilatkozatában a május 26-ára – az európai parlamenti (EP-) választások napjára – kiírandó referendum tárgyaként.
Klaus Iohannis jelezte: a népszavazás tárgyáról levélben kérte ki a parlament véleményét. Az alkotmány szerint a parlamentnek csak véleményezési joga van, nem akadályozhatja meg az államfőt abban, hogy népszavazást írjon ki országos jelentőségű kérdésekben. Az elnök szerint a társadalom már belefáradt abba, hogy a szociáldemokratákat figyelje, mikor próbálkoznak újabb rendelettel eltörölni korrupt politikusaik bűneit, ezért népszavazással kell világossá tenni, hogy a románok nem tűrik a korrupciót.
A román jogban az amnesztia fogalmát a bűntett végleges „elfeledésére” – a büntetőjogi felelősség, illetve a priusz törlésére – használják, míg a kegyelemnél csak a büntetés módosul (eltörlik vagy enyhítik), de a büntetett előélet megmarad. A Szociáldemokrata Párt rögtön kormányra kerülése után, 2017 elején közkegyelmi rendeletet akart elfogadtatni a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva, amitől az ellenzéki tüntetések hatására állt el – erre utal a népszavazás első témája.
A második témával Iohannis azt akarja megakadályozni, hogy a kormány azonnal hatályba lépő – a parlament által utólag megvitatandó – sürgősségi rendelettel módosíthassa a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését, mert egy ilyen intézkedés akkor is visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha utólag visszavonják.
Az elnök azt is el akarja érni, hogy terjesszék ki azok körét, akik alkotmányossági kontrollt kérhetnek egy-egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátásakor, ezt ugyanis jelenleg csak az ombudsman teheti meg, márpedig a kormánypártoknak lekötelezett tisztségviselő a legritkább esetben szokott élni jogkörével.
Támogatók és mérlegelők
A Szociáldemokrata Párt tegnap kiadott közleményében megerősítette: csak akkor foglal állást a népszavazás ügyében, ha az államfő a választók elé terjesztendő kérdéseit is pontosan közzéteszi. A kormánypárt leszögezte, nincs elvi kifogása a megjelölt témákkal szemben, de nem fogja eltűrni, hogy Romániát „nem létező igazságügyi gondokra” hivatkozva támadják, az SZDP európai parlamenti képviselői pedig sosem fognak Románia ellen voksolni, ahogy tették azt az ellenzéki képviselők tavaly ősszel.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke üdvözölte az államfő bejelentését, s támogatásáról biztosította a kezdeményezést. „Az államfő üdvözlendő módon azért írja ki ezt a referendumot, hogy gátat szabjon azoknak, akik az elmúlt harminc esztendőben kifosztották Romániát, és meg szeretnének menekülni az igazságszolgáltatás hosszú karjai elől” – fogalmazott.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a referendum kérdéseinek egyszerűeknek kell lenniük, hogy azokat a jogi felkészültséggel nem rendelkező állampolgárok is könnyen megértsék. Mint mondta: ő szigorúbban fogalmazna, mint az államfő, és nem korlátozná a büntetőjog területére a sürgősségi rendeletek kiadásának tiltását, hanem teljesen kiiktatná a sürgősségi rendeleteket, amire egyébként 2013-ban már javaslatot tett az RMDSZ. Meglátása szerint a kormányt csak arra kellene felhatalmazni, hogy a parlamenti vakáció ideje alatt, katasztrófa- vagy háborús helyzetben egyszerű rendeleteket adjon ki.
