Kinyírtam a laptopomat. Ráöntöttem a vörösbort. Az amerikai filmekben ez olyan laza és elegáns. Hazamegy a nő egy fárasztó nap után, kitölt egy pohár vörös bort és főz vagy dolgozik valamit a gépen.

Na, nekem ez így jött össze. Nesze neked Hollywood! Nem lehet megjavítani, napok óta lóti-futiban vagyok, honnan, hogyan lehetne a legolcsóbb, nekem megfelelőt megtalálni. Nem kell cuccos, puccos, csak tudjak rajta, vele írni, filmet nézni, zenét hallgatni, facebook, e-mail, ilyen semmiségek, nulla extra. Megvan végre a cucc, halleluja részletre, mert közben befutott a szokásos márciusi gázszámla. És megvan a hozzáértő szakember is, aki működőképessé teszi. Van három órám, amíg készen lesz, addig intézhetem ügyes-bajos dolgaimat. Gyermeknek útlevél, számlafizetés (na nem a márciusi gáz, az még nem!) stb. És ez idő alatt élhetek egyik sokéves szenvedélyemnek.

Elindulok kincskereső utamra. Betérek több turkálóba. Nem akarok pénzt költeni, csak meg akarom kímélni magam a kincskeresés elvonási tüneteitől. Vásárhelyből nekem csak három dolog hiányzik. Az egyik az ócskapiac, ami itt nincs, Brassóban meg eltévedek, nem találom. Hogy mi a másik kettő...?

Lényeg a lényeg, az egyik helyen meglátok egy kis lámpát. Poros, régi, rojtos. Lecsapok rá, nehogy már valaki más is kiszúrja. A kedves elárusító hölgy villanykörtét hozat a szomszédos üzletből, kipróbáljuk, működik. Az enyém, viszem! A laptop, gázszámla felejtve. Ez nem egészen igaz, a megbeszélt időpontban a laptop után megyek, mert ezt az írást be kell pötyögnöm és el kell küldenem, szóval...

De a lámpa valahogy most jobban izgat. A laptoppal a hónom alatt hazamegyek, de nem veszem elő. A tízlejes (körtével együtt tizenegy) lámpát igen. És elkezdem átrendezni a szobát. Meg kell találnom a helyét, ha már hozzám került. Ez volt a sorsunk. Felteszem az egyik kedvenc zenémet (nem a laptopon), és lázasan rámolok. Mire besötétedik, a szobában több minden helyet cserélt, a lámpa javára. A rojtjai abban a sarokban lógnak, ahol tudta, hogy jó helye lesz. A zene még mindig szól, a lámpa fényesen mosolyog, a laptopot majd holnap előveszem, mert be kell írnom, és el kell küldenem a történetet. Ha valakit is érdekelne, és ha ki tudom olvasni, amit most itt kézzel lekörmöltem.

A számlával, a havi részletekkel és az egyebekkel is lesz valahogy.