A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat 2011 és 2017 között. Erdélyben az egy főre eső önkormányzati uniós bevétel ugyanebben az időszakban 350 euró volt, ez 30 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Az erdélystat.ro részletes elemzése alapján a folyamat néhány elemét összegezzük.
Lehívott források országosan
Az elemzéshez felhasznált adatok a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapjáról származnak. Az időszak meghatározásánál az elemzők azt vették figyelembe, hogy az európai uniós források 2011-től szerepelnek külön tételként a költségvetésekben, az összegek csak az uniós forrásból származó pénzeket jelentik, lejre átszámítva, a tagállami önrész, illetve az áfa nélkül.
A hazai városok 86, a községek 80 százaléka hívott le uniós forrásokat az említett időszakban. Az uniós önkormányzati bevétel közel fele a községekbe jutott, a városok részesedése 29 százalék, a megyei tanácsoké pedig 22 százalék volt. A nagyobb arányban magyarok lakta községek közül a legtöbb uniós pályázatot Szilágy megye, Észak-Bihar és Gyergyó-vidék községei nyerték.
A megyei tanácsok és a helyi önkormányzatok (326 város és 2521 község) egyaránt pályázhattak uniós forrásokra. Az elemzés is külön részletezi ezeket a bevételeket megyei tanácsok, városok és községek szerint.
A megyei és helyi önkormányzatok összességében 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat, vagyis az elemzett időszakban a Románia által elnyert összes uniós bevétel (36,2 milliárd euró) közel 15 százalékát.
A vizsgált időszakban az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4 százalékot tettek ki az összes önkormányzati bevételből. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7 százalékban járultak hozzá a települési bevételekhez, de jelentős különbségek vannak egyes községek között: több község nem hívott le egyáltalán uniós pályázati pénzeket, míg mások esetében ez az arány akár a 30 százalékot is elérheti.
A városok esetében az uniós jövedelmek kisebb mértékben, 3,6 százalékban járultak hozzá az önkormányzati bevételekhez, de ez annak is betudható, hogy a városok jellemzően magasabb jövedelemszinttel rendelkeznek, ennek legnagyobb része azonban nem költhető beruházásokra. Az uniós források viszont a beruházásokra szánt összegekből jelentős részt tesznek ki.
Regionális különbségek
A romániai régiók alapján az önkormányzatok Erdélyben 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat. Moldvában és Havasalföldön leginkább a megyei tanácsok voltak aktívak az uniós források lehívásában, ezekben a régiókban a községek részesedése az önkormányzatok uniós bevételeiből sokkal kisebb, mint Erdélyben. A Bukarest-Ilfov régió uniós bevételei sokkal kisebbek, mint a többi régió esetében mért értékek.
Az erdélyi régiók közül a Partium és Dél-Erdély hívott le nagyobb összegben forrásokat, a megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre.
A régiókat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az egy főre eső uniós jövedelmet vesszük figyelembe. Erdélyben az egy főre eső uniós bevétel 350 euró volt, ez 30 százalékkal nagyobb az országos átlagnál, Moldva az országos átlag körüli szinten, Havasalföld ez alatt helyezkedik el. Erdélyben a legnagyobb egy főre eső jövedelmű régió Észak-Erdély, de a jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Székelyföld is az erdélyi átlag felett teljesített. Erdélyi összehasonlításban Székelyföld esetében a megyei tanácsok és a községek uniós bevétele is kiemelkedő. A Partiumban a városok, Észak-Erdélyben a községek egy főre eső uniós bevétele a legmagasabb.
Ha az erdélyi megyéket az összes egy főre eső önkormányzati uniós bevétel szerint rangsoroljuk, az elején Beszterce-Naszód, Szilágy és Krassó-Szörény megyét találjuk. Arad, Szeben és Brassó az országos átlag alatt van. Csak a megyei tanácsok uniós jövedelmei szerint kiemelhetjük Szilágy és Kovászna megyét. Arad, Temes, Szatmár, Kolozs és Brassó megye önkormányzatai viszont az országos átlag alatt vannak az egy főre eső uniós támogatásból származó jövedelem tekintetében. A községek esetében a jelentősebb magyar népességgel rendelkező erdélyi megyék közül Szilágy, Kolozs és Hargita volt sikeresebb, a Kovászna és Maros megyei községek gyengébben teljesítettek.
Települések „versenye”
A nagyvárosok közül Nagyvárad, Jászvásár és Temesvár nyerte a legtöbb uniós pályázatot ebben az időszakban, de nem teljesített rosszul Craiova és Botoșani sem. A fejlettebb városok közül Konstanca és Nagyszeben kisebb értékben jutott uniós forrásokhoz. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsvár egy főre jutó uniós bevétele az országos átlag körüli szinten volt, Marosvásárhely az országos átlag fölött, míg Szatmárnémeti az országos átlag alatt található.
A legalább 35 százalékban magyarok lakta városok uniós jövedelem szerinti rangsorát Marosvásárhely vezeti 28 millió eurós bevétellel, a további sorrend: Szatmárnémeti (12 millió euró), Sepsiszentgyörgy (10 millió euró) és Csíkszereda (9 millió euró). Az egy főre eső uniós bevétel szerint az első helyen Borszék található, utána következik Kovászna, Erdőszentgyörgy és Nagykároly. A fontosabb magyarlakta városok közül kisebb értékben hívott le uniós forrásokat Nagyszalonta, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr.
Azokban a községekben, ahol a magyarok aránya 75 százalék fölött van, az egy főre eső uniós bevétel 434 euró. 310 ezer magyar él ezekben a községekben, a teljes vidéki erdélyi magyar lakosság fele. Azon községekben, ahol nincsenek magyarok vagy csak nagyon kis számban élnek (250 fő alatt), az egy főre eső uniós bevétel 480 euróra rúgott, ez 12 százalékkal magasabb az erdélyi átlagnál és 70 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Erdélyben az egy főre eső uniós jövedelmek értéke azon községek csoportjában a legkisebb, ahol a magyarok szórványban élnek (a magyarok aránya 20 százalék alatt van, de legalább 250 fő), itt az egy főre eső uniós bevétel 278 euró, vagyis országos átlag alatti.
A legnagyobb uniós jövedelemmel rendelkező, 35 százalék fölötti arányban magyarok lakta községek listáját Gyergyóalfalu vezeti 7,3 millió euró bevétellel, őt követi Korond, Gyergyóremete és Bors. A háromszéki községek között magasan vezet Bardoc a maga 3,9 millió eurós bevételével, a jelentős mértékben magyarok lakta települések között ezzel a tizenegyedik helyet foglalva el. A legtöbb nagyobb bevétellel rendelkező község Hargita, Szilágy, Bihar és Szatmár megyéből van. A Maros és Kovászna megyei magyarok lakta községek kevésbé jelennek meg a toplistában, hiszen jellemzően kisebb összegben nyertek uniós pályázatokat. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér, valamint a Hargita megyei Galambfalva esetében.
(erdélystat.ro – ferencz)
