Átgondolja Irak támogatását az Egyesült Államok. Az USA az elmúlt öt évben dollár százmilliárdokat pumpált az országba. Eközben az olajnagyhatalom, Irak a 2008-as év első felében 79 milliárd dollár többletet könyvelhetett el a központi költségvetésben. Ugyanakkor az iraki kormány egyelőre lebegteti több nemzetközi olajvállalattal kötendő szerződését.
Az iraki kormány inkább megvétózná azokat a rövid távú szerződéseket, amelyeket külföldi olajvállalatokkal írt volna alá — közölte egy vezető amerikai diplomata Bagdadban. A hat, egyenként több mint 500 millió dolláros szerződést nemzetközi olajvállalatokkal kötötte volna az iraki állam. A megegyezések lehetővé tették volna a cégek számára, hogy négy évtizede először befolyást nyerjenek egy OPEC tagállam olajszektorában. A szerződéseket már az év elején aláírták volna, ha sikerül megegyezni a feltételekről. Az iraki kormány még június végén döntötte el, hogy összesen 35 külföldi céget enged be az ország olajiparába. A privatizációra azért van szükség, mert az 1973 óta állami kézben lévő iraki olajiparban régóta elmaradtak a fejlesztések, pedig az ország hatalmas, viszonylag könnyen kitermelhető olajkincs fölött ül. Iraknak összesen 115 milliárd hordó ismert tartaléka van, ezzel a harmadik legnagyobb olajhatalom, de az elmaradt infrastruktúra miatt viszonylag kevés olajat hoz a felszínre. Az iraki kormány azt reméli, hogy a külföldi cégek bevonásával öt év alatt a jelenlegi 2,5 millióról napi 4,5 millió hordóra növelheti a kitermelést. Ezeken a cégeken felül jött szóba az említett öt, amelyekkel versenyt kizáró különszerződéseket kötött volna a kormány. A szerződéskötés meghiúsulását a francia AFP hírügynökség júliusban úgy értelmezte, hogy az iraki kormány nem kíván részesedést adni a cégeknek az eladott olaj után, pusztán tanácsadói díjat fizetne nekik, miközben a cégek érdeke éppen a forgalom utáni részesedés megkaparintása lenne.
Az amerikai kongresszus felügyeleti szerve egyébként az utóbbi időben egyre többször kérdőjelezte meg, hogy mire költik az amerikai adófizetők pénzét Irakban — írja a BBC. Az amerikai kormány ugyanis a bevonulás óta dollár százmilliárdokat költött Irakban. Csupán a vállalkozói szolgáltatásokra 2003 és 2007 között 85 milliárd dollár ment el, a kongresszus pénzügyi osztálya (CBO) szerint 2008 végéig az összeg elérheti a 100 milliárdot. A CBO szerint az USA sokkal több vállalkozót foglakoztat Irakban, mint eddig bármelyik háborúban. A szervezet adatai szerint jelenleg 190 000 ember dolgozik ebben a szektorban Irakban és a szomszédos országokban. Húsz százalékuk amerikai, 40 százalék az adott ország állampolgára, a többi pedig külföldi munkás. E szolgálatatások a logisztikától a biztonsági intézkedéseken keresztül az élelmiszer-ellátásig terjednek.
A biztonsági szektor a ,,kitüntetett figyelmet" azután kapta, hogy a Blackwaters katonai vállalat munkatársai is részt vettek abban az incidensben, amiben 17 iraki veszítette életét. Az amerikai igazságügyi minisztérium a közeljövőben dönt arról, hogy vádat emel-e az ügyben. A vállalat, amely önvédelemre hivatkozott, bízik abban, hogy nem lesznek komoly következményei a történteknek. A CBO adatai szerint az amerikai állam összesen 19 milliárd dollárt költött egyedül a biztonsági intézkedésekre Irakban. A biztonsági szektorban 25—30 ezer ember dolgozik. Egy privát és egy katonai biztonsági szerződés költsége megközelítőleg azonos, a szolgáltatás is hasonló, csak békeidőben a civil megegyezéseket nem kell megújítani.
A kritikák mellett a mostani kongresszusi jelentés azért kiemeli azt a 34 millió dollárból finanszírozott programot, amelynek hatására csökkentek az olajvezetékek elleni támadások. Az olajkitermelés ugyanakkor ennek ellenére még mindig nem érte el a háború kitörése előtti szintet. Az első hét hónapban Irak 43 milliárd dollárért 411 millió hordó kőolajat exportált. Amennyiben nem változnak a körülmények, az idei olajbevétel meghaladhatja a 70 milliárd dollárt is. A 2003-as amerikai invázió óta idén májusban volt a legnagyobb az olajexport, napi 1,99 millió hordó. (Origo — Fer-)
