Nagy Attila mérnök, egyetemi tanár, az egyetemes film- és színházművészet doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Az egykori sepsiszentgyörgyi Népművészeti Iskola színész- és rendezői szakának elvégzése után a tanári pálya mellett 32 darabot rendezett és 39 szerepet játszott a színpadon. Különösen vonzódott a shakespeare-i életmű és annak darabjai iránt. Olyan karaktereket alakított, mint Romeo, Petruchio (A makrancos hölgy), Theseus (Szentivánéji álom), III. Richárd, Hamlet, Cymbeline. Rendezéseiből az 1970-es években részleteket mutatott be a Román Televízió Magyar Nyelvű Adása. Az angol költőóriás ihlette öt könyvét. Ő hozta létre a helyi Concordia Színjátszó Társulatot, később a Romániai Magyar Színjátszók Egyesületét, a Jádzó Társaságot. Most újra rendez. Ez alkalomból beszélgettünk nem mindennapi elképzeléséről.
– Úgy értesültem, ismét Shakespeare-darabot rendezel…
– Igen. Ez a kilencedik Shakespeare-rendezésem.
– Honnan a kezdeményezés?
– Az utóbbi évek tanulmányai késztettek a magyar régmúlt történései, őseink kimagasló mágikus tudása, mély istentudata bemutatására. Jó alapnak éreztem ehhez Shakespeare egyik utolsó korszakában keletkezett darabját, A vihart. Ennek létezik már japán, indiai, afrikai, amerikai indián környezetbe átírt változata. Mivel az angol költőóriás darabjait mindig nagyon közel érezte magához a magyar nemzetlélek, ezért még inkább indokoltnak tűnt, hogy a darab főszereplőjét magyar mágusként mutassam be.
– Hogyan született meg a szöveg?
– A Shakespeare-nek tulajdonított életmű tizenkét más darabjából kölcsönöztem, de magam is írtam hozzá. Ezért A mágus címet adtam. A darabba írt gondolataimat olyan forrásokból merítettem, amelyek a magyar ősvallásról őriznek dokumentumokat, írásos emlékeket. Ma már nem kérdés, hogy a pogány szóval illetett pártus-hun-magyar hitvilág Jézust jól ismerő, Őt követő, erős istentudattal rendelkező volt.
– Hol játszódik a cselekmény?
– Változatomban a XIII. századi Magyarhon jelenik meg. Ezért a darab központi alakját, Prospert kiskorú lányával nem a tenger hullámaira bízzák, hanem a Kárpátok sziklás hegyeibe száműzik. A már országos hírnévnek örvendő táltos itt még tudatosabb lesz és szert tesz a gyógyító mágiára. Eljut arra a magaslatra, amely lehetővé teszi a szellemvilággal való kapcsolatát. Aki olvasta Wass Albert Hagyaték című kisregényét tudja, hogy kiről, miről beszélek.
– Kik a cselszövők?
– A szellemiségünknek ártani akaró, a magyar nemzet lelkületétől idegen, korabeli nemes urak. De hangsúlyoznom kell, hogy a rosszindulatú, vagy a másoknak ártó személyek – akárcsak a mi életünkben – nálam sohasem „bűnösök”, hanem mindig tudatlanok. És ez nagy különbség. Bocsánatot érdemelnek, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. Fogalmuk sincs arról, hogy ártó tetteiket később ők maguk hogyan szenvedik meg.
– Mindezt a főszereplőnél láthatjuk?
– Ez a legfontosabb célom: bemutatni egy olyan embert, aki már elindult az igaz emberi lélekúton – amiről Jézus, Zarathusztra, vagy éppen Buddha beszél. Nem hiába írt utóbbiról könyvet a mi Kőrösi Csoma Sándorunk. Prosper igazi erkölcsi magaslatról néz a többiekre mint letisztult szellemiségű ember. Elméjét most már nem dúlja föl sem a harc, sem a gyűlölet. Olyan magaslatba jut, ahol természetéhez tartozik a jézusi megbocsátás és nemcsak a békét szüli meg, hanem a remény derűjét is felénk árasztja. Mi, amennyire tudunk, szeretnénk ugyanezen az úton haladni. Ezért érezzük fontosnak és időszerűnek az ősi magyar lelki hagyaték erejének bemutatását.
– Kik segítenek neked?
– Profi és amatőr színészek, egykori és jelenlegi egyetemi hallgatóim. A köszönet mindenekelőtt őket illeti: önkéntes munkájukért, hitükért, odaadásukért, jóra való törekvésükért, az elképzeléseimet támogató, a szavakban ki nem fejezhető közösségi harmónia teremtéséért. Ezért számomra a velük való mindenkori találkozás ünnep és ugyanakkor istentisztelet – a magyarok Istenének tisztelete.
– Nemrég jeles szakember látogatott meg…
– A sepsiszentgyörgyi Vigadó tulajdonosa nagy vendégszeretetben részesít minket. Ide kopogott be Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola volt dékánja. Bensőséges beszélgetésre került sor egy nagy tapasztalattal rendelkező, új gondolatokra inspiráló személyiséggel. Shakespeare-ről írni vagy neve alatt rendezni mindig kíváncsivá teszi az örök értékek iránt érdeklődőket.
– Mikor és hol várhatjuk a bemutatót?
– Több helyre meghívtak már, de nincsen kijelölt dátum a bemutatóra. Semmi nem sürget. Egyik legnagyobb barátunk a mindent megoldó, gyümölcsérlelő Idő.
