A gyűlöletbeszéd valós probléma ma Európa különféle részein, éppen ezért az Európa Tanácsban is elérkezett az ideje, hogy a témával foglalkozzanak. „A kisebbségek különösen sérülékenyek a gyűlöletbeszéd tekintetében, mely nagyon sok területre kiterjed: nemcsak a sportarénákban van jelen, ahol etnikai gyűlöletbe csap át, és intoleráns, félelmet keltő verbális agresszióban csúcsosodik ki a közösségek iránt, hanem jelen van a közösségi és fősodrású médiában is, valamint a politikai diskurzusban egy­aránt” – emelte ki Benkő Erika az RMDSZ tegnapi közleménye szerint. Hozzátette: egy olyan világban, ahol a populizmus megvetette a lábát, a normalitás része lett a kisebbségeket hibáztatni. A populizmus korában a kisebbségek és kiszolgáltatott csoportok elleni uszítás kedvelt hatalmi eszköze lett egyes politikusoknak, akik a kisebbségi közösségek jogait támadva kovácsolnak maguknak politikai tőkét.

„Az én országomban példá­ul volt miniszterelnökök és volt államelnökök sem riadnak vissza attól, hogy kisebbségellenes üzeneteket tegyenek közzé a közösségi médiában, nincs gondjuk azzal, hogy fő műsoridőben tévéadókon idegengyűlölő kijelentéseket tegyenek, és abszolút nem riadnak vissza attól, hogy nemzeti közösségek, köztük az erdélyi magyarok ellen uszítsanak. Ezek a jelentések nagyon hasznosak, hiszen rávilágítanak a gyűlöletbeszéd jelenségére és aktualitására. Határozott meggyőződésem: felelősségünk van abban, hogy ez a fajta magatartás soha ne maradjon megválaszolatlanul. A gyűlöletbeszéd és a kisebbségek elleni uszítás soha nem tolerálható egyetlen demokratikus társadalomban sem, mert a demokráciákban mindenkit a saját érdeme alapján kell megítélni, nem származása, etnikai hovatartozása, nyelve, kultúrája, vallása vagy bőrszíne alapján” – hangsúlyozta az RMDSZ-es képviselő.

Benkő Erika úgy véli: világunk sokszínű, és Európa nemcsak a nemzetállamoké, hanem a nemzeti kisebbségeké is. Kritikus tömegről van szó, több mint 50 millió ember tartozik nemzeti kisebbségi közösséghez ma a kontinensen – figyelmeztetett. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja, hogy az ET vezető szerepet vállaljon abban, hogy a gyűlöletbeszéd visszaszorításával kapcsolatos felelősségükre emlékeztesse a politikusokat. „Amennyiben a politikusok ragaszkodnak bizonyos sztenderdekhez, amelyek tiszteletre, elfogadásra épülnek, és amennyi­ben ezeket az üzeneteket megfogalmazzák, közzéteszik, hozzá tudnak járulni egy olyan európai társadalom kialakításához, amely teljes mértékben elfogadja a nyelvi és kulturális sokszínűséget” – je­lentette ki.

„Különösen örülök annak, hogy ez a jelentés széles körűen foglalkozik a politikában tapasztalható gyűlöletbeszéddel és idegengyűlölettel, köztük az én közösségem, az erdélyi magyarok helyzetére is kitér. Örülök annak, hogy a jelentés tényszerűen megállapítja: Romániában a felfokozott nacionalizmus jelen van a választási kampányokban, és még a tekintélyes politikai szervezetek is használják a roma- és magyarellenes retorikát” – mondotta a politikus. A képviselő bízik benne, hogy az ellenintézkedések, amelyeket az ET ajánlásként fogalmaz meg, hozzájárulnak egy olyan jövőbeli Európához, ahol a nemzeti közösségek sokkal inkább biztonságban érzik magukat, nem uszító és negatív kampányok célpontjaként tekintenek rájuk, hanem társadalmuk megbecsült tagjaiként.