Nehezíti a befektetéseket a fejlesztési minisztérium januári álláspontját tükröző, a közbeszerzéseket szabályozó ügynökség (ANAP) tegnap közölt rendelete, amely tulajdonképpen a folyamatban lévő vagy a finanszírozási, illetve kivitelezési szerződések megkötése utáni szakaszban lévő munkálatokat érinti.

Gyerő József elmondta, miután január elsejétől az építőiparban a minimálbért 3000 lejre emelték, kiigazításra szorultak a kivitelezés alatt lévő projektek, azok is, amelyek esetében a munka ugyan nem kezdődött el, de a finanszírozási, illetve kivitelezési szerződést megkötötték. Az építkezésben érvénybe lépett minimálbér növekedése okozta pénzügyi mutatók aktualizálása érdekében az ANAP elnöke a 2018/2-es rendeletével szabályozta a kivitelezési szerződésekben adódott költségszámítások különbségének kiegyenlítési lehetőségét. Eszerint a munkálatok pénzügyi mutatóit olyan módon szükséges módosítani, hogy a teljes bérköltségi fejezetet a minimálbér növekedési arányában kell újjáírni. Ezt a többletköltséget a projekt előre nem látott költségeinek fejezetéből is lehet pótolni. Két hónap papírtologatás, a helyi tanács több határozata, a finanszírozókkal, kivitelezőkkel folytatott egyeztetések kellettek ahhoz, hogy kiegyensúlyozzák a folyamatban lévő vagy leszerződött, uniós, hazai vagy helyi költségvetésből finanszírozott befektetések költségszámításait – számolt be a polgármester.

Eközben a fejlesztési minisztérium állásfoglalását is kézhez kapták, amelyben tudatták: az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) révén finanszírozott pályázatok esetében a személyzeti kiadásokat csak az új minimálbér összegéig számolhatják el. Ez a véleményezés azonban nem volt kötelező hatályú. Ezzel szemben tegnap kapták kézhez az ANAP újabb átiratát, mely szerint az ügynökség lényegében átvette a minisztérium állásfoglalását, és normatív jellegű szabályozással kötelezővé tette, hogy a kivitelezési költségeket csak a minimálbér növekedése okozta költségtöbblet lefedésének értékéig lehet módosítani. Másképp fogalmazva, a munkálatok elszámolható bérköltségét befagyasztották a jelenlegi minimálbér szintjére. Ha a kivitelező cég felvállalja a minimálbér fölötti bérköltség kifizetését (például képzett munkaerő, mérnök, mester javadalmazása stb.), azt kötelező módon más forrásból kell fedeznie, ami abszurdum – állapította meg a polgármester. Ezzel lényegében leállították a folyamatban lévő vagy leszerződött projektek kivitelezését – érvelt Gyerő József.

A helyzetjelentés során a tanácstagok csak kiábrándultságuknak tudtak hangot adni, elfogadhatatlannak nevezve az ANAP és a fejlesztési minisztérium ellentmondó rendelkezéseit. „Nem lehet tudni, mi lesz a következmény, egyet jobbra, egyet balra lépünk, de nem haladunk” – összegzett a városvezető.

Módosult a törvénykezés, így az önkormányzatok több forrásból is gazdálkodhatnak. Ezzel együtt azonban sokkal nagyobb terheket is róttak az önkormányzatokra, így gyakorlatilag érvágást hoztak a változások. Összegezve: a működési költségekre futja a pénzből, de beruházásokra nincs remény. Ha valamit meg akarnak valósítani, azt a korábbi évek költségvetési többletéből kell finanszírozniuk, ha ez a „zsák” kiürül, csak banki hitelből vagy a száz százalékban finanszírozott programokban való részvétellel végezhetnek befektetéseket – mondta el érdeklődésünkre Gyerő József.

Konkrét példákat is előhozott: idén Kovászna egyetlen lejt sem kap az általános forgalmi adóból visszautalt, a helyi költésvetések kiegyenlítésére szánt összegekből. Ezzel a „teljesítménnyel” Kovászna az egyetlen közigazgatási egység a megyében. Ugyancsak nulla lejt kap a helyi költségvetések kiegyenlítésére szánt, jövedelemadókból visszautalható keretből. Utóbbi tételből azért nem kapnak, mert Kovászna elérte a hasonló méretű közigazgatási egységek hatmillió lejes szintjét, azaz a kovásznai adófizetők eleget tettek kötelezettségeiknek, befizették hozzájárulásukat, ezért „büntetik” a várost, elvágják a visszautalható pénzeket. Gyakorlatilag arra késztetik, hogy ne szedjék be idejében a helyi adókat csak azért, hogy részesülhessenek a visszaosztható összegekből. Ezzel szemben azok a települések, amelyek nem teljesítik saját tervezett bevételeiket, részesülnek a visszautalható pénzekből – világított rá Gyerő.

Az idei költségvetésben a saját bevételek 6,8 millió lejjel szerepelnek. A személyi jövedelemadók visszaosztásából 5,6 millió lejre, áfa-visszaosztásból 0,93 millió lejre számíthatnak.

Az állami költségvetésből visszautalt pénz kevésre elég, ezt a saját bevételekből kell pótolniuk. Például a lakosság-nyilvántartó működésére 41 ezer lejt kapnak, ehhez további 157 ezer lejt kell hozzáadniuk saját bevételeikből. Nagy kiadás a városnak, holott a nyilvántartó Orbaiszék minden települését kiszolgálja – értékelte Gyerő. 1,5 millió lejt kaptak a megyeházától (a megyei tanács ezt a pénzt a számára leutalt áfa-visszautalásokból fedezi), ezt a pénzt működési költségekre fordítják – mondta a polgármester. A városvezető azt is jelezte: a helyi adók idei emelésével növekedett a város tervezett bevétele, ha ezt a lépést nem teszik meg, a városháza működtetésére csak októberig lett volna elegendő költségvetésük.