Hétfőtől minden érdeklődő megtekintheti az érseki pincerendszert. A vendégek megkóstolhatják az Egri Érsek Bora címmel elismert borokat, a fiatalokat pedig szőlőlével kínálják. A résztvevők az érseki pincerendszer bejárása során a misebor, az eucharisztia jelentőségét is megismerhetik. Miután 1687-ben a törökök elhagyták Egert, a visszatérő Fenessy György püspök a várban található régi gótikus palota helyreállíttatása helyett a városban vásárolt két építési telket és új palotát építtetett. Az építőanyagként használt riolit tufát a palota mögötti, illetve alatti domboldalból termelték ki. Így mire az épület elkészült, a palota alatt egy hatalmas, 4 kilométer hosszú pincerendszer is kialakult, mely a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig kanyargott a város alatt. Szükség is volt a pincére, hiszen ebben tárolták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek boraiból származó egyházi dézsma, más néven tized egy részét, évente mintegy 10–13 millió liter bort.

Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről sem gondoskodtak, ezért annak falai több helyen megrogytak, s a járatok életveszélyessé váltak. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték. Miután azonban nedvesség ellen nem szigetelték, a betonon mind a mai napig átszivárog a talajvíz, amely a tufából kimosott meszet lerakva cseppkőszerű mészképződményeket alakított ki a falakon. Ennek is köszönhető az, hogy 2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolta.