Terjedő keresztényellenességTemplomokat gyaláznak Franciaországban

2019. április 20., szombat, Kitekintő

Felmérések szerint az év első két hónapjában 25 százalékkal nőttek a templomok elleni támadások az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A bécsi székhelyű Európai Keresztények Elleni Diszkrimináció és Intolerancia Megfigyelőközpont vezetője, Ellen Fantini jelezte, sok esetben nem egyértelmű, hogy mi az oka a támadásoknak, de Franciaországban jelentős problémát okoznak az anarchista és feminista csoportok.

Fantini úgy vélte, Franciaországban növekszik a katolikus egyház és a keresztény szimbólumok elleni gyűlölet. A franciaországi püspökök konferenciájának főtitkára, Olivier Ribadeau-Dumas a múlt hónapban kijelentette, egy templom elleni támadás nem azonos egy egyszerű betöréssel. „Kinyitni a tabernákulumot, elvenni a szentostyát, megszentségteleníteni azt, ami számunkra a legszentebb, Jézus Krisztus megjelenését az ostyában, ez nekünk borzalmas” – mutatott rá.

Egy újabb keresztényellenes esemény, amelyről nem számol be a média. Csak január hónap folyamán 66 templomot szentségtelenítettek meg. A Saint-Sulpice nem csupán egy templom, ez része annak, akik vagyunk. Törjük meg a hallgatást! Nyissuk ki a szemünket! – áll Laurent Wauquiez, a Köztársaságiak nevű jobbközép párt elnökének Twitter-üzenetében, amelyet azelőtt írt, hogy felcsaptak a lángok a Notre-Dame-székesegyházban.

Kiáltása annak szólt, hogy felgyújtották a Saint-Sulpice-székesegyházat Párizs belvárosában, a tűzoltók azonban meg tudták fékezni a tüzet. A médiában az esetről kevés helyen számoltak be, pedig ez Párizs második legnagyobb temploma, s a vallástól távol levő emberek számára is ismert lehet, hiszen szerepelt a Da Vinci-kód című filmben.

Édouard Philippe francia miniszterelnök is felháborodását fejezte ki, miután elharapóztak a támadások az országban. A normandiai Houilles-ben a Szűzanya szobrát a földön szétzúzva találták meg, a helyi plébános szerint tíz nap alatt ez a harmadik hasonló eset. A dél-franciaországi Nîmes városában február elején ismeretlenek emberi széklettel keresztet rajzoltak a templom belső falára, ugyanakkor megrongálták a dijoni katedrálist is. A lavauri katedrálisban felgyújtották az oltárterítőt, összetörték a feszületeket és a szentek szobrait. „Isten megbocsát, de én nem” – mondta az esetről Bernard Canyon, a délnyugat-franciaországi város polgármestere.

SITKEI LEVENTE / Magyar Nemzet

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 380
szavazógép
2019-04-20: Közélet - Bokor Gábor:

Erdély egy angol utazó szemével (Könyvbemutató Zabolán)

Nem mindennapi könyvbemutatót tartottak Zabolán. Egyrészt azért rendkívüli, mert a bemutatott kötet, Michael O’Sullivan Patrick Leigh Fermor – Erdély egy angol utazó szemével (Patrick Leigh Fermor – Noble Encounters between Budapest and Transylvania, kiadta a Central European University Press) című monográfiája csemegének számít az 1930-as évek, a II. világháború előtti Magyarország és Erdély nemességét, a kor neves helyszíneit szerető, értő, feleleveníteni akaró olvasó számára. Másrészt azért is rendhagyó, mert a könyv angol nyelvű, a bemutató során elhangzottak nagy része ugyancsak angolul volt hallható.
2019-04-19: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Az angyalosi és háromszéki Forrók (Nemzedékről nemzedékre 8.)

Ha a régi emlékeket őrző és módos Forró-elődök akarták volna, már rég könyvnek kellett volna megjelennie erről a nagyon népes famíliáról, amelynek mi csak a ma élő ágát ismerhetjük, múltját, jeles személyiségeinek emlékeit pedig lassan betakarja a feledés fátyla, ami pedig az emlékezet legveszélyesebb ellensége. A mentség kettős: a ma még élők emlékezete és őrzött emlékeik, valamint a nyomtatott betű.