A Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egyre gyakrabban jelennek meg híradások olyan szuperbaktériumokról, amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség oka, hogy a széles körű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie egy adott antibiotikum hatását, és így kialakul az antibiotikum-rezisztencia.

Ismert ugyanakkor, hogy az emberi bőr és a belek felszínén sokmilliárdnyi baktérium található, amelyek közül egyesek képesek fertőzéseket is okozni. Általában mégsem ez történik, mert a bőr és a bélnyálkahártyák immunrendszere antibakteriális anyagokat, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket termel ellenük. Ezek a szervezet saját antibiotikumai. A szegedi kutatók azt vizsgálták, hogy miért nem alakul ki ezekkel szemben is ugyanolyan rezisztencia, mint a mesterségesen előállított antibiotikumokkal szemben.

Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint kutató abból indult ki, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának fő oka a baktériumok közötti génátadás. Kimutatták, hogy az emberi szervezet saját antibiotikumaival, az antimikrobiális fehérjékkel szemben a génátvitel alig működik, ha az egyik baktériumban ki is alakul a rezisztencia, a másik számára ez már haszontalan.

Pál Csaba és Papp Balázs kutatócsoportjaiban több projekt foglalkozik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátterével. A cél újgenerációs terápiás stratégiák kidolgozása a gyógyszereknek ellenálló kórokozókkal szemben.