Az európai parlamenti választásokkal egy időben, május 26-án tartandó referendumon az állampolgároknak a következő kérdésekre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk: „Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában való részesítésének betiltásával?”, illetve „Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket adjon ki a bűncselekményeket, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintően, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?” A második kérdés vége arra vonatkozik, hogy a sürgősségi kormányrendeleteket ne csak a nép ügyvédje tudja megtámadni az alkotmánybíróságon.

A román jogban az amnesztia a büntetés és a büntetett előélet végleges eltörlését jelenti, míg a kegyelemnél csak a büntetés módosul, de a büntetett előélet megmarad. Romániában az államfő országos jelentőségű kérdésekben írhat ki véleménynyilvánító népszavazást, amelynek érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának részvételére van szükség.

A májusi népszavazásnak inkább politikai, mintsem jogi tétje van. Iohannis és az ellenzék a civil tüntetőktől átvett korrupcióellenes jelszavakkal támadja immár két és fél éve a szociáldemokratákat, azzal vádolva őket, hogy korrupt politikusaik megmentése érdekében próbálják politikai pórázra kötni az igazságszolgáltatást és enyhíteni a büntetőjog szigorát. A kormányoldal szerint az államfő csak ürügyként akarja használni a referendumot arra, hogy beavatkozhasson az EP-választási kampányba, és fél évvel hamarabb megkezdhesse újraválasztását célzó kampányát.

Az államfő üzenete

Kedves románok – így kezdte és így is végezte tegnap esti beszédét Klaus Iohannis államfő, aki elmondta, hogy két kérdés lesz a május 26-i népszavazáson, amelyekre ő igent mond, és arra kéri a románokat, hogy ők is ezt tegyék. Tiszta, XXI. századi, európai társadalmat akarunk Romániában, és a románokért dolgozó, hatékony, európai kormányt – jelentette ki. Iohannis szerint a referendum különösen fontos az SZDP-kormányzás két és fél évi visszaélései és túlkapásai után, amikor a maguk számára hoztak törvényeket, hogy „nyugodtan tudjanak tovább lopni”. Az államfő kijelentette: a kormányon levőknek tartaniuk kell a május 26-ai voksolástól, amely két irányba is igen fontos jelzés lesz: az emberek megválaszthatják a jó pártokat és kifejezhetik nemtetszésüket az SZDP iránt, a rossz kormányzás miatt, a hiányzó kórházakról és autópályákról, illetve az igazságszolgáltatás elleni hadjáratról. A népszavazás ugyan konzultatív jellegű, de ez számítani fog, ha ismerjük a népakaratot, vannak demokratikus eszközök ahhoz, hogy megváltoztassuk Romániát – hangsúlyozta. Elmondta, hogy az SZDP valószínűleg bojkottálni fogja a népszavazást, de nem ez számít, hanem a választók akarata, ami esély a valós változásra. Az államfő közölte: tudni akarja, hogy ki áll mellette, és ki az SZDP oldalán, hiszen az EP-választások után az elnökválasztás, jövőben pedig a helyhatósági és parlamenti választások következnek. Iohannis – aki többször is kérte a lakosságot az SZDP „megleckéztetésére” – természetesnek tartja, hogy „egy jobb Romániáért” kampányoljon, ez szerinte minden „jó román” kötelessége.

Támogatók és fanyalgók

Az RMDSZ egyetért Klaus Iohannis népszavazásra megfogalmazott kérdéseivel, arra fogja biztatni szavazótáborát, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az urnáknál, mindkét kérdésre igennel szavazzanak, és természetesen az európai parlamenti választásokon is voksoljanak – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a kérdések egyszerűek, érthetőek, és elmagyarázhatóak azoknak, akik esetleg nem értenék. Azt is elmondta: az RMDSZ radikálisabb megoldást javasolna, mint az államfő, teljesen kiiktatná az alkotmányból a sürgősségi kormányrendeletekkel történő jogalkotást, szerinte ugyanis kizárólag háborús helyzetben vagy természeti katasztrófa esetében lenne szabad sürgősségi kormányrendeleteket hozni.

Támogatja a népszavazást és ugyancsak igennel való szavazásra buzdít a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és Dacian Cioloş volt kormányfő pártja is.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) azonban haszontalannak tartja az államelnök kezdeményezését, amely „valószínűleg csak értelmetlen kiadás lesz az adófizetők pénzéből”, mert a népszavazásra bocsátott kérdések – amelyekkel egyébként az SZDP (a párt közleménye szerint) egyetért – nem a társadalom valamely vitás témájára vonatkoznak.

Jóval hosszabban reagált a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ): a kisebbik kormánypárt szerint a május 26-ára kiírt népszavazás negatív befolyással lesz az európai parlamenti választásokra. „Nincs kifogásunk az ellen, hogy referendum révén kérjék ki a román állampolgárok véleményét. Azt kifogásoljuk, hogy Iohannis úr mindnyájunkat baleknek néz. Az elnök népszavazása negatívan fogja befolyásolni az európai parlamenti választásokat, a legfontosabbakat az EU történetében, és az a homályos és ügyetlen mód, ahogy a felmerülő kérdéseket tálalják a választóknak, leírhatatlan vitákat fog gerjeszteni a társadalomban. (...) Először is, nem két, hanem három különböző kérdéskörrel állunk szemben, kettőt sunyi módon egyetlen kérdésbe zsúfoltak be” – írják. Az LDSZ szerint Iohannis olyan módszerhez nyúlt, amelyet a Velencei Bizottság is tilt, mert egyetlen kérdésbe sűrít egy módosító javaslatot és egy általános, elvi kérdést.

A korrupciós ügyekért elítélt személyek közkegyelemben való részesítését megtiltó javaslat az LDSZ szerint „érzékeny kérdéseket vethet fel”, mert a legrégebbi időktől kezdve kegyelemben részesültek bizonyos esetekben az elítéltek, például gyógyíthatatlan betegség utolsó stádiumában vagy ha támasz nélkül maradtak a kiskorú gyerekeik. A kisebbik kormánypárt szerint ez a tiltás „a bűncselekmények bizarr hierarchizálását eredményezné, mert a korrupciós cselekedeteket az emberölésnél is súlyosabban büntetné, hisz az utóbbinál továbbra is lehetséges marad a kegyelem”.