Megerősítették együttműködésüket a felek az Európai Unió és Japán közötti csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón, s közös fellépést ígértek a szabad és tisztességes kereskedelem előmozdítása, a szabályalapú nemzetközi rendszer fenntartása és a klímaváltozás elleni küzdelem terén is.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy soha nem volt erősebb ezen stratégiai partnerség, amely a liberális demokrácia, az emberi jogok, a nyitottság, az együttműködés és a tisztességes kereskedelem értékein alapul.
Abe Sindzó japán kormányfő egyebek mellett szintén a globális szabadkereskedelmi rendszer megőrzésének és fejlesztésének fontosságáról beszélt, amelyre szerinte a protekcionizmus terjedésének világméretű trendje ellenében van szükség.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU-nak Japán a legszorosabb barátja és partnere Ázsiában, és ez így is fog maradni.
Diplomáciai források szerint komoly vita volt a zárónyilatkozatot illetően, mivel a japán delegáció kezdetben elutasította, hogy belefoglalják a szövegbe azt is, hogy együtt fognak működni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformján, tartva attól, hogy ez feldühíti Donald Trump amerikai elnököt. Hasonló okból nem bólintott rá Tokió sokáig arra sem, hogy jelezték, mindkét fél szerint szükséges felgyorsítani a párizsi klímaegyezmény végrehajtását. Végül mindkét pont bekerült a dokumentumba, még ha kissé módosítva is.
Február 1-jén lépett hatályba az EU–Japán szabadkereskedelmi szerződés, amely jobban megnyitja a japán piacot az európai mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket. A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, valamint közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.
