Pályám kezdetén, baróti lakosként érdekelt Baróti Szabó Dávid (1739–1819) költő, pap tanár és nyelvújító személye, munkássága. Sejtettem, hogy lelkében éppen annyira munkált a honvágy, miként azt zágoni Mikes Kelemen is érezte rodostói magányában. Származása felől viták is pörögtek, s több Baróton élő Szabó család is magáénak tartotta.
A múlt század hatvanas éveinek derekán a baróti plébánia írott forrásai és az ott őrzött Veszeli-könyv (Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1857), valamint Illyésné Szabó Mária (1932–2005) családadatai alapján összeállítottuk a Szabó családfát, amelyet a Közelebb Baróti Szabó Dávidhoz című emlékkötet is közölt (válogatta és összeállította Nagy Sándorné, kiadta a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság, 1995).
Ilyés Gábor, az emlékőrző leszármazott. A szerző felvételei
A család eredeti nemességét a költő testvére, Szabó József 1786-ban megújíttatta. Családfánk az 1697-ben bejegyzett Szabó András, János és Györggyel (szül. 1717) indít, utóbbinak fia volt a költő Baróti Szabó Dávid. A család fiúi ágát János (1742) nevű öccsétől lehet folytatni az általunk is ismert Szabó Józsi bátyámig, akinek három gyermeke volt: István (1931), Mária (1932) és Erzsébet. A Szabó nevet jelenleg csak István lánya, a Baróton élő Kiss Károlyné Szabó Edit viseli, a leányágra szakadt utódokat pedig Illyés Józsefné Szabó Mária fia, a Kézdivásárhelyen élő Illyés Gábor almérnök képviseli.
Barót város jeles szülötte, a tanár, a szerzetes, majd nyelvújító a székelyudvarhelyi kollégium után a jezsuita rend szabályai szerint elvégezte a teológiát, 30 éves korában szentelték pappá. Idegenkedett az egyházellenes, vallástalan szellemtől, de a bécsi önkényuralomtól is – írta róla néhai Ferencz István, Barót jeles plébánosa.
Síremléke Virten
A költészet volt a menedéke, ismerte a latin irodalmat, kassai pap korában kezdett klasszikus mértékben verselni, sikeresen fordított anyanyelvére, miközben maga is jól verselt latinul és magyarul is. Hatvan éves korában nyugalomba vonult, s a mai Révkomárom közeli Virten, a Pyber család birtokán tette teljessé amúgy is gazdag írott hagyatékát. „Senki nem bírja teljesebben az anyai nyelvet, mint ő, a háromszéki székely (…), a ritkább szavak és kifejezések gyűjtője, a Kisded szótár emlékezetes írója” – írta róla Arany János. E sorok írója egyik volt azok között, akiknek sikerült eljutniuk virti sírjához és a falu szívében álló mellszobrához. Sírkövének feliratát lemásoltuk: Baróti Szabó Dávid jézustársasági pap és magyar klasszikus költő hamvainak. Született 1739. ápr. 10-én. Meghalt 1819. nov. 22-én.
A virti mellszobor
Itthon sincsen elfelejtve, a baróti katolikus templomban márványtábla őrzi emlékét. A szülőházának helyén álló épületet 1990-ben emléktáblával jelölte meg a hálás utókor, ebben működik ma az Erdővidék Múzeuma. Bronz mellszobra 1994 óta a róla elnevezett baróti középiskola előterében áll, egy másik Virt község szívében.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
