Pályám kezdetén, baróti lakosként érdekelt Baróti Szabó Dávid (1739–1819) költő, pap tanár és nyelvújító személye, munkássága. Sejtettem, hogy lelkében éppen annyira munkált a honvágy, miként azt zágoni Mikes Kelemen is érezte rodostói magányában. Származása felől viták is pörögtek, s több Baróton élő Szabó család is magáénak tartotta.
A múlt század hatvanas éveinek derekán a baróti plébánia írott forrásai és az ott őrzött Veszeli-könyv (Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1857), valamint Illyésné Szabó Mária (1932–2005) családadatai alapján összeállítottuk a Szabó családfát, amelyet a Közelebb Baróti Szabó Dávidhoz című emlékkötet is közölt (válogatta és összeállította Nagy Sándorné, kiadta a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság, 1995).
Ilyés Gábor, az emlékőrző leszármazott. A szerző felvételei
A család eredeti nemességét a költő testvére, Szabó József 1786-ban megújíttatta. Családfánk az 1697-ben bejegyzett Szabó András, János és Györggyel (szül. 1717) indít, utóbbinak fia volt a költő Baróti Szabó Dávid. A család fiúi ágát János (1742) nevű öccsétől lehet folytatni az általunk is ismert Szabó Józsi bátyámig, akinek három gyermeke volt: István (1931), Mária (1932) és Erzsébet. A Szabó nevet jelenleg csak István lánya, a Baróton élő Kiss Károlyné Szabó Edit viseli, a leányágra szakadt utódokat pedig Illyés Józsefné Szabó Mária fia, a Kézdivásárhelyen élő Illyés Gábor almérnök képviseli.
Barót város jeles szülötte, a tanár, a szerzetes, majd nyelvújító a székelyudvarhelyi kollégium után a jezsuita rend szabályai szerint elvégezte a teológiát, 30 éves korában szentelték pappá. Idegenkedett az egyházellenes, vallástalan szellemtől, de a bécsi önkényuralomtól is – írta róla néhai Ferencz István, Barót jeles plébánosa.
Síremléke Virten
A költészet volt a menedéke, ismerte a latin irodalmat, kassai pap korában kezdett klasszikus mértékben verselni, sikeresen fordított anyanyelvére, miközben maga is jól verselt latinul és magyarul is. Hatvan éves korában nyugalomba vonult, s a mai Révkomárom közeli Virten, a Pyber család birtokán tette teljessé amúgy is gazdag írott hagyatékát. „Senki nem bírja teljesebben az anyai nyelvet, mint ő, a háromszéki székely (…), a ritkább szavak és kifejezések gyűjtője, a Kisded szótár emlékezetes írója” – írta róla Arany János. E sorok írója egyik volt azok között, akiknek sikerült eljutniuk virti sírjához és a falu szívében álló mellszobrához. Sírkövének feliratát lemásoltuk: Baróti Szabó Dávid jézustársasági pap és magyar klasszikus költő hamvainak. Született 1739. ápr. 10-én. Meghalt 1819. nov. 22-én.
A virti mellszobor
Itthon sincsen elfelejtve, a baróti katolikus templomban márványtábla őrzi emlékét. A szülőházának helyén álló épületet 1990-ben emléktáblával jelölte meg a hálás utókor, ebben működik ma az Erdővidék Múzeuma. Bronz mellszobra 1994 óta a róla elnevezett baróti középiskola előterében áll, egy másik Virt község szívében.
