Lélekszámban népes, lombos családfája volt ennek a famíliának régen, tagjai főleg lelkészekként, tanítókként-tanárokként szétszóródtak a megyében, Székelyföldön és a Kárpát-hazában, a földbirtokosok pedig itthon biztosították a gazdasági hátteret, az éltető vagyont.
Első említésük 1578-ból való egy Szászné árnyéka erdőrész cseréjéről szóló okiratban, a helynevet ma is ismerik a dálnokiak. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában említi, hogy midőn Báthori István a lengyel királyság trónjának elfoglalására ment, dálnoki darabontok csoportja kísérte, amelynek Péter Simon volt a vezetője. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi jelenleg is a falu határában a Darabontok erdeje, amelyet a fejedelem ajándékozott Péter Simonnak. 1614-ben dálnoki Péter Péter, Tamás és György felesküdött Rudolf király hűségére, Péter Ferenc pedig 1665-ben címeres nemeslevelet kapott Apafi Mihály fejedelemtől. Az erdőadományozás is azt bizonyítja, hogy a székelyek nemcsak úgy, ajándék fejében, hanem hűséges szolgálatuk után részesültek adományokban, kaptak nemeslevelet és családi címert is.
A naplóíró Péter Gerő református pap
A Péter família családfáját többen is összeállították. Nekünk a Sepsikőröspatakon élő Zsigmond Sándorné Péter Ildikó mérnök-tanár, adatközlőnk tulajdonában levő példányt volt alkalmunk megtekinteni. A szétszóródott család leszármazottjai más-más településeken élnek, az ősi fészekben, Dálnokon megfogyatkoztak, egyetlen család viseli a Péter nevet. Több okból (és helyszűke miatt) három családi ágat mutatunk be, amelyek férfiúi és női ágon is ennek a családnak a képviselői.
Az első ág Péter Antal (1757–1835) pávai református pap Antal nevű étfalvi lelkész fiának a fiáé, Péter Károly (sz. 1834) szörcsei református esperes-lelkészé. Az ő gyermeke volt Péter Mózes (1870–1930), a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium igazgató-tanára. Az algimnázium, a székelyudvarhelyi kollégium diákjaként nyert filológus diplomát a kolozsvári tudományegyetemen (1895). 35 évig szolgálta a Mikó-kollégiumot, amelyből 14 évig töltötte be nagy tisztelettel övezve az igazgatói állást. 23 évig volt a Székely Nemzeti Múzeum őre. Gazdag vallástörténeti kutatómunkát végzett, szerkesztette a kollégiumi értesítőket, évkönyveket, részletes tanulmányt írt a reformáció történetéről. Fia, Péter László a Mikó-kollégium diákjaként a rövidtávfutás bajnokaként vett részt az 1928-as amszterdami olimpián, atlétikai versenyeken nyert érmeivel és kupáival tűnt ki.
Zsigmondné Péter Ildikó, az adatközlő
A család második ágába a kollégiumi igazgató Péter Mózes testvéröccsének, Péter Lajosnak a dédunokái tartoznak: a Bikfalván élő Péter Alpár (sz. 1976) és a Temesváron alkotó Péter Attila (sz. 1979) kortárs testvér képzőművészek. Alpár három kisgyermeke – Bercel Regő, Árnika és Simon – a dálnoki Péter-családfa zsenge rügyei.
Péter Alpár képzőművész
A harmadik ág is élő. Ide tartozik Péter Gergely étfalvi földbirtokos fia, Péter Gerő (1879–1853) keresztvári és étfalvi református lelkipásztor és naplóíró. Az ő unokája Péter Ildikó adatközlőnk, a családfakutató, és első unokatestvére, Szőts Levente (1951) Étfalván élő nyugalmazott testnevelő tanár, Szőtsné Péter Dóra leányágra szakadt fia.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
