Az RMDSZ nem euroszkeptikus, ám van véleménye arról, min kellene változtatni a kontinenst érintő nagypolitikában. „Az Európai Unióhoz való viszonyunk nem változott az elmúlt 29 esztendőben. Az RMDSZ 1989 decemberétől azt mondja: Romániának és az itt élő magyar közösségnek az az érdeke, hogy ahhoz a gazdasági közösséghez – a mai EU-hoz – tartozzon, amely az Európai Szén- és Acélközösségként jött létre, onnantól pedig hosszú utat járt be. Ezt a nézetünket nekünk nem kell felülbírálni” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette: a szén- és acélközösség megalapításakor az alapító atyák és országok egyetértettek abban, hogy ez az együttműködés Németország, Franciaország és a Benelux államok között békét teremthet a két világháború után, a 20. század második felében. „Erre nem volt példa sok-sok évszázadon keresztül. Ha azt nézzük, milyen ütemezéssel követték egymást a kontinensen a háborúk, akkor azt látjuk, 30–40 évente mindig volt egy háború, amely a népek számára inkább veszteséget jelentett és lépéshátrányba hozta Európát” – mondotta.

Az elmúlt évtizedekben különböző szerződések alakították az uniót és működését: bővült a hatásköre, próbált versenyben maradni a globalizációs világban – fejtegette Kelemen Hunor, aki szerint most újabb válaszúthoz érkezett az EU. „Egyrészt a gazdaság terén: erről esik a legkevesebb szó, pedig látni kell, Nagy-Britanniával együtt ugyanakkora GDP-vel rendelkezik, mint az Egyesült Államok, azaz a világ gazdaságának egy jelentős részével. Másrészt a biztonságpolitikában: hogyan lehet növelni, fenntartani a biztonságot, amelyre minden egyes közösség vágyik külön-külön és együtt is. Ott vannak még a demográfiai kihívások, amelyekre ismét csak választ kell adniuk külön a tagállamoknak és a kontinensnek is. Ezek a sarokkövek azok, amelyek a reformok alapját képezik, amelyekről ma beszélni és gondolkodni kellene” – véli a szövetségi elnök.

Az RMDSZ határozott álláspontja, hogy az uniós reformok részévé kell tenni az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek, így a magyarok európai védelmét is. „A nyugat-európai államok felismerték, hogy ezeknek a közösségeknek a kérdését azért kell rendezni, mert a gazdaságot, a belső társadalmi kohéziót erősíti. Erre Kelet-Közép-Európának is rá kell jönnie, mifelénk is az európai jó gyakorlatokat kell meghonosítani. Ez egy hosszú menetelés, útépítési fázisban vagyunk: az európai kisebbségvédelmi törvényről meg kell győznünk a tagállami döntéshozókat, hogy a kisebbségek nem jelentenek veszélyforrást, nem szabad rájuk nemzetbiztonsági kockázati tényezőkként tekinteni” – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki szerint Románia „a maga csökkenő népességével, nem túl erős gazdaságával és gondolkodásra, tervezésre képtelen politikai elitjével” csak úgy maradhat talpon, ha része marad egy erős Európai Uniónak, csatlakozik ahhoz a belső nagy piachoz, amely nélkül a román nemzetgazdaság nem fenntartható, és csatlakozik a schengeni övezethez, amelyet az RMDSZ minden eszközével sürget.

„Romániának nincs más választása. Bármilyen más út az Európai Unión kívül összeomláshoz, teljes csődhöz vezetne. Így van ez Kelet-Európával is, amelyre az egyik nagy kockázatot ma Oroszország jelenti. Nem azért, mert megtámadná vagy területszerzési akciókat indítana, de a gazdaságon, a kibertéren keresztül a befolyási övezetét növelni akarja, ez pedig előbb-utóbb másfajta feszültségekhez is vezet” – figyelmeztetett.