Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23. és 26. között. A tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást. Az Európai Parlament kutatási szolgálatának tájékoztatása szerint a lehető legkorábbi napon, csütörtökön csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavaznak. Pénteken szintén két országban lesz szavazás: Csehországban és Írországban. Csehországban kétnapos szavazást tartanak: itt pénteken és szombaton is lehet majd szavazni. Így tehát szombaton négy országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta és Szlovákia választópolgárai.

A legtöbb uniós országban vasárnap lesz szavazás: ekkor szavaznak Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában. Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével ezekben az országokban is meg kell várni, hogy az unió egész területén befejeződjön a szavazás. Az unió előírása szerint ugyanis addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az olaszországi, este 11-ig nyitva tartó szavazóhelyiségek.

Minden magyar számít

Az európai választás az őshonos kisebbségek jövője szempontjából is fontos – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az MTI-nek Washingtonban, ahol szombaton részt vett a szokásos évi magyar pikniken és cserkészbálon. Szili Katalin kiemelte: olyan időszakban érkezett az amerikai fővárosba, amikor az anyaországban és Európában európai parlamenti választásokra készülnek. „Itteni beszélgetéseim során azt érzékelem, hogy az itteni magyar közösség szintén készül erre a választásra, mert számára is fontos, hogyan alakul Európa sorsa a jövőben” – jegyezte meg.

Lényegesnek nevezte, hogy az Egyesült Államokban élő magyarok is minél többen menjenek el voksolni, mégpedig arra az Európára, amelynek nemzetállamai szeretnék megőrizni történelmüket, kultúrájukat, hagyományaikat, s azt a keresztény identitást, amely Európának történelmileg is a sajátja. „Az amerikai magyarok tapasztalatból tudják, hogy mennyire különbözik a soknyelvű Európa az egyébként azonos nyelven beszélő és olvasztótégelyként ismert Amerikától” – mondta. „Mi nem európai egyesült államokra készülünk” – hangsúlyozta Szili Katalin.

A miniszterelnöki megbízott kiemelte: 2010 óta jelentős változás történt a magyar nemzetpolitikában. Mint fogalmazott, részben az állampolgársági törvény, részben az ehhez kapcsolódó választójog, valamint a Kárpát-medencei autonómiák iránti felelősségvállalás immár összeköti a magyarságot. „Nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyetemes magyarság valóban nemzeti érzéssel vállalja fel magyarságát, és fontos számára a Kárpát-medence magyarságának sorsa és jövője is” – fogalmazott.
A miniszterelnöki megbízott kifejtette, hogy az Egyesült Államokban május 25-én esedékes európai parlamenti választás nagymértékben befolyásolja majd Magyarország és a vele szomszédos államokban élő magyar közösségek sorsát. „Ezért kérem honfitársaimat, szavazzanak annak szellemében, hogy – Szabó Dezső szavaival szólva – minden magyar felelős minden magyarért” – mondta. „Minden magyar számít” – tette hozzá.

Szili Katalin hangsúlyozta: az Európai Unióban 60 milliós őshonos kisebbség él, amelynek része a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági, a drávaszögi, a muravidéki és a burgenlandi magyarság is. „Az őshonos kisebbségek ügyét csakis akkor lehet tematizálni, ha olyan képviselők kerülnek az Európai Parlamentbe, akik a nemzetek Európáját támogatják, és a keresztény Európa sokszínűségét jelentő őshonos kisebbségek sorsát kedvezően befolyásolják” – szögezte le.

Nagy a tét

Az európai parlamenti választásnak korábban soha nem volt még ilyen nagy tétje – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva. Elmondta, Európa semmit nem tudott profitálni a bevándorlásból, viszont olyan párhuzamos társadalmak és feszültségek keletkeztek, amelyeket jobb elkerülni.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, a bevándorlás kérdésében csak egyszer lehet hibázni, szerinte ezért is nagyon félelmetes és ijesztő, hogy az ellenzéki pártok – beleértve az összes baloldali pártot – Timmermans látogatásával kapcsolatban egyértelművé teszik: ők a bevándorláspárti Európa mögött állnak. Elmondta, vannak országok Nyugat-Európában, amelyek odáig jutottak, hogy a migrációs háttérrel rendelkező polgárok aránya meghaladja a 20 százalékot.

Gulyás Gergely Németországot is ide sorolta, és aláhúzta, ezek az országok kénytelenek valamilyen ideológiát gyártani a jelenlegi helyzetükhöz, noha biztosan látható, hogy a bevándorlás biztonsági kockázatot jelent Európának. Példaként említette azokat a terrorcselekményeket, amelyeket bevándorló háttérrel rendelkező személyek követtek el a kontinensen. A Fidesz alelnöke kiemelte, ha a kormánypártokkal nem szimpatizáló szavazók a szívükre teszik a kezüket, akkor egyértelműen el kell ismerjék: csakis a jobbközép polgári kormánynak köszönhető, hogy Magyarország az első pillanattól szembeszállt a bevándorlással. Az európai politikában senki nem képviseli hitelesebben, hogy a bevándorlást meg kell állítani, mint a magyar kormány és miniszterelnök – jelentette ki. Kiemelte, Európának a migráció ügyében kell véleményt mondania, amire 2015, a migrációs válság kezdete óta nem volt lehetőségük. Gulyás Gergely azt tanácsolta a választóknak, olyan képviselőket tüntessenek ki bizalmukkal a május 26-i voksoláson, akik a magyar érdekeket fogják képviselni.

Timmermans ajánlata

Erős baloldali Európára van szükség – jelentette ki az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje szombaton Budapesten az MSZP európai parlamenti (EP-) kampányrendezvényén. A Szövetségben Európával című rendezvényen Frans Timmermans a többi között a milliós európrofitot termelő vállalatok megadóztatását, minimális társasági adó, uniós minimálbér bevezetését ígérte. Ugyanazon munkáért nőknek és férfiaknak ugyanannyi bért kell kapniuk, a szakszervezetek jogait meg kell erősíteni – tette hozzá. A szocialista jelölt szerint ezeket a célkitűzéseket fenntartható módon kell elérniük, tenni kell a klímaválság ellen.

A politikus szerint Orbán és barátai, Strache, Salvini és Farage Putyint csodálják, akinek egyértelmű célja, az EU gyengítése, szétbomlasztása. A nacionalisták és szövetségeseik szintén ezen dolgoznak: azt akarják, hogy szétessen az EU – mondta. Megjegyezte, hogy ez bekövetkezett, a baloldal hibája is, mert nem figyelt eléggé. Azon véleményét hangoztatta, hogy Orbán Viktor ki akarja vinni Magyarországot Európa szívéből, és ha folytatódik politikája, akkor ez nemcsak mentálisan és politikailag fog bekövetkezni, hanem gazdasági és szociális szempontból is. Mi ezt nem fogjuk megengedni – hangoztatta Frans Timmermans. Hozzátette: fel fognak lépni, hogyha Orbán továbbra is megsérti a jogállami értékeket, korlátozza a médiát, ha folytatja azt, hogy mások rovására gazdagítja a sajátjait.

Frans Timmermans azt mondta, fontos személyes feladatának tartja, hogy megállítsák a gyűlöletszítást az európai zsidó közösségek ellen. Hozzátette: számára a keresztény értékek azt jelentik, hogy tiszteletben tartja más vallását, kultúráját, etnikai hovatartozását. A keresztény érték a befogadás, nem a kirekesztés – hangsúlyozta.

Békés őrültek

A népek és nemzetek Európáját hirdette meg az EU-t eddig uraló „elittel” szemben Matteo Salvini az olasz kormánypárt, a Liga vezetője szombaton Milánóban az európai szuverenista erők közös EP-választási kampányzáróján. Matteo Salvini kijelentette, hogy ha a Liga és szövetségesei nyerik az európai parlamenti választást, „bevesszük Európát, és tetőtől talpig megváltoztatjuk”.

Hangoztatta, hogy nem a nemzetek, nem is a szélsőjobboldalinak tartott erők, hanem az a hatalmi elit árulta el Európát, amely eddig a pénzpolitika, a multinacionális cégek, az ellenőrzés nélküli migráció nevében elfoglalta Európát. Salvini mindezt a Merkel, Macron, Soros, Juncker „négyessel” foglalta össze. A kormányon lévő Liga vezetője, az olasz kormány belügyminisztere úgy vélte, a május 26-i választás a népek és a „pénzzel és arroganciával teli” elit harca lesz. Dávid és Góliát küzdelméről beszélt, arra figyelmeztetve, hogy gyakran a „kicsik forradalma” vezet győzelemre. Célként jelölte meg, hogy az európai szuverenista erők megelőzzék az európai baloldalt.

Salvini hangsúlyozta, hogy az EP-választásokkal a strasbourgi parlamentnek ismét központi szerepet kell kapnia, hogy a döntések itt, „az egyetlen demokratikusan megválasztott európai intézményben” szülessenek, nem pedig a „titkos” brüsszeli irodákban. Ha a Liga lesz az első európai párt, első intézkedésként az európai határok védelmének bevezetését szorgalmazza majd, hogy „ide senki többé ne léphessen be engedély nélkül, az iszlám soha nem lesz úr az én otthonomban” – jelentette ki.

Az olasz kormánypárt vezetője a tengeren átkelő migránsok mentését szombaton ismét szorgalmazó Ferenc pápának azt üzente, a Liga képviselte migrációs politika is életeket ment az indulások megállításával, megakadályozva a bevándorlók rabszolgasorsra kényszerítését, a tömeges deportálást, az emberek kizsákmányolását és a gettókat. Ferenc pápa nevét a milánói dóm téren füttykoncert kísérte. Matteo Salvini európai intézkedésként javasolta a „népek jogai chartájának” kidolgozását is, biztosítandó a munkához és az egészséghez való jogot. Kijelentette, hogy Milánóban nem fasiszták, hanem a józan ész követői találkoztak. „Békés őrültek” vagyunk, mint Galileo Galilei, akinek senki sem hitte el az igazságot, hogy a föld mozog – mondta. A Liga politikusa beszéde végén az európai védőszentek és Szűz Mária oltalmát kérte.

Ahol kötelező a voksolás

Az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán öt európai uniós tagállamban kötelező a részvétel. Az EP kutatási szolgálatának összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező elmenniük voksolni. A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetőek az EP-választáson: amíg 2014-ben európai szinten mindössze 42,6 százalékos volt a részvétel, addig Belgiumban a jogosultak 89,6 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 85,5 százalék szavazott. A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson. A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka ment el szavazni.