Erdély elrablói

2019. május 24., péntek, Kármentő
Kuti János

A Román Akadémia égisze alatt működő Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) készíttetett egy felmérést, amely újólag bizonyítja: a románok döntő többsége úgy véli, hogy Magyarország továbbra is Erdélyt akarja, beavatkozik Románia belügyeibe és nem tekinthető baráti országnak.

A felmérés eredményét látva éppen a LARICS kutatói lepődtek meg legjobban, pedig végül is saját munkájuk gyümölcse érett be. Ugyanis a kutatólaboratórium boszorkánykonyhájában jeles személyiségek (még akadémikusok is!) gyártják a teóriákat, keverik a mérget és a mákonyt, amivel a közvéleményt etetik. Működik azokban történelemhamisítás, félreinformálás, uszítás, gyűlöletkeltés is. A nép meg vevő a kábítószernek is tekinthető szövegre, ami aztán kifejti hatását és mellékhatásait: félelmet kelt, gyűlöletet szít stb. Segítségükre jönnek azok is, akik napestig riogatnak a magyar veszéllyel tévéadásokban, folyóiratokban. Most a laricso(ko)sok mégis mintha saját munkájuk hatékonyságán csodálkoznának, ami a közvélemény-kutatásban mutatható ki. Ha nem tévedés, amit a románok gondolnak, akkor azt tisztázni kell, ha valóban vannak ilyen fenyegetések, veszélyek Magyarország részéről, akkor tenni kell ellene, nem tétlenül nézni! – állítják.

Azok után, amiket sulykolnak, mit gondoljon az egyszerű román polgár, látván például, hogy Orbán Viktor eddig csak júliusban jött a Tusványosi nyári egyetemre, de az idén már májusban is itt volt Nagyszebenben az uniós csúcson. De az nem volt elég, hisz elment (szerencsére nem fehér lovon, mint Horthy Miklós 1940-ben) Nagyváradra, Kolozsvárra, sőt Kerelőszentpálra is, Románia legnagyobb takarmánygyárának felavatására. Többször beszélt már a Bécset és Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasút megépítéséről. Elképzelhető, hogy a magyarok az autópályákat is azért hozták el a román határig, hogy ha Erdélyt megkaparintják, gyorsan tudják továbbépíteni. Attól félhet a jámbor román, hogy ha bekebelezik Erdélyt, akkor szokás szerint ismét el fogják nyomni az itt élő több mint ötmilliójukat. Románia majdnem háromszor akkora, mint Magyarország, és miniszterelnökünk, Dăncilă asszony nem ismerheti minden zegét-zugát, így bizony sokszor azt sem tudja, hogy hol jár az országban. A minap Suceava megyében volt, és azt hitte, hogy Hunyad megyében jár-kel, azelőtt Galacot tévesztette össze Jászvásárral. Orbán Viktor céltudatosan készül Erdély elfoglalására, ezért minden bizonnyal alaposan tanulmányozott katonai térképeket is, mert vele még ilyen tévedés nem fordult elő. Valószínű egyelőre Erdély társszuverenitását bővíti, hisz arra biztat magyar cégeket, hogy ide ruházzanak be, addig is hozzanak (vagy vigyenek) hasznot Magyarországnak, amíg teljesen ráteszik a kezüket Erdélyre. Mintha az ő dolguk lenne pályázatokat kiírni vállalkozók számára, miközben a román állam is megtehetné, nemde? Műemlék épületeket és műemléket újítanak fel, ezzel akarván bizonyítani, hogy ezer éve itt voltak. Egyértelmű, hogy Nagy-Magyarországban gondolkodnak, de erről a leplet még egyelőre Románián kívül csak Ukrajna rántja le. A szerbek meg egyenesen örülnek ottani beruházásaik láttán. Rá akarják tenni kezüket a fekete-tengeri földgázunkra is. Most olvasom, hogy legutolsó galád cselekedete Orbán Viktornak az volt, hogy elment Washingtonba Trumppal találkozni és befeketíteni Romániát. Leutánoz minket a fegyvervásárlásban, és ezért cserében elvárja, hogy Amerika vegye rá Romániát a fekete-tengeri gázkitermelés engedélyezésére. Értesülhettünk arról, hogy „a magyar miniszterelnök támadást intézett Románia ellen, mert a legmagasabb szinten okoz repedést hazánk, mint a biztonságot szolgáltató ország imidzsén”. Budapest cinikus üzenete az, hogy Románia veszélybe sodorja Kelet-Európa gázellátását.

Ráadásul aztán itt vannak a titkosszolgálatok szerint is nemzetbiztonsági kockázatot jelentő magyarok, akik belülről ássák alá a nemzetet. Ezek az RMDSZ-en keresztül még a román parlamentbe is bejutottak, ahol Budapest érdekeit képviselik és állandóan zsarolják a kormányt. És ha a romániai magyarok elegen elmennek szavazni az európai parlamenti választásokon, akkor képviselőiket eljuttathatják még akár Brüsszelbe is, ahol majd saját jogaik védelmének álcázva, tovább folytatják Románia aláaknázását.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1503
szavazógép
2019-05-24: Nyílttér - :

Széthúzás helyett

A romániai választási kampány túltesz egy balkáni ócskapiacon. Nincs ideológia, erkölcsi tartás, nemzeti büszkeség. Elvakult hatalmi harc, útszéli mocskolódás, pénzlenyúlás, szervezett lopás, irányított, tudatos néphülyítés, szélsőséges nacionalista hőzöngés, a magyar közösség elleni nemtelen támadások a jellemzők. Ilyenek az ország vezetői, ilyenek lesznek képviselőik az európai parlamentben.
2019-05-24: Közélet - Fekete Réka:

Tovább él az elődök szellemisége (Munkában a Mikó Alapítványa)

Incze Sándor református lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperesének nemrég történt elhunyta után új elnököt választott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Alapítvány. A tisztséget jelenleg Keresztes László, az alapítvány korábbi titkára tölti be. Ő a kuratórium tagjaival együtt a múlt hét végén fogadta az iskola egykori zenetanára, Bágya András zeneszerző özvegyének látogatását, aki több mint tizenöt esztendeje hozta létre a Bágya-ösztöndíjalapot, amiből évente egy-két jó tanulmányi előmenetelű, szerényebb sorban élő mikós diákot segítenek.