Meglepő módon szavazatok tízezreit szerezte meg a vasárnapi EP-választásokon az RMDSZ olyan megyékben, ahol egyáltalán nem vagy csak nagyon kevesen élnek magyarok. A jelenségre a magyarhang.org portál hívta fel a figyelmet, egyebek mellett rámutatva, hogy az aránytalanság még szembetűnőbb, ha a legutóbbi parlamenti választáson az RMDSZ által ezen megyékben elért eredményekkel is összevetik a mostaniakat. Egyes román hírportálok politikai forrásokra hivatkozva azt állították: a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt is „átirányította” a voksok egy részét a szövetségnek. A választásokat egyértelműen megnyerő liberálisok máris cáfolták, hogy bármi hasonló történt volna.
A magyarhang.org-on Lukács Csaba összesítette az RMDSZ által a Kárpátokon kívüli – a szociáldemokraták bázisát adó olténiai és moldvai – megyékben elért eredményeket, összevetve azokat a legutóbbi népszámlálási adatokkal, valamint a 2016-os parlamenti választásokon mért szavazatszámmal. A szerző egyebek mellett megállapítja, hogy van olyan megye, ahol hétszer annyian szavaztak az RMDSZ-re, mint három évvel korábban, miközben a magyarság aránya még elenyészőnek is jóindulattal mondható. Utóbbira Lukács egy másik példával is szolgál: Teleorman megyében – a Szociáldemokrata Párt fellegvárában – az RMDSZ harminchétszer annyi szavazatot kapott, mint ahányan a 2011-es népszámláláson magyarnak vallották magukat (669 a 18-hoz). Botoşani, Vaslui és Ialomiţa megyében ez a szorzó huszonötszörös. A szerző azt is megjegyzi, hogy mindeközben az RMDSZ a magyarok lakta erdélyi, határ menti megyékben – Szatmár, Bihar, Arad és Temes – kevesebb voksot kapott, mint 2016-ban.
Az írásban közlik a megyénkénti pontos leoszlást. Eszerint Argeș megyében 237 magyart tartanak nyilván, a szövetségre viszont 1532-en szavaztak. Botoșani megyében 38 magyar él, itt 926 volt a szavazatok száma. Brăila megyében 60 magyar lakos mellett 723-an választották az RMDSZ-t. Buzăuban 81-en vallották magukat magyarnak, és az RMDSZ 1155 voksot zsebelt be. Călărași megyében 72–686 volt az arány. Konstanca megyében 450 magyart tartanak számon, a szövetségnek mégis 1908 voksot sikerült megszereznie. Dâmbovița megyében 156 magyar él, a szavazatok száma viszont elérte az 1462-t, míg Galac megyében 133 magyar lakos mellett 1376-an pecsételtek a tulipánra. Doljban közel kétszáz magyart tartanak hivatalosan nyilván, ehhez képest 1477 szavazat futott be. Ilfov megyében (amibe nem tartozik bele a főváros) 242 magyar lakos 1056 szavazatot „hozott” az RMDSZ-nek, Prahova megyében pedig, ahol 447 magyart jegyeznek, 2188 voks érkezett a szövetség javára. Vaslui megyében 52 magyar lakos mellett 1304, az RMDSZ-re leadott szavazat volt az eredmény.
Az említettek mellett még Iași, Mehedinți, Olt és Vrancea megyében volt hatalmas eltérés a magyarok száma, valamint a leadott voksok között. Lukács Csaba a 2016-os választások eredményei kapcsán felhívta a figyelmet: Dâmbovițában csaknem hétszer, Ialomița és Prahova megyében hatszor, Iași-ban ötször annyian szavaztak most a tulipánra, mint három évvel korábban. A szerző számításai szerint nagyjából 35 ezer körüli a Kárpáton túli megyékből érkezett voksok száma.
A román média is foglalkozott a kérdéssel. A G4media portálon egyenesen azt állították, hogy mind a Szociáldemokrata Párt, mint a Nemzeti Liberális Párt szavazatokat „adott át” a szövetségnek – biztosítva a bejutási küszöb elérését ezáltal –, küldötteket „helyezve el” a választókörzetekben, akiknek a feladatuk az volt, hogy az RMDSZ-re szavazzanak. A portál szerint ezzel szerették volna „Bukaresthez kötni” a szövetséget, illetve „lekötelezni” egy jövőbeni együttműködés érdekében.
A liberálisok cáfolták a portál értesüléseit, kijelentve: nem adhattak át sehol voksokat, hiszen az SZDP legyőzése volt a céljuk, viszont olyan információkkal rendelkeznek, amelyek arra utalnak, hogy a kormánypárt „segítette” az RMDSZ-t a voksok megszerzésében. Más médiumok ugyanakkor már egyenesen egy Liviu Dragnea és Kelemen Hunor között született titkos egyezségről beszéltek, szociáldemokrata forrásokra hivatkozva.
