Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Református hírnökMegtörtént a csoda: a lélek a lélekig ért

2019. május 30., csütörtök, Nyílttér

Székelyföldi Régiós Nőszövetségi Konferenciát tartottak Sepsiszentgyörgyön május 11-én. Társházigazda volt a Belvárosi Református Egyházközség és a Vártemplom Református Egyházközség.

Borús, esős idő, gondterhelt, mégis reménykedő szervezők, érkező buszok, parkolót kereső személyautók, kíváncsi asszonytekintetek – így indult az a bizonyos szombat délelőtt, amelyen négy egyházmegye – Székelyudvarhelyi, Erdővidéki, Kézdi-Orbai és Sepsi Egyházmegye – asszonyai gyűltek össze, hogy Isten kegyelméből ezt a napot együtt tölthessék, és egymás hite által, egymás tapasztalataiból merítkezve, Isten tanítását hallgatva a nap végén élményekkel telve térhessenek haza.

A belvárosi templom rövid idő alatt teljesen megtelt – több mint 500 személy volt jelen –, örült a szív és a szem, látva azt, hogy Isten hajléka még a mai modern világban is sok embernek jelent menedéket, feltöltődést, vigasztalást. A konferencia, mint mindig, most is igen ünnepélyes pillanattal kezdődött: az egyházmegyei nőszövetségi elnöknők behozták a négy nőszövetségi zászlót, amelyekre székely ruhás lányok kötötték fel az idei konferencia mottóját tartalmazó szalagot: „Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelékében.” (Efézus 4,3)

Ezt követően Dénes Katinka vártemplomi református lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Egy megvetett, bűnös asszonyról beszélt, aki mindennap kiment a kútra vízért. Egy nap azonban olyasmi történt vele, amitől megváltozott az élete: a kútnál Jézus várta, és az Élet vizét kínálta fel számára... Mindannyian erre várunk: a lehetőségre, hogy a mi Urunk számunkra is felkínálja ezt a vizet, mely nélkül nincs reménység, nincs biztos alap, nincs élet. Az igehirdető biztató szava bevésődött az asszonyok szívébe: ha mind erre a lehetőségre vágyunk és várunk, akkor merjük végre otthagyni a sok állott vizet, amellyel mérgezzük életünket, és merjünk mi is odalépni a kútnál ülő Jézus Krisztushoz és tőle élő vizet kérni!

A konferenciát Berszán Margit, a székelyföldi régió elnöknője nyitotta meg köszöntőbeszédével, majd nt. Incze Zsolt György, a Sepsi Református Egyházmegye esperese méltatta az asszonyokat, megköszönve azt, hogy alappillérekként ott vannak minden gyülekezetben, és áldozatos munkával, sokszor csupán a háttérből építik Isten országát. Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület nőszövetségi elnöknője köszöntőbeszédé­ben a találkozások fontosságát hangsúlyozta: manapság sokszor úgy gondoljuk, hogy a telefon és az internet mindent pótol, és csak az igazi, valós találkozásokon érthetjük meg és élhetjük át a hatalmas csodát, amikor a lélek a lélekig ér. Dálnoki Lajos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka beszédében az esperes úr szavait támasztotta alá, amikor elmondta, esperesi vizitációkon szembesül leginkább azzal, hogy a nőszövetségek milyen áldozatos munkát végeznek a legtöbb gyülekezetben, és tevékenységüket mindig pozitívan lehet értékelni. Végül a köszöntéseket Pap Attila, a Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora mint társházigazda zárta.

A konferencián, a hagyományokhoz híven, a seregszemle sem maradt el. Felszólalt a négy egyházmegye nőszövetségi elnöknője: Szász Edit (Székelyudvarhelyi Egyházmegye), Németh Zsuzsa (Kézdi-Orbai Egyházmegye), Kelemen-Karikás Eleonóra (Erdővidéki Egyházmegye), valamint Bocz Ildikó Rita (Sepsi Egyházmegye). Utóbbi, mint házigazda, részletesebben mutatta be a Sepsi Egyházmegye nőszövetségének munkáját. A jelentések szerint mintegy 665 nő vallja magát nőszövetségi tagnak egyházmegyénkben, és ez a szám növekedő tendenciát mutat. Sok új és jó kezdeményezés, valamint lelkes munkálkodás jellemzi a nőszövetségek életét, amelybe besegítenek lelkipásztorok, gondnokok, presbiterek egyaránt.

A hosszabb szünetet, amelyet nemcsak a szeretetvendégség, hanem a sok személyes találkozás és együtt örvendezés töltött ki, tartalmas előadás követte, amelynek címe: A kő marad. Az előadó Fancsal Gerő Zsolt, a Bibarcfalvi Református Egyházközség lelkipásztora, mentálhigiénés szakember volt, aki a bibliai József életén keresztül mutatott rá arra, hogy mennyi lelki követ cipelünk életünk során, amelyek még gyerekkorból vagy az előző generációk megkövesedett szokásai­ból nehezednek ránk. Jó ezeket tudatosítani, kimondani, megbeszélni. Mert a kövektől csak így szabadulhatunk...

A konferenciát népviselet-bemutatás tette még színesebbé, majd a Vártemplom Messzehangzó együttesének koncertje varázsolt magasztos hangulatot a megjelentek szívébe.

A tartalmas nap végül közös ebéddel zárult. A borús időt felváltotta a napsütés, a gondterhelt arckifejezések sikerélménytől derültek, a reggel még kíváncsi asszonytekintetekben délutánra látszott az elégedettség és a sok-sok élmény. Isten áldása végigkísérte ezt a napot, és a csodát valóban mindenki átélhette: a lélek a lélekig ért!

A Sepsi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és Nőszövetsége köszönettel tartozik mindazoknak, akik bármilyen formában besegítettek a konferencia megszervezésébe. Ugyanakkor tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszönjük a hathatós anyagi támogatást a Dália virágkertészetnek, a szotyori Babi Pékségnek, Réty község önkormányzatának, a szentkatolnai Kovászna gyöngye borvíztöltöde vezetőjének, valamint a Sepsiszentgyörgy I. – Vártemplom és a Sepsiszentgyörgy III. – belvárosi gyülekezeteknek.

Marosi Tünde

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 292
szavazógép
2019-05-30: Nyílttér - :

Gyökerektől a rügyekig (Református hírnök)

A Kálnoki Református Egyházközség a Kálnoki Unitárius Egyházzal és a Kálnokért Egyesülettel együttműködésben, Gyökerektől a rügyekig címmel tíz tevékenységből álló programsorozatot szervezett a Kálnokon élő kisgyermekes családok számára a 2018. december 1. és 2019. április 30. közötti időszakban. A programsorozat támogatója a Bethlen Gábor Alap volt a Külhoni magyar családok éve részeként meghirdetett pályázati keretből.
2019-05-30: Nyílttér - :

Bruno Ferrero: Mások (Református hírnök)

Az apa a fiával a templomban volt.
A fiú mosolyogva megérintette az apját, és így szólt hozzá: