Vargyasi tündérmesék

2008. szeptember 2., kedd, Riport

Folytatva erdővidéki körképünket a leendő munkahelyekről, előre kell bocsátanunk, a korábban részletezett bardoci fejlesztési terveken legalább két klasszissal tesz túl az, amit a szomszéd Vargyason kovácsolnak. Itt a település egész arculatát átgyúrnák a befektetők, s a változás, érzésem szerint, javára válna, mert a megye legjelentősebb turisztikai központjai közé emelné. Ugyanazon osztrák befektetői csoport lenne a mozgató, melyet az EP Consulting linzi tanácsadó cég fog össze, s mely olyan mesés terveket tett le a vargyasi önkormányzat asztalára, hogy az már-már Benedek Elek tündérmeséinek világát idézi. Nem hiába nőhetett fel Ilkei Ferenc, harmadik mandátumát töltő polgármester e mesék tején, rögtön fogékonynak bizonyult irántuk.

A riporter úgy véli, a tájat magát is átrajzoló, azt fellendítő elképzelések nem tűnnek merő ábrándnak, de a kétely próbájának is alá kell időnként az álomszövögetést vetni, különben hamar szétfoszolhat, és a semmibe tűnhet az egész. De bevallom, tulajdonképpen a vargyasiaknak szurkolok a tervkovácsolásban, és remélem, lesz kellő rátermettség és belátó józanság bennük, hogy javukra fordítsák azt, amit a nemzetközi befektetésben jártas, tőkeerősnek tetsző, de nyilvánvalóan saját számításait megtalálni vágyó osztrák csoport számukra kiagyalt.

A lelkesedés első oka

Az önkormányzat reményeit nem akármilyen ígéretekbe veti. Vargyason, ahol nemrég sikerült a bűn rossz országutat felújítani, ahol ma vízvezeték-fektetés folyik, és az átfogó infrastrukturális fejlesztés már amúgy is lendületbe hozta a sokáig stagnáló urbanizálódást, ahová a gázt már régebb bevezették, az EP Consulting tejjel-mézzel folyó turisztikai telepet álmodott a patak völgyébe. Mint a mellékelt térképvázlaton is látható, annak középpontjában egy tavat hoznának létre a befektetők. Vargyasra 2007-ben látogattak el először egy innen elszármazott hölgy tanácsára a szakemberek. ,,Szétnéztek a vidéken — meséli Ilkei Ferenc —, megmutattuk nekik szép tájainkat, a szorost, a borvizet, turisztikai látványosságainkat, a Daniel-kastélyt, az Orbán Balázs-barlangot stb. A terv fokozatosan bontakozott ki, legutóbb már konkrét elképzelésekkel jöttek. Elmondták, mivel a helyi tanácsnak nincs kellő területe, a legfontosabb, hogy a kiválasztott Fekete-dűlőben a földet a magánszemélyektől felvásárolhassák."

A terv megvalósítása hatvan hektárt igényel, egyelőre húsznak a felvásárlása van folyamatban. Nehézségek merültek fel, mivel a terület a reprivatizáció nyomán legkevesebb 150 embernek a nevén szerepel, a birtokleveleket ugyan kiadták már, de olyik birtoklevélen tíz örökös is szerepel, ezek egy része nem is lakik Vargyason. A sok örökös miatt mondtak le egy esetleges koncesszió tervéről is. A földmérők teljes gőzzel dolgoznak, várják az osztrákok szeptemberi látogatását, amikor a vásárt közjegyző előtt kellene nyélbe ütni.

A topográfiai térkép látványa lesújtó. Mint mindenütt, keskeny nadrágszíjparcellákra szabdalta a magánosítás a határ e részét. A szétforgácsoltság átkának, mely mindennemű fejlesztésnek és kibontakozásnak csak gátat szabhat, így is véget lehet valóban vetni, kibújva a fojtogató vonalhálóból. De milyen árat kell mindezért fizetni? Mit fizet az osztrák, és mit a vargyasiak?

Nos, az osztrák nem fizet rosszul. Előzőleg ugyanis két magyar befektető járt arra, és a dűlő hektárjáért 3500, illetve 4000 eurót kínált a birtokosoknak, aminél az osztrák most jóval többet adna: 12 000 eurót ígért, ráadásul gavallérosan felvállalta, amitől mindenki irtózik tájainkon, a tetemes topózási, telekkönyvezési és közjegyzői díjak kifizetését is, melyekkel költsége felmegy 14 000 euróra hektáronként. Magyarán ez közel ötszázmillió régi lejt jelent egy hektárért, melynél jóval, ötször kevesebbet kapott az, aki ott nemrég még eladott.

Az üzlet, ha létrejön, felhajtja majd a telekárakat a környéken, ami korántsem tekinthető ,,nagy bajnak", hiszen a föld még mindig alulértékelt régiónkban.

No de lássuk a medvét!

A lelkesedés második oka

Az osztrákok készítette terv hallatán igazán csak elámulni lehet, a befektetők toborzói ugyanis nem egyes létesítményekben, hanem egy egész telepben, valóságos ikertelepülésben gondolkodnak, és turisztikában nyilván járatosak. A riporter szerint, figyelembe véve bardoci, bölöni és nagyajtai elképzeléseiket, kész hídfőállást hoznának létre itt érdekcsoportjuknak a 131-es országút mentén. Ilkei Ferenc előadásában:

Amit a Fekete-dűlőben most megvennének, ahhoz további 40 hektárt vásárolnának még, összesen hatvanat, sőt, túlterjeszkednének a 38-as falusi úton, mely már bardoci határ. Megvásárolnák a száldobosi keresztúttól a vashídig az egészet az út innenső oldalán, de azon túl is ajánlottak már nekik.

Mivel a faluban a vízvezeték-fektetéssel párhuzamosan a csatornázási terveken dolgoznak, a polgármesteri hivatalnak tudnia kellett, hány embert szolgálnak ki a tervezett létesítmények, hogy számolhasson azokkal is.

A lekért részletesebb terv tartalmaz vadászoknak szánt, több fázisban bővíthető szállodát 60—80 szobával, egy ifjúsági hotelt legtöbb 250—300 ággyal. Kijelentették, hogy világifjúsági találkozót terveznek itt négy év múlva. Kétszer is rákérdeztem a tolmács útján, hogy jól értettem-e. Lesznek még sportpályák, pihenőközpont, hideg vizes Kneipp-kúrára épülő kezelőközpont és harminc lakás az alkalmazottak részére. Én rendelkezésükre bocsátottam az általunk korábban tervezett balneológiai szálloda megvalósíthatósági tervét — bukarestiekkel készíttettem —, az 213 embernek adna munkát. Nekik nem tetszett, nem illik szerintük a vargyasi környezetbe, ők mást építenek, több alkalmazottal számolnak, három olyat húznak fel.

Létezett tehát egy saját terv is. Ehhez Ilkei Ferenc még nem talált befektetőt, de érdemes felfigyelni kezdeményezőkészségére, mely nyilván segítette az osztrákokkal folytatott tárgyalásaiban is. Annyit jegyez meg: ,,Én úgy szoktam, hogy előre ezt-azt legyártatok... Talpas János vezérigazgató úr a minisztériumban felajánlotta, hogy ő tud ilyet csináltatni. Előre tiszta ingyen kínálta, persze, megrendeltem. Utóbb 35 000 lejt kért, azt sokalltam, végül ideadta 15-ért. Jól fogott, mert mikor folyó év február 3. és 7. között kint jártunk Ausztriában, azt lebegtettem meg a befektetők előtt, és hatott. Együtt a dokumentumfilmmel és faluismertetővel, amit szintén kivittem magammal." A példát ajánljuk önkormányzati vezetőink figyelmébe!

Folytassuk a terv ismertetését:

Ők 250—300 munkahelyet hoznának létre, az már meghaladja Vargyas lehetőségeit. A helyi munkanélküliséget szippantatnák fel először, de itt jutna a többi erdővidékinek is, akkor már kell a szolgálati lakás. Építenének továbbá egy kis gyárat a tanács tulajdonában lévő szögletbe, ahol üdítőautomatákat állítanának elő, valamint egy másikat villanykörtegyártásra.

A terv nem tűnik merő légvárnak, a telek közvetlen szomszédságában ugyanis egy kis ipartelep már működik, az Orex építőanyag-forgalmazó országos vállalat fiókja és a Transbar szállítási cég telephelye.

Akkor akarnak itt, lennebb egy lovardát, emiatt az általunk tervezett szennyvíztisztítót másfél kilométerrel lennebb fogom költöztetni, annak nincs, mit keresnie egy üdülőtelep közepén. Harminc rendezvény lesz évente, a német cég, mely építené, gondoskodna arról, még ezt is tudják, s állana ott egy húszszobás panzió is.

Egy valamin azonban fennakadt a polgármester. Szerepel a tervben harminc olyan lakás, amit eladna a cég, s kérdésére, hogy kiknek, azt a választ kapta: brassóiaknak, bukarestieknek stb. Nos, ő akkor leszögezte, a település etnikai összetételének megváltoztatásába nem mehet bele, mire azt az ígéretet kapta, a tervet átdolgozzák, az esetleges vevők különben sem laknának itt, csak egy-egy szezonban. A tervben végül üzletsorok, helyi mesteremberek termékeinek szánt kisebb üzletek is helyet kaptak, ezt a vargyasi bútorfestésre, népművészekre, kürtőskalácssütőkre stb. való tekintettel örömmel vette, s mindezt egy távfűtő központ egészítené ki, amire a lakosság egy része is rákapcsolódhatna. A bevezetett gázt nem ok nélkül drágállják a vargyasiak, s az osztrákoknak gondjuk volt rá, hogy egy nagyon olcsó, saját fűtésrendszert bemutassanak februárban a háromszékieknek Moondse városában, ahol szemét-, energiafűz-égetéssel stb. állítják elő a hőt és villanyt 12 000 fogyasztónak. Mindennek a tetejébe egy bio-tojástermelésre beállított tyúkfarmot is csatolnának hozzá, melyet azonban másfél kilométeres indokoltan tisztes távolságba telepítenének, ha kerül hozzá befektető.

A Fekete-dűlő nyílt titka

A riporter mindezt hitetlenkedve hallgatta. Túl szépnek tűnik, nem keveredett-e mindebbe az ámító szándékból is valami? Nyilván, korai még ítélkezni, több tárgyalási sorozat vár a felekre, ezekről lapunk be fog számolni. Ilkei Ferenc bizakodó: ,,A pénz egy részét a Reiffeisen Bank adná, úgy beszélgettem az igazgatóval Linzben, mint magával most. Ott egy sor EU-s pályázat, azt mondták, megszereznek mindent, ami kell, mert tudják Brüsszelben, melyik ajtón kell bemenni."

Úgy vélem, Háromszéken, de lehet, a két megyében sincs ehhez fogható kaliberű terv. A cég az idén megvásárolná hát a kérdéses első húsz hektárt, arra irodákat húzna fel, hogy a diatomitbányának Bölönbe, Nagyajtára és ide tervezett létesítményeinek meglegyen az irányítási központja. A polgármester ebben is garanciát lát a terv komolyságára nézve. Azt sajnálja, hogy a helyi borvízből, bár vittek mintát, egyelőre nem tervezik a töltés újbóli beindítását. Vargyason 1984-ig folyt a helyi márka töltése és forgalmazása, most abban reménykednek, esetleg új fúrásokkal, bár a régi sem ártalmas, fogyasztásra alkalmasabb vizet is lehetne felszínre hozni.

*

Átgondolva az eddigieket, és pár új információ birtokában további megfontolásra szánt megjegyzéseket fogalmaznánk meg.

1. A terv regionális keretbe ágyazottságát egy- és kétnapos túrák támasztják alá, a leendő vidombáki reptérről saját kocsival szállítanák a vendégeket a telepre, innen vinnék kirándulni őket Tusnádra, a Gyilkos-tóhoz, Szovátára, az Almási-barlanghoz, Brassó Pojánára, Törcsvárra stb. Becslés szerint az egész kis üdülőváros 30—40 milliárd lejbe kerülhet, és több kategóriájú szálláshelyet, szállodát foglalna magában.

2. ,,Az etnikai összetétel megváltoztatására vonatkozó megjegyzésemet a tanács elé is tártam, egytől egyig egyetértettek velem." (Ilkei Ferenc) Ezt bizonyára ki lehet kötni, érvényesítési módját még ki kellene dolgozni.

3. A tervezet nagy jövedelmű ágazatokra épít. A vadásztatás e tekintetben már ma is messze vezető ágazat tájainkon, bár a lehetőségek még jórészt kiaknázatlanok. Ezt fonja össze a regionális fejlesztésre lehívható uniós összegekből remélt tőkével és még valamivel. A megvásárlandó területek egy részét, 16 hektárt a Daniel bárók leszármazottja kapta vissza, és mint mondják, ,,horribilis összegeket" keresett a felszín alatt egy méterre található három-öt méter vastag első osztályú sóder (,,betonkavics") eladásából. (A magyar vállalkozók szintén ezt szerették volna kitermeltetni, és piskótakőgyárat alapítani rá.) Az osztrákok, bár nem említették eddig, szintén tudnak e készletekről, több helyt végeztettek próbafúrást. A Fekete-dűlő e több millió köbméteres tartaléka nyílt titok különben. A régióban Vidombákon és a nagy autópálya-építés, útfelújítás stb. következtében hamarosan rendkívüli kereslete lesz a homoknak és kavicsnak, kőnek, állítólag az egész Olt mentén bányanyitási terveket kovácsolnak a szemfülesek. Ezt is bele kell hát kalkulálni. Valamint a haszon visszaforgatását a helyi fejlesztésbe. A Szé­kelyföld hasznára fordítani mindezt azonban már meghaladja a három-négy helyi tanács erejét, bár a vargyasiak, bardociak és társaik, mint láttuk, partnerek lennének e tágabb keretek közti érdekérvényesítésben.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 755
szavazógép
2008-09-02: Elhalálozás - x:

Elhalálozás

Elhalálozás
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy hosszas betegség után, 73 éves korában, özvegységének 10. évében augusztus 31-én elhunyt
KEREKES JÓZSEF.
Az elhunyt földi maradványait 2008. szeptember 2-án 15 órakor helyezzük örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint a futásfalvi temetőben.
Nyugodjék békében.
A gyászoló család
4211518
2008-09-02: Gazdakör - Incze Péter:

Gyorsan növő fűz (Alternatív megoldások)

Szaktanácsadók a kétéves energiafűz-ültetvénynél — mostoha éghajlati körülmények között is szépen fejlődik
Köztudott, hogy Románia az uniós csatlakozáskor szerződésben vállalta, a közeljövőben energiaszükségletének egy bizonyos részét nem konvencionális energiaforrásokkal biztosítja. Ilyen például a szélenergia, a biomassza, az energiafű és az energiafűz. Látván az egyre növekvő felhagyott (műveletlen) vagy kihasználatlan (vizes) árterületek nagyságát megyeszinten, amelyek nem termelnek semmiféle jövedelmet a földtulajdonosnak, a megyei szaktanácsadók most egy alternatív jövedelemforrásra hívják fel a háromszéki gazdálkodók figyelmét. Ami olyan közvetett haszonnal is jár, mint például az erdőirtás mértékének csökkentése.