A szomszédos Hargita megyében egy deszkagyár-tulajdonos már jó két éve kísérleti jelleggel foglalkozik az energetikai növények termesztésével. A múlt héten a háromszéki szaktanácsadók meglátogatták Székely László ültetvényét, a kapcsolat folytatásaként holnap délután öt órakor gazdaestet szerveznek Kézdivásárhelyen az Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskolában, amelynek előadója a csíki vállalkozó. Székely jelenleg több mint tíz hektáron termeli az energetikai füzet, a különböző fűzfajtákat külföldről szerezte be, hogy az éghajlati és talajviszonyoknak legmegfelelőbbet fogja termelésbe. Az energetikai fűz a közönséges fűz nemesített és energetikai célokból módosított változata, amely gyorsan növő fűz néven is ismertté vált.

Az unió országaiban az energetikai növények termesztése nem új keletű, hiszen például Svédországban közel 30 éve több mint 50 000 hektáron termesztik. Ugyanakkor az energiafüzet jó eredményekkel használják talajmegkötésekre (a földcsuszamlások megelőzésére), ipari cellulóz előállítására, Németországban a jól ismert aszpirin gyártásában is felhasználják, hiszen köztudott, hogy magas a szalicilsav-tartalma. Az anyaországban is próbálkoztak már az energetikai növények termesztésével, de az ottani szakemberek inkább az energiafűben látják a jövőt.

Székely László elmondása szerint az energiafű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel magas szilíciumtartalma következtében az égető kazánok belsejében a szilícium vastag rétegben lerakódik, és nem lehet feltakarítani. Viszont takarmányozási célokra jól felhasználható, nagy mennyiségű zöldtömeget termel, és a jószágok is szívesen fogyasztják. Próbálkozásképpen ő is bevetett egy egy hektáras parcellát, de végül az energiafűz mellett döntött. Svéd kutatókkal és nemesítőkkel vette fel a kapcsolatot, majd ellátogatott telephelyeikre, dugványokat szerzett tőlük. A vállalkozó a 110 embert foglalkoztató deszkagyárának egy részlegét sikeres SAPARD-pályázat révén alakította át, a részlegen jelenleg tíz személy fűrészkorpából és energetikai fűzből brikettet és pelletet készít. A fűrészport a gatterektől szerzi be, majd szárítás után magas hőfokon a korpát egy speciális gépsor szalámi formára préseli. Elmondása szerint nem szükséges semmiféle összetartó anyagot (ragasztót) használni, hiszen a magas hőmérséklet hatására a fában található lignin megolvad, és összetartja a brikettet. A felhasználható fűrészkorpa azonban egyre fogy, ottjártunkkor is Hétfaluból szállították a korpát a magasított utánfutós traktorok, így más alapanyag után kellett nézni. Nehéz feladat elé állítja továbbá a nagymértékű konkurencia is, hiszen Hargita megyében már hét vállalkozás foglalkozik a fűrészkorpa újrahasznosításával. Milyen jó lett volna, ha Háromszéken is időben megjelennek e megoldások, így a fűrészüzemek által termelt hulladék nem a patakok medrébe vagy a termőföldekre került volna éveken át. Információink szerint nálunk csak egyetlen, kis kapacitású fűrészkorpa-brikettáló gép működik.

Székely László sikerrel próbálta ki az energiafűz brikettelését, szerinte ezzel az alapanyaggal jól helyettesíthető a fűrészkorpa. Tapasztalata szerint egy átlagos csapadékú évben 35—40 tonna faág takarítható be hektáronként. A próbabriketteket elemzés céljából laboratóriumban vizsgáltatta meg, az eredmény is kielégítőnek mondható, a kilónkénti fűtőérték csak kevéssel marad el a hagyományos tüzelőfáétól. Véleménye szerint az energiafűz kitűnő és biztos jövedelemforrás. Az érdeklődők száma is egyre nő, néhányan fűzdugványokat is vásároltak tőle, többek között néhány háromszéki vállalkozás és magánszemély is. A csíkszeredai cég termeltetői szerződést is ajánl, vagyis visszavásárolja a megtermelt faanyagot, így az értékesítése egyelőre biztosított. Az energetikai fűz termesztési technológiáját és a gazdanap részleteit jövő lapszámunkban ismertetjük.