Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő és a Magyar Polgári Párt megyei alelnöke, Román Attila múlt héten Liviu Pampu-Romanescu megyei rendőrfőkapitánynál járt, ahol a vargyasi közéletet évek óta megkeserítő illegális legeltetésről számoltak be, és panaszt tettek a községben szolgálatot teljesítő rendőrök passzív magatartása miatt. A politikusok szerint megengedhetetlen, hogy azok, akiknek a község biztonsága érdekében cselekedniük kellene – a rendőrség mellett a polgármesteri hivatal –, a feladatot nem oldják meg, hanem hárítják a felelősséget.
A vargyasi törvénytelenségekre már többször felhívták a figyelmet a község lakói. Az ügyben több alkalommal szerveztek falugyűlést, a tanács olyan határozatokat fogadott el, amelyek a tilosban történő legeltetés ellen szóltak, a helyszínen tájékozódott a Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) is, ám lényegi előrelépés mégsem történt. A közrendészeti hatóság ülését tavaly októberben azért tartották Vargyason, mert hetvenkét gazda beadványt címzett hozzájuk, „ami azt mutatja, komoly gonddal küzd a közösség” – mondotta a hatóság elnöke, Sabin Calinic az egybegyűlteknek akkor. A volt megyei főkapitány, Eugen Palade viszont úgy fogalmazott, a hivatalosan tett panaszok szerint – amit a baróti rendőrség munkatársa a 2017-es és 2018-as vonatkozó adatokkal meg is erősített – nincs különösebb gond Vargyason. A rendőrség képviselői továbbá azt hangsúlyozták, hogy a termőföld megvédése nem tartozik közvetlen feladataik közé, de a bejelentések kivizsgálását, az iratcsomók összeállítását és az ügyészségre való küldését természetesen elvégzik, és amennyiben kérik, bármilyen módon készek segíteni a polgármesteri hivatalokat.
Román Attila szerint viszont épp ez a segítségnyújtás marad el mindig. Volt példa arra, hogy panaszt tett az általa használt területeken történt legeltetés miatt, ám a rendőröktől hol azt a választ kapta, hogy ők nem határvédők, hol azt, hogy nem marhapásztorok, de arra is volt példa, hogy azt tanácsolták neki, jobb lenne, ha kerítést húzna.
Ez a felelősséghárítás az oka annak is, hogy a statisztika szépen mutat. A kárt szenvedett emberek nem bíznak abban, hogy ügyüket érdemben megoldják, ezért nem is jelentik a jogsértést. „Azon gazdák, akiknek szántója és kaszálója a Tőkésben, a Nagyestánfejében, a Padon és az Allé alatt volt, semmit sem hordtak be – pedig legalább száz hektár földről beszélünk! Csak azért van ez így, mert néhány család a tehenét, a lovát, a kecskéjét és mindenét, ami még van, más földjén tartja. Ősszel még attól sem riadtak vissza, hogy az emberek kertjébe és az udvarokba hajtsák be az állatokat. A polgármesteri hivatal és a rendőrség pedig nem mozdul, ezért az emberek sem tesznek panaszt. Sokan azért, mert ügyet intézni, nyilatkozni, felmérni hívják őket, de tudják, csak idejüket pazarolják, mert abból kártérítés sosem lesz. Mások meg egyszerűen félnek az állatok tulajdonosának bosszújától” – mondotta Román Attila.
Kulcsár-Terza József szerint Román Attilának mint a helyi tanács tagjának és neki mint parlamenti képviselőnek kötelessége, hogy a rendőrség megyei vezetősége előtt feltárják a vargyasiak gondjait. „A tulajdonháborítás sok helyen komoly gondot jelent, ezért fontosnak tartottam, hogy a lehető legmagasabb szinten próbáljak meg segítséget keresni az erdővidékiek számára. Liviu Pampu-Romanescu parancsnok nagyon együttműködő volt, és azt ígérte, tenni fog a vargyasiak ügyének megoldása érdekében. Remélem, mindaz, amit megbeszéltünk, nem fog a szavak szintjén megrekedni, hanem mihamarabb a tettek mezejére lépnek. Fontos lenne, hogy ez így történjen, mert a törvénytelenül legeltetők a gazdák megélhetését teszik tönkre” – nyilatkozta a képviselő.
