Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Államosítják az úzvölgyi sírkertet

2019. június 11., kedd, Belföld

A csütörtöki botrányos temetőfoglalás után tovább gyűrűzött az úzvölgyi katonatemető ügye. A Szabad Európa Rádió szerint a temetőügy mögött Codrin Munteanu, Kovászna megye korábbi prefektusa, a zászlóháborúk kezdeményezője áll, aki jelenleg a védelmi minisztérium főtitkára. Megszólalt Viorica Dăncilă kormányfő, aki a román állami jelképek tiszteletére szólított, és meglebegtette, hogy az emlékhelyet átvenné a védelmi minisztérium, a kezdeményezés pedig hétfőre hivatalossá is vált. Szijjártó Péter és Teodor Meleșcanu újabb telefonbeszélgetése után a magyar külügyminisztérium tudomásul vette a román szándékot, az RMDSZ azonban határozottan tiltakozott ellene. A csíksomlyói búcsúra ellátogatott Áder János magyar államfő kegyeletsértőnek, törvénysértőnek, nemzetközi megállapodást sértőnek és mélységesen erkölcstelennek nevezte mindazt, ami az úzvölgyi katonatemetőben történt. Közben szombaton román–magyar szolidaritási menetet szerveztek Kolozsváron.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Kik állhatnak a temetőfoglalás hátterében

Az úzvölgyi temető előtt élőláncot alkotó tüntetők, illetve az eseményeket a helyszínen végigkísérő média által készített több videófelvételen is felbukkan Sebastian Cucoș volt csendőrparancsnok a többnyire futballhuligánokból álló „nemzetféltők” között, amint szemmel láthatóan az avatásra érkező feltüzelt tömegnek a sírkertbe való benyomulását „biztosítja”. A csendőrség szóvivője a G4 Media portálnak pénteken hivatalosan is megerősítette a sajtóban korábban felröppent hírt, mely szerint a „kiemelten feszült helyzetre” való tekintettel Sebasian Cucoș volt csendőrparancsnokot bízták meg az úzvölgyi csendőri akció koordinálásával. Az egykor Koszovóban is megfordult, az etnikai konfliktusok „specialistájaként” emlegetett Cucoș jelenléte azért is érdekes, mert azt a gyanút keltheti, hogy politikai megrendelésre, diverziókeltés céljával érkezett Úzvölgyébe.

Sebasian Cucoș elsősorban az augusztusi kormányellenes tüntetések kapcsán vált széles körben ismertté, akkor a csendőrség parancsnokaként a megmozdulások békés lebonyolításáért felelt, kevés sikerrel. Augusztus 10-én, néhány focihuligán által keltett kisebb rendbontás miatt a csendőrség könnygázt vetett be, illetve gumibotokkal teremtett „rendet”, számos békés tiltakozónak is komoly sérüléseket okozva. Az eset kapcsán felmerült annak gyanúja, hogy Cucoș a fociultrákkal együttműködve szándékosan provokálta ki a rendbontást, megteremtve ezzel az indokot a brutális beavatkozásra. Az ügyben jelenleg is tart a vizsgálat.

 

 

A Romániában januártól újraindított Szabad Európa Rádió ugyancsak pénteken közölte honlapján meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy a temetőátalakítás ötlete éppen a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte, foglalkozik majd az úzvölgyi sírkerttel.

A román védelmi tárca főtitkári tisztségét 2013 óta az a Codrin Munteanu tölti be, aki a Ponta-kormány Kovászna megyei megbízottjaként elindította a székely zászló elleni hadjáratot.

Az egykori prefektus perek tucatjait indította el a székely zászlót kitűző önkormányzatok ellen. Gyakorlatát később Hargita és Maros megye prefektusa is átvette, s Kovászna megyei hivatali utódjai is folytatták. 2015-től a Dan Tanasă blogger által alapított Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) foglalkozik a magyar szimbólumok és feliratok elleni pereskedéssel.

 

A minisztérium venné át a gondnokságot

Hosszas hallgatás után szombaton megszólalt az ügyben Viorica Dăncilă miniszterelnök is, aki nyilatkozatában leszögezte: a kormány figyelemmel követte az eseményeket, ugyanakkor jelezte, hogy az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a temetőt átvenné a védelmi minisztérium. Erről azonban csak azután döntenek, hogy egyeztetnek minden érintett féllel – ígérte a miniszterelnök.

Nemsokára kiderült: a védelmi tárca már elő is készítette az erről szóló memorandumot. Gabriel Leș védelmi miniszter szerint a temető nemzetközi jellegének megőrzése miatt vennék át a sírkert gondozását, mivel ott magyar, román, német, orosz, szerb, osztrák és olasz katonák is nyugszanak. A miniszter kitért arra is, hogy ezért egyeztetések lesznek szükségesek valamennyi féllel. „A temető gondozásának feladatát átvevő minisztériumi struktúrák biztosítani fogják minden országnak a jogot, hogy megemlékezzenek a harcban elesett és ott eltemetett hőseikről” – mondta Gabriel Leș. Hozzátette: a tárca képes arra, hogy megvédje és karbantartsa a sírokat, felújítsa a „nemzetközi temetőben” található emlékműveket összhangban a nemzetközi egyezményekkel és a kétoldalú megállapodásokkal, melyeket Románia azokkal az országokkal kötött, amelyek hősei az úzvölgyi temetőben nyugszanak.

 

 

A Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy a temető átvétele már a következő 30 napban megtörténik, ha valamennyi érintett fél egyetért vele.

Megszólalt hétfőn Carmen Dan belügyminiszter is. Szerinte az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.

A miniszter szerint annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük a két szembenálló csoport, a románok és magyarok között, hogy "mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat".

A miniszter másfelől azt állította, hogy - a feszült pillanatok dacára - senkit sem ütöttek vagy sebesítettek meg, és nem vált szükségessé az erő bevetése a karhatalom részéről. Harmadrészt Carmen Dan szerint a - temetőkapu összetörésétől eltekintve - nem történt rongálás, sem gyújtogatás, vagy bármilyen olyan cselekmény, ami sírgyalázásnak minősült volna. Megerősítette: a hősök napján Úzvölgyén történtekkel kapcsolatban kizárólag a temetőkapu összetörése miatt, rongálásért indult bűnvádi vizsgálat.

A tárcavezető sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre. Mint mondta, (az elnéptelenedett, hegyvidéki) Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között. Carmen Dan szerint ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük – és a két közösség között – a mostanihoz hasonló újabb feszültséget, ezért támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön.

 

Újabb egyeztetés

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn ismételten egyeztetett telefonon Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi helyzetről. A román diplomácia vezetője közölte a kormányzati szándékot, Szijjártó Péter ezt tudomásul vette, és arra kérte román kollégáját, hogy a két védelmi minisztérium hadisírok gondozásáért felelős testülete minél előbb kezdje meg a konzultációkat a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő rend helyreállítása érdekében. A két miniszter megerősítette a békés megoldás szükségességét. A közleményben arra is kitértek, hogy a magyar fél folyamatosan kapcsolatban van a legnagyobb erdélyi magyar párttal, az RMDSZ-szel.

 

Az RMDSZ ellenzi az átvételt

Az RMDSZ ellenzi az úzvölgyi katonatemető államosítását, miután az állami intézmények „nem akarták, vagy nem tudták” megakadályozni a június 6-ai incidenseket – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn. Az RMDSZ továbbra is valós párbeszédet akar, valamint a törvényesség – vagyis a sírkert eredeti állapotának – helyreállítását szorgalmazza, és a magyar katonatemető melletti vagy azzal szemben lévő üres térségben javasol új helyszínt a román hősök emlékművének. „Van ott hely, ha valaki a román hősöknek akar parcellát nyitni. Van elég hely egymás mellett, nem pedig egymáson” – mutatott rá Kelemen Hunor arra utalva, hogy a Csíkszentmárton kezelésében lévő haditemetőt önkényesen átalakító dormánfalvi önkormányzat a román katonáknak állított betonkeresztek egy részét magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira helyezte el.

Az RMDSZ elnöke nem bízik abban, hogy jó megoldás lenne az úzvölgyi katonatemetőt a védelmi minisztérium kezelésébe adni, mivel a döntést nem előzte meg valós párbeszéd és egyeztetés. Kelemen Hunor szerint a katonatemető körüli botrányért Codrin Munteanu, a védelmi minisztérium főtitkára, volt Kovászna megyei prefektus felelős.

Úgy vélekedett, hogy amíg Munteanu – aki a székely zászló használata elleni pereket elindította – fontos tisztséget tölt be a védelmi tárcánál, addig nem zárható ki, hogy „még brutálisabb beavatkozással” próbálkoznak majd az úzvölgyi katonatemetőben.

Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető is megerősítette, hogy az RMDSZ határozottan visszautasítja az úzvölgyi katonatemető átadását a védelmi minisztérium kezelésébe. Kifejtette: az RMDSZ román–magyar hadisírgondozó vegyes bizottság létrehozását, a csíkszentmártoni önkormányzat bevonását és a temető eredeti állapotának helyreállítását kéri.

 

Kegyeletsértő, törvénysértő és erkölcstelen

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Csíksomlyón, a pünkösdi mise után nyilatkozott az úzvölgyi helyzetről az újságíróknak. Az államfő kegyeletsértőnek tartja, hogy a temetőben kialakított román parcella 52 keresztjének egy része magyar katonák hamvai fölé került. Hozzátette: a temető átalakítását a román hatóságok is törvénysértőnek találták, mások mellett a védelmi minisztérium is közölte, hogy a keresztállításra semmilyen engedélyt nem adott.

Áder János szerint a hadisírok gondozásáról kötött román–magyar megállapodás több pontját is sérti a temető átalakítása. Emellett mélységesen erkölcstelennek találja a temetőnél történteket. „Temetőben vandál módon viselkedni, ott lévő, békésen imádkozó embereket megdobálni több mint erkölcstelen, civilizálatlan, nem európai országhoz méltó cselekedet” – jelentette ki. Úgy vélte: nem kellett volna ide jutni, de ha már ez történt, akkor keresni kell a megoldást, hiszen az ott élő magyaroknak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy békességben éljen a szomszédokkal. A megoldásra a csíksomlyói búcsú prédikációjából idézett: „ha megdobnak kővel, építs belőle lépcsőt!”

 

 

 

Áder János szerint a történészek, a levéltárosok meg tudják állapítani, hogy vannak-e az első vagy a második világháborúban eltemetett román katonák a temetőben, és ha igen, hányan lehetnek. „Van ott üres parcella és az lehetőséget nyújt arra, hogy a dokumentáltan ott örök nyugalomra helyezett román katonáknak a végtisztességet megadják, nekik emlékművet emeljenek. Ez ellen sem a magyaroknak, sem senki másnak nem lesz kifogása. Be kell tartani Románia saját törvényeit, be kell tartani a kétoldalú megállapodásokat, és be kell tartani a legalapvetőbb erkölcsi parancsokat” – jelentette ki Áder János.

 

A szolidaritási menet

Közben Kolozsváron mintegy háromszáz román és magyar nemzetiségű ember gyűlt össze szombat este a Mátyás-szoborcsoport előtt szombaton. A Facebookon meghirdetett tüntetés résztvevőinek tábláin – többnyire románul, de magyarul is – ilyen feliratok voltak olvashatóak: Román vagyok, szabadon élek szabad emberek között, nem uralkodok senki fölött, A csendőrség egymás ellen uszít, Manipulálás és uszítás nélkül, Szolidaritással a sovinizmus ellen, Hargita, Kovászna, emberséges föld. Utóbbi felirattal arra az úzvölgyi temetőben is skandált román jelmondatra adtak választ, hogy Hargita és Kovászna román föld.

Cornel Vîlcu, a megmozdulás kezdeményezője szerint azt szerették volna megmutatni, hogy normálisan gondolkozó közösségek is vannak Erdélyben, amelyekben az etnikai besorolások nem működnek.

A kezdeményező az európai parlamenti választások kampányával és a választások által kirajzolt, átrendeződött politikai erővonalakkal magyarázta az úzvölgyi incidenst. „Amikor ismertté vált a politikai realitás, olyan etnikumközi feszültségek jelentek meg, amelyek 1990 óta nem léteztek. (...) Románként bocsánatot kérek mindazért, amit a legostobább nemzettársaim tettek” – nyilatkozta a szervező, aki a #rezist mozgalom pólóját viselte.

A szolidaritási tüntetés résztvevői a kolozsvári városháza elé, majd a Béke térre vonultak, ahol befejeződött a megmozdulás.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 294
szavazógép
2019-06-10: Közélet - :

Kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőt építünk (Búcsú Csíksomlyón)

Amiként Svájcot csodálják, úgy a magyar népet is csodálni fogja a világ, ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói szűzanya szavát – fejtegette Pál József Csaba temesvári megyéspüspök a csíksomlyói pünkösdi búcsún szombaton mondott prédikációjában. Svájc sikerét annak tulajdonította, hogy népe meghallgatta védőszentje, Flüei Szent Miklós szavát, és minden háborútól távol maradt. Prédikációjában kitért az úzvölgyi temetőben történtekre is, Széchenyit idézve mondta: „kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőt építünk”.
2019-06-11: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Vetítés és közönségtalálkozó
Kinda István néprajzkutató és Vargyasi Levente filmes szakember Kerekesek című dokumentumfilmjét mutatják be ma 18.30-tól Sepsiszentgyörgyön a Művész moziban.