A rendkívüli EU-csúcsértekezleten elfogadott határozatok homályosak, és olyanok, amilyenre számítani lehetett. Több, mint valószínűtlen, hogy Moszkva ennek nyomán változtatni fog a kaukázusi konfliktusban mutatott magatartásán — vélekedett a madridi El Mundo. A spanyol liberális lap szerint a brüsszeli tanácskozás eredményét fellengzős retorika és a tartalom hiánya jellemzi. A grúziai válság ismét megmutatta, hogy az Európai Unió nem képes hiteles és koherens védelmi és külpolitikával szolgálni.
A nagy EU-tagállamok kereskedelmi partnert, energiaszállítót és világhatalmat látnak Oroszországban, amely segítséget nyújt Európának Afrikában, Afganisztánban vagy az Iránnal folytatott nukleáris játszmában — mutatott rá a lengyel Gazeta Wyborcza. — Az egykori vasfüggöny mögötti népek számára viszont Oroszország veszélyt jelent, mert rakétákkal és kereskedelmi embargóval zsarolhatja őket... A grúziai bevonulással Oroszország a legrosszabb oldalát mutatta meg, azt, amelyben Berlinben vagy Párizsban szinte senki nem hitt. Most már hisznek benne — vélekedik a lap..
Oroszország és az EU kapcsolatai válaszúthoz érkeztek — értékeli a hétfői tanácskozást a londoni The Independent. — Moszkvának választania kell vállalt kötelezettségeinek betartása és az elszigetelődés között. Az ellentmondásos orosz reagálásokból kiszűrődik az a kívánság, hogy Moszkva nem akarja a Nyugathoz fűződő viszonyának további rosszabbodását. A partneri viszonyról folyó tárgyalások elhalasztásával Brüsszel lehetőséget adott Moszkvának annak bizonyítására, hogy neki is fontos a viszony megmentése.
A rendkívüli EU-csúcs fájdalmasan mutatja az Európai Unió tehetetlenségét. — Nem született határozat Oroszország ellen, szankció még úgy sem. Mindössze azt határozták el a résztvevők, hogy gondosan figyelemmel kísérik a kaukázusi helyzetet... Az unió térdre rogyott az egykori Szovjetunió területén létrejött államok energiapotenciálja előtt — írta a szlovén Vecer.
A brüsszeli csúcs megmutatta, mennyire megosztott az EU — állapította meg a moszkvai Izvesztyija. — A résztvevők hiába próbáltak demonstratív egységet prezentálni. Ám az ,,oroszgyűlölők" között különböző csoportok vannak: a lengyelektől és a balti államoktól Csehországig, Magyarországig és Romániáig. Az utóbbi három közül mindegyiknek van rendezetlen számlája Moszkvával, ám a lengyelekkel ellentétben e mérsékelt hangú bírálók nem ezekre a számlákra építik külpolitikájukat. Náluk a pragmatikusok vannak többségben.
