Tusk az EP strasbourgi plenáris ülésén felszólalva leszögezte: a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiben most először sikerült tökéletes nemi egyensúlyt elérni a jelöléseknél. „Remélem, hogy ez ösztönözni fogja a képviselő-testületet a döntése meghozatalakor” – jelentette ki. A volt lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy bár nem a csúcsjelölti rendszer volt végül a meghatározó, demokratikus döntés született. Egyesek szerint az Európai Parlament jelenti a valódi európai demokráciát, mások szerint viszont épp az Európai Tanács, a tagállami vezetők erős demokratikus felhatalmazása miatt. Valójában azonban nincs sok értelme az ilyen vitáknak, ugyanis mindkét intézmény demokratikus – mondta. Kiemelte, hogy időben sikerült tető alá hozni a tisztújítási kompromisszumot, sokkal gyorsabban, mint legutóbb, öt évvel ezelőtt. Az EU-párti erők közül a jóváhagyást illetőleg leginkább vonakodó zöldpárti frakciónak Tusk azt üzente, hogy részvételük a döntéshozatalban egész Európának a hasznára válna.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő a vitában hangoztatta, bukásra vannak ítélve azok a kísérletek, amelyek nem veszik figyelembe az emberek akaratát, márpedig májusban a választást az Európai Néppárt nyerte meg, így neki kell adnia a bizottság elnökét. Hozzátette: „a csúcsjelölti rendszeren már túllépett a történelem”, s ennek köszönhetően esély van egy új kezdetre. „Elindulhatunk egy kiegyensúlyozottabb és józanabb irányba. Egy olyan EU irányába, amelyben az erős tagországok szorosan együttműködnek egymással és az uniós intézményekkel, nem túlterjeszkedve a szerződéses szabályokon, egymás alkotmányos identitásának kölcsönös tiszteletben tartásával, megőrizve a kontinens keresztény gyökereit és szembeszállva az azokat a bevándorlás révén megváltoztatni kívánó törekvésekkel” – jelentette ki.

Az ülésen számos képviselő, illetve a legtöbb frakció vezetője erősen bírálta az Európai Tanács eljárását. Elsősorban a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyása miatt kritizálták a tagállami vezetőket, de amiatt is, hogy ők jelölték ki az Európai Központi Bank vezetőjét, és bele kívánnak szólni az Európai Bizottság alelnökeinek és tagjainak megválasztásába. Emellett többen nemtetszésüket nyilvánították ki a földrajzi egyensúly hiánya miatt, kiemelve, nem jutott fontos tisztség egyetlen kelet- vagy közép-európai tagállamnak sem.

Az EP várhatóan július közepén fog szavazni a német miniszter jóváhagyásáról, és egyes elemzők szerint szoros eredményre kell készülni. Ursula von der Leyen kevesebb mint 24 órával a kiválasztása után, szerda délután Strasbourgba látogatott, ahol részt vett az Európai Néppárt frakcióülésén, s egyéb megbeszéléseket is folytatott. „Tisztában vagyok vele, hogy el kell nyernem, ki kell érdemelnem az Európai Parlament bizalmát, és ezért segítséget kérek abban, hogy egy csapat lehessünk” – mondta sajtóhírek szerint a tárcavezető a néppárti képviselőknek. Szerdai találkozójukról Juncker leköszönő EB-elnök a Twitteren számolt be, „igazi európainak” nevezve von der Leyent.