Azok a nyolcvanas évekTulit Ilona: A magyar nyelvű oktatás Kovászna megyében 3.

2019. július 13., szombat, Élő múlt

Hogyan formáltuk az „új típusú” embert?
Az oktatás és az oktatók feladatáról: Az oktatás megszervezésének és működésének jogi kereteit meghatározó 1968-as, majd 1978-as oktatási törvényt az RKP programjának megfelelően dolgozták ki, amely az oktatás alapvető feladataként határozza meg az új típusú ember kialakítását és nevelését, a fiatal nemzedék formálását az RKP ideológiájának és politikájának, a szocialista etika és méltányosság szellemében (Preambulum). Az oktatás – az új ember nevelésének elsődleges tényezője – biztosítja az ifjúság soraiban a szocialista tudatformálást, a hazának, a pártnak és a népnek, a szocializmus és a kommunizmus ügyének elkötelezett nemzedékeket nevel (1-es cikkely). „Minden oktatási intézmény a gyermekek és fiatalok szocialista és kommunista nevelésének erős központja kell legyen” (115-ös cikkely).

Az 1969/6-os törvény (A tanügyi dolgozók jogállásának szabályozásáról – Statutul personalului didactic) 1. és 2. szakasza szerint: a tanügyi dolgozók az RKP politikáját valósítják meg az oktatás területén; alapvető kötelességük, hogy a párt és az állam politikájának szolgálatában álljanak.

A tanulók feladatairól: A tanuló törvényben megszabott kötelességei a következők (is) voltak: sajátítsa el a párt ideológiáját és politikáját, a világról és az életről vallott tudományos nézeteit, ismerje meg a nép, a munkásosztály, a párt történelmét, harcos múltját, legyen aktív harcosa a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításának, Románia előrehaladásának a kommunizmus útján; legyen elkötelezett a hazának, a pártnak és a népnek, mindig készen a forradalmi megvalósítások, az ország függetlensége és szuverenitása megvédésére, bármely áldozat árán, harcoljon a szocializmus ügyének, a haladásnak és a világbékének a győzelméért (148-as cikkely).

A tanulók 15 alapvető kötelességét, a törvény vonatkozó részének kivonatát tartalmazta a tanulók ellenőrző könyvének első oldala is: „A tanuló alapvető kötelessége, hogy szeresse hazánkat, hűséggel szeresse a pártot, legyen elkötelezett a szocializmus és kommunizmus ügye iránt, bizonyítsa ezt a hazafias munkában való részvételével.”

Mit nem várt el a társadalom az iskolától? Egyebek mellett azt, hogy gondolkodó, összefüggések után kutató, önálló véleményt alkotó fiatalokat képezzen.
Tantervi szabályozás (Olvasmányok az új típusú ember formálásának szolgálatában): A magyar nyelv- és irodalomolvasás 1–8. osztályos tantervei a törvényekben meghatározott nevelési-oktatási célokhoz (az új típusú ember formálása) igazítva jelenítették meg a tantárgy sajátos feladatait, követelményeit.

Az olvasástanterv a diákok tekintetében az olvasást (egyebek mellett) különösen alkalmasnak tartja arra, hogy „alakulóban levő személyiségüket úgy gazdagítsa, hogy szocialista, majd kommunista társadalmunknak mind áldozatra kész tagjaivá váljanak”.

Néhány példa az új típusú ember formálását célzó, a 2. osztályosoknak szóló feladatjavaslatokból: el kell gondolkodniuk, hogyan készülnek a pionírfelvételre, mondják el, mit jelent az ő életükben az, hogy „követik becsülettel hős Pártunk zászlaját”; hazaszeretetre tanít a Mircea havasalföldi vajdáról szóló legenda; örülnek, hogy hazánk dolgozó népe elűzte a királyt, és minden hatalom, az ország minden kincse a nép kezében van; ismerkednek a párt és a munkásosztály harcos múltjával, az 1933-as eseményekkel, ennek nyomán alakul bennük „gyűlölet az elnyomókkal szemben”; értelmezik a vörös csillag jelentését; ismerkednek Moldva történelmével, Ștefan cel Mare jelentőségével, a róla készített filmmel, a vajda édesanyjával; beszélgetnek hazánk fejlődéséről (a lakóhelyük állandóan szépül, gazdagodik; nő a hazánkban gyártott gépkocsik, teherautók, a tavaszi mezőgazdasági munkákat végző gépek száma; hazánk gazdag ásványi kincsei; a bányászok hősies munkája – közben bányászdalt, más hazafias dalokat énekelnek); építőtelepen ismerkednek gépekkel, munkafolyamatokkal, szakkifejezésekkel, ezeket megbeszélik, építésről szóló dalokat énekelnek; megismerik a május elsejei ünnep jelentőségét, az RKP szerepét az augusztus 23-i eseményekben stb.

Így vezeti a tanterv (és a lecketervek) 4. osztály végéig „kézen fogva” a tanítót, óráról órára, mentesítve őt a „mi célból?” és a „hogyan?” fölötti töprengés terhétől. Pontosan kijelölt úton haladnak a „boldog jelenben” a „napfényes jövő” felé. Útjukon ókori dák emlékek, Decebal, Dragoș vajda, Ștefan vajda, Vlad Țepeş, Mihai Viteazul, Zaharia Stancu paraszthősei, a munkáshősök és sok-sok szegény gyermek kíséri őket.

A műértelmező beszélgetésekhez megjelölt tantervi témák: a román nép és nyelv eredete; a román nép hősiességének és hazafiságának példái a tanult olvasmányokban; Emil Racoviță élete és munkássága; Victor Babeș munkássága; a kommunisták harca a társadalmi igazságtalanság megszüntetéséért; a szegény gyermekek élete a múltban – a mai boldog gyermekkor, kinek köszönhetjük ezt?; a parasztság mai élete; az 1944. augusztus 23-i események jelentősége stb.

Az elemi osztályokban könyv nélkül megtanultak csokornyi (több mint 30) hazafias verset kortárs magyar és román szerzőktől.

Csupán jelzésértékű válogatás az 5–8. osztályok magyar nyelv- és irodalomolvasás-tanterveinek Általános utasításaiból: Arra kell törekednünk, hogy az olvasmányokban kifejezett eszmei-gondolati tartalom váljék a tanulók nevelésének, világnézeti formálásának hatékony eszközévé a kommunista embertípus kialakításában (5. oszt.).

Élmények nyújtásával neveljen szocialista hazaszeretetre, a dolgozó nép vezető ereje, az RKP, annak főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránti szeretetre, járuljon hozzá a tanulók dialektikus és történelmi materialista világnézetének, szocialista erkölcsének megalapozásához (6. oszt.). A magyar nyelv és irodalom tanítása a következő tartalmi követelményeket kívánja meg: forradalmi hazafiságra, az RKP, annak főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránt való szeretetre nevelni a tanulókat; elmélyíteni a forradalmi humanizmus érzését (7. oszt.). A nevelési feladatok között a korszerű oktatásban a szocialista tudatformálás áll az első helyen (8. oszt.).
Korabeli tankönyvek – Olvasmányok és „eszmei mondanivaló”: Az 1970-es és 80-as évek magyar nyelv és irodalom tankönyveit végiglapozva megállapíthatjuk, hogy azok a tanterv előírásaihoz igazodnak.

Az ábécéskönyv kevés gyermekverset, mondókát tartalmaz, lapjain vidám pionírok menetelnek, énekelnek, a gyermekek már a betűtanulás első szakaszában olyan szavakkal ismerkednek, mint üzem, gyár, mester, élmunkás, élmunkásnő, párt, kommunista, termelőszövetkezet stb. Az összes betű megismerésének örömét egy hazafias vers összegzi: „S mi írjuk soraink, / mindennap jobban, szebben, / ahogy a párt tanít / ezernyi tanteremben” (Létay Lajos).

2. osztályban köszönettel, párt iránti hálával, hazánk vezetőinek köszöntésével, ígéretekkel indítanak („És fogadalmat tesznek, / hogy tűzön-vízen át / követik becsülettel / hős Pártunk zászlaját” – Kányádi S., „s ha felnövünk, letegyük a / legnehezebb vizsgát: / úgy éljünk és úgy harcoljunk, / mint a kommunisták” – Majtényi E.:), sok erőteljesen didaktikus, nevelő célzatú, életidegen történetet és azokból következő tanácsokat, tanulságokat olvasnak – pionírokról, bányászokról, termelőszövetkezeti dolgozókról, a megújuló szocialista faluról, a gyárakról, építőtelepekről, gépekről, a gazdagodó szép országról.

3. osztályban mindezt megismétlik, végérvényesen megjegyzik, hogy „régen az emberek nagyon rosszul éltek, de mi ma már jól élünk, s ezért hálával tartozunk a pártnak, személyesen Nicolae Ceaușescu főtitkárnak”.

A 4. osztályos tankönyv eseménynaptára figyelmeztet a megemlékezésre méltó történelmi eseményekre (Nicolae Ceaușescu elvtárs születésnapja; az RSZK Fegyveres Erőinek Napja; a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója; a Román Népköztársaság kikiáltása; Moldva és Havasalföld egyesülése; a vasúti és kőolajipari munkások harcainak évfordulója; a pionírszervezet megalakulása hazánkban; a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja; az RKP megalakulásának évfordulója; a fasizmus felett aratott teljes győzelem napja; a Duna–Fekete-tenger csatorna megnyitása; pionírok napja stb.), valamint neves személyiségek évfordulóira (mások mellett George Coșbuc, Emil Racoviță, Mihai Eminescu, V. I. Lenin, Nicolae Bălcescu, Victor Babeș, George Enescu). A tankönyv 21 verséből 14 a hazafias nevelést szolgálja.

Az 5. osztályos tankönyv szövegei közt szerepel 11 alkalmi vers kortárs szerzőktől és propagandaszövegek. Az első és az utolsó fejezet műveinek elsődleges célja a tanulók világnézeti nevelése, a kommunista embertípus formálása.

A 6–8. osztályos tankönyvek megőrzik a keretes szerkezetet: az első és az utolsó fejezet „hatékonyan igyekszik hozzájárulni” a kommunista embertípus kialakításához ebből a célból válogatott művekkel, ezeket értelmező kérdés- és feladatsorral, pártdokumentumokból vett idézetekkel.

Ezt a lehetőséget a 9.-es tankönyv az I. fejezetében ragadja meg: irodalmi hagyományainkon végigtekintve, pártdokumentumokból idézve jut el a fontos üzenetig: „a művészetnek egyetlen célt kell szolgálnia: a szocialista, kommunista nevelést”; a 12.-es tankönyv már az első oldalán hozza a politikai üzenetet: „Valamennyi alkotó tevékenységének tükröznie kell az új realitásokat, a világ legigazságosabb és leghumánusabb társadalma építőinek munkáját, vissza kell vernie és ostoroznia kell az elavult erkölcsi felfogásokat, de ugyanakkor legyen erőteljes szószólója az újnak, a haladónak…” (Nicolae Ceaușescu elvtárs előadói beszéde).


A szakma becsülete

Nem meglepő – a normalitás, a tisztesség és az emberi méltóság felől közelítve a helyzethez –, hogy a 80-as években a háromszéki tanítók és magyartanárok tanítási gyakorlata nem követte az „új típusú embert formáló” tantervi előírásokat. Bár nyilvánosan nem tiltakoz(hat)tunk az előírások ellen, ezeket többnyire nem vettük figyelembe, teljesítésük csak a hivatalos munkatervekben bukkant fel. A „sokoldalú fejlettséget” a magunk sajátos módján értelmeztük, s ehhez kinek-kinek megvoltak a kikísérletezett saját forgatókönyvei, „lecketervei”, amelyeket a közösen kimunkált más szempontokkal, lehetőségekkel gazdagítottunk.

A tanítók megtanították a hazafias verseket, de a tankönyvekből hiányzó mondókákat, gyermekdalokat, -verseket is. Tagadhatatlan, hogy a munkájukat megzavarták a tanítástól és a neveléstől idegen feladatokkal és fenyegetésekkel: jobban kellett arra figyelniük, hogy a gyermek ne használjon egy időben piros és zöld kiemelést a füzetében, mint arra, hogy nagybetűvel kezdte-e a mondatot. Bármelyik évfolyamon, bármilyen hibát észleltek a tanulók tudásában, a tanítókhoz utaltak vissza: ők nem végzik el a feladatukat. De melyik feladatukat? Amit számonkérnek tőlük, és aminek nyomán minősítik őket, vagy azt a feladatot, amely századok óta a tanítóé volt?!

A megye mindenik, magyar tagozattal is működő oktatási intézményében megfordultam, ezernél több tanítási órát látogattam, így tudom, hogy a 80-as években is szép számban működtek emberséggel és bátorsággal őrzött óvodák, elemi iskolák. Ideológiamentesen működtek a magyartanári módszertani körök, amelyek életmentővé váltak a Kovászna megyei anyanyelvű oktatás számára. 1986-tól hét magyar irodalmi tábort szerveztünk másfél ezer diák, közel száz tanár és meghívott előadók részvételével.

Az ideológiai nevelést elhanyagoló, ezáltal törvényszegő tanítók és tanárok tudták, hogy kiktől, mitől van félnivalójuk. Igazodtunk a tudathasadásos helyzet játékszabályaihoz: van, amit követelnek, de nem kell elvégezni, csak lepapírozni, minőségi szinten elvégeznünk viszont éppen azt kell, amit hivatalosan nem követelnek, nem ellenőriznek, nem minősítenek. Meg kellett tanulnunk a hasznunkra gyümölcsöztetni a propaganda nyújtotta ideológiai alapot azáltal, hogy szó szerint értelmezzük: valóban megteremtjük a minőséget, a hatékonyságot. Eredményesnek bizonyult a tanítók és tanárok együttműködése az anyanyelvi vetélkedők megyei szintű meghonosodásában.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 722
szavazógép
2019-07-12: Közélet - Fekete Réka:

Kevés hely maradt üresen (Kilencedikes felvételi)

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ősztől induló matematika-informatika osztályában a legmagasabb az utolsó bejutó felvételi médiája (8,32), nyolc szakközépiskolai osztályban pedig az utolsók az ötös átlagot sem érik el. A tegnap kihirdetett eredmények szerint a háromszéki középiskolák magyar tannyelvű osztályaiban huszonnyolc hely maradt üresen, a román tagozaton negyvenhat.
2019-07-13: Élő múlt - :

Ferenczes István: Veszedelmekről álmodom 17. (A Kossuth-díjas író dokumentumregényéből Déva várak / 3.)

Valamikor az ötvenes évek közepén, december táján édesapám kendermadzaggal átkötött, megsárgult papírgöngyöleget terített ki rajzasztalára. A stencillel sokszorosított, a szokásos levélpapírnál hosszabb méretű lapok némelyikén jól látszott a KALOT pecsétje.