Új szerződések, régi gondok

2019. július 20., szombat, Máról holnapra
Fekete Réka

Ebben az esztendőben egyetlen nap sem telt el úgy, hogy hibátlanul működött volna az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott, egészségügyi szolgáltatások érvényesítésére és elszámolására használt számítógépes kártyarendszer, ennek ellenére a pénztár országos elnöke nem érzi magát hibásnak az informatikai platform működésképtelenségéért.

Mindegy, hogy a betegeknek órákig kell várniuk a családorvosi rendelőkben, patikákban, járóbeteg-klinikákon, „az emberek mindenképpen meghalnak, a rendszerrel és a rendszer nélkül is”. Ezt már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője állítja cinikusan. Mindkettőjüknek tisztségébe kerülhet ez a hozzáállás, mivel Viorica Dăncilă kormányfő azt kérte Sorina Pintea egészségügyi minisztertől, hogy említettek miatt menessze mindkettőjüket. És miközben ebben a hónapban a korábbinál is katasztrofálisabban működött a rendszer, a tárcavezető amiatt értetlenkedik, hogy az egészségügyi alkalmazottak bizonyos köreiben elégedetlenséget váltott ki, hogy álbetegek bevetésével tervezik leleplezni a hálapénzt követelő orvosokat.

Az idei július egyéb miatt is a megszokottnál zajosabb az egészségügyben, ugyanis hat hónap telt el az esztendőből, de csak a napokban kötik az új szerződéseket a szolgáltatókkal. Az egészségbiztosítási pénztár óriási előrelépésként tálalja, hogy a várandós kismamák akkor is részesülhetnek az egészségbiztosítási alapcsomag nyújtotta szolgáltatásokban, ha nem fizetnek egészségbiztosítást, ugyanis eddig szinte csak a sürgősségi ellátásra szorítkozó juttatások jártak nekik. Azt is nagy garral jelentik be, hogy növekszik az alapellátásra fordított összeg, de valójában ez csak a családorvosok bevételét érinti, ami persze pozitívan befolyásolhatja az ellátást, hisz ebben az ágazatban oly mértékű a kiöregedés, hogy akkor is csak évek alatt lehetne pótolni a nyugdíjba vonulókat, ha jövedelmük elérné a kórházban dolgozó orvosokét. Ellenben szó nincs ingyenes szűrőprogramokról, az alapellátás részét képező védőoltási rendszer jobbításáról, az ingyenes paraklinikai vizsgálatok körének bővítéséről, a meglévőkre fordított pénzkeret növeléséről. Csekély vigasz, hogy a krónikus betegek esetében ezentúl három hónapig érvényes az analízisekre vonatkozó küldőpapír, ami legfennebb annyit jelent, ha két hónap alatt sem jutnak be a különböző vizsgálatokra, nem kell újabb küldőpapírért sort állniuk a családorvosnál, a gyógyíthatatlan betegek pedig örvendhetnek, hogy ezentúl kétszer annyi ideig fizeti a biztosító az ellátásukat, három hónapig az ápolást, utána még három hónapig a palliatív gondozást.

Úgy tűnik, már annak is örvendhetünk, hogy nem töröltek eddigi jogosultságokat a biztosítottaknak járó ellátási listáról – ezt Sorina Pintea tárcavezető nemrég pozitívan értékelte. Mindezekből kiderül, a július 1-jétől érvényes új szerződések leginkább a szolgáltatók számára nyújtanak előnyöket, a páciens pedig továbbra is kiszolgáltatott, azt már legfennebb csak látszatintézkedésekben jelzik, hogy valahol a rendszerben ő is számít.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 600
szavazógép
2019-07-20: Közélet - Fekete Réka:

Olvasóvá nevelnek

Sokféleképpen lehet olvasni: egyénileg, csoportosan, magunkban, hangosan, egy teremben, a szabadban – mindezt ki is próbálták azok a brassói diákok, akik részt vettek a Benedek-mezőn tegnap zárult olvasótáborban. A kilencedik alkalommal szervezett Irodalom és természetbarátok táborának célja, hogy olvasóvá neveljék a tizenéveseket, ezért az elmúlt hat nap alatt minden a könyv világa körül forgott.
2019-07-20: Közélet - Nagy D. István:

Jogos volt az elutasítás (Puskás Bálint az alkotmánybíróság döntéséről)

Puskás Bálint volt alkotmánybíró szerint minden tekintetben helytálló a taláros testület egyhangúlag meghozott csütörtöki döntése a kormányoldal és az ellenzék által benyújtott, az alaptörvényt módosító jogszabálytervezetekkel kapcsolatban. A döntésről kiadott jelentés jogi szempontok alapján darabokra szedi mindkét – Puskás Bálint szerint sebtiben összetákolt – törvénykezdeményezést. A volt háromszéki szenátor ugyanakkor úgy véli, hogy az előzetes normakontrollon átment előírások – figyelembe véve, hogy közeledik az államfőválasztás – még végigjárhatják az alkotmánymódosítási utat a parlamentben, az alaptörvény módosítása azonban nagy eséllyel elmarad, mivel nincs erre kellő politikai akarat.