Petre Daea mezőgazdasági miniszter lemondását kérik az ellenzéki pártok. A Mentsük meg Romániát Szövetség (MRSZ) sajtóközleménye szerint szakszerűtlenül kezelte az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozását, hatalmas károkat okozva a sertéstenyésztő gazdáknak. Iancu Caracotă liberális szenátor a maga során ugyancsak Daea távozását kéri – ő a kukoricatermeléssel kapcsolatos jelentések miatt akarja a miniszter távozását. Európa legnagyobb kukoricatermelőjének állította be az országot, ám csupán 2019-ben 173 ezer tonna kukoricát importáltak Romániába. Ezért le kell mondania – állítja a szenátor. Mindezzel ellentétben Petre Daea múlt heti sajtótájékoztatóján az általa vezetett minisztérium sikereiről, a gazdák érdekében végzett munkájáról számolt be.
Iancu Caracotă szerint a kukoricatermést illető kijelentései kapcsán az Európai Bizottság hamisításon fogta a minisztert, ugyanis a bizottság 2017-re és 2018-ra vonatkozó jelentéseiben nem igazolódik a rekordtermések ténye. Románia számára kínos, hogy nemcsak irreális számadatokkal büszkélkedünk, mint a kommunista rezsim idején, hanem az is, hogy a román kormány még mindig kukoricaimportra szorul – összegzett a szenátor az agroinfo.ro cikke szerint.
Az MRSZ meglátása szerint több okból is kérhető Petre Daea lemondása – többek között az afrikaisertéspestis-krízis miatt. Felelőtlenül kezelte az afrikai sertéspestis ügyét, a betegség tíz megyében hatalmas gazdasági károkat okozott. Hiányoztak a betegség terjedéséről szóló tájékoztató kampányok, tisztázatlan dolgok vannak a kártérítési dossziék körül. Habár az utóbbi ötven év legnagyobb élelmiszerkrízisében vagyunk, a miniszter mérlegeiben egyetlen szót sem szól az afrikai sertéspestisről – közölte a szövetség a digi24.ro szerint.
A vádakat Petre Daea mezőgazdasági miniszter múlt heti beszámolója után fogalmazták meg. A tárcavezető az elmúlt kedden számolt be az általa vezetett minisztérium két és fél évéről, valamint Románia hat hónapos EU-s elnöksége idején elért sikereiről.
A sikerek között említette az ország által folyósított de minimis támogatásokat, az öntözőrendszerek, jégeső-elhárító rendszerek fejlesztésében elért változásokat, az egyre növekvő hektáronkénti terméshozamot, a területek jobb kihasználását, a hegyvidék törvényének és további rendszabályoknak a megalkotását.
Különös hangsúlyt fektetett a gazdákat leginkább érdeklő kérdésre, az uniós agrártámogatások helyzetére. Az új, 2020 utáni Közösségi Agrárpolitika (KAP) értelmében a gazdák a termelési eredmények, és nem a megfelelőségi kritériumok alapján fogják kapni a támogatásokat. A brexit miatt jelentős csökkentések lehetnek a KAP költségvetésében, az unió tanácsának elnöksége idején Románia arra törekedett, hogy a költségvetésben jelentős összegek álljanak a gazdák rendelkezésére, de legalább megmaradjon a jelenlegi keret – mondta Daea.
Hozzátette: a 2021–2027-es KAP-ra vonatkozó javaslatok szerinti, a farmra és igénylőre szóló támogatások maximalizásának bevezetését valószínűleg a tagországok saját maguk dönthetik majd el.
A miniszter elmondása szerint az új KAP három fontos és nehéz pontot fog tartalmazni. Az első az Országos Stratégiai Terv, amely újdonság, és nem könnyű megvalósítani. Megmarad a két fő tengely – az I., a direkt kifizetések és a II., a vidékfejlesztés –, de az országos stratégia más értelmezéseket hoz – magyarázta Daea. A második pont a Vízszintes Európai Szabályozás, amely a finanszírozásokat, a pénzek felhasználását és az ellenőrzést foglalja magában, a harmadik pont pedig a közösségi piac megszervezése – mondotta a miniszter.
