Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Beszippanthat a digitális világ

2019. augusztus 8., csütörtök, Család

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Pasztorális Bizottságának családmunkacsoportja negyedik alkalommal hirdette meg a Szülők iskolája nyári táborát, amellyel megerősítést és támaszt kíván nyújtani a kisebb vagy kamaszkorú gyermeket nevelő szülőknek. A Szentegyházához közeli Szelterszben tartott programra idén 12 család, mintegy 70 személy jött el.

Az elmúlt években majdnem minden családpasztorációs nyári táborban visszatérő kérdés volt a szülők részéről, hogy mennyire lehet elengedni a gyermekek kezét a digitális térben, meddig terjedhet a korlátozás.

Napjainkban már egyre el­terjedtebb az a felfogás, miszerint a gyermeknek mindent szabad, telefonozhat és tévézhet, amennyit csak akar – egy a fontos, hogy közben nyugton van, nem zavar. A tudatosabb szülők még csak megpróbálják valamiféleképpen korlátozni, hogy a csemetéik ne kerüljenek idejekorán a képernyők közelébe, de mint mondják, eléggé „megnehezítik” a gyermekeik életét azzal, hogy egy bizonyos értékrend szerint nevelik őket. Amikor az óvodában, iskolában a meghatározott szabályok szerint élő gyermekek kapcsolatba kerülnek azokkal a társaikkal, akiknek mindent szabad, a családban sokkal nehezebbé válik az egészséges korlátok, szabályok fenntartása.

A táborban részt vevő szülők délelőttönként előadásokat hallgathattak a digitális gyermeknevelés, a modern kommunikációs technikák előnyei és hátrányai kapcsán, de szó esett az online zaklatásról, a képernyők okozta függőségről, a „digitális kokainról” is.

Elhangzott, hogy míg a szülők nagy gonddal nevelik a gyermekeiket, odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, és szinte a széltől is óvják őket, később különböző hatásokra – akár már óvodáskorban – okostelefont adnak a kezükbe, és mindenféle korlátozás nélkül engedik őket csatangolni az „online dzsungelben”. Ennek oka elsősorban az információhiány, a kényelem, félelem a gyermek szeretetének elveszítésétől, és attól, hogy a gyermek lemarad valami fontosról.

A meghívott szakemberek hangsúlyozták: a szülők többnyire három kategóriába sorolhatók a digitális nevelési stratégiáikat illetően. A „korlátozók” keveset kommunikálnak a gyermekeikkel, de szigorú megszorító intézkedésekkel szabályozzák a képernyőidőt. A „ráhagyó” szülők meglehetősen lazán kezelik a dolgokat, a gyermekeik teljesen magukra vagy kortársaikra vannak utalva. A legszerencsésebb kategória a „mentor szülők” csoportja, akik próbálják megérteni, hogyan használják gyermekeik a digitális eszközöket, és segítenek nekik eligazodni ebben a világban. Maguk is otthonosan mozognak benne, ismerik előnyeit és hátrányait, nemcsak fogyasztói, hanem tudatos használói a modern technológiáknak. Hasznos könyveket, cikkeket, videókat, programokat mutatnak gyermekeiknek, amelyek segítségével többet is megtudhatnak erről a világról.

– Nekünk, keresztényeknek egyfajta egyensúlyt kell fenntartanunk, bizonyos hozzáértéssel kell tekintenünk a témára. Láthatjuk, hogy a gyermekek ebben sokkal tapasztaltabbak, meglepő gyorsasággal sajátítják el az okoseszközök használatát. Ehhez mi szülőként, pedagógusként, lelkipásztorként fel kell hogy zárkózzunk, meg kell ismernünk ezt a világot, hiszen a veszélyeit mi, felnőttek vagyunk hivatottak látni – mondotta Szénégető István plébános, családpasztorációs referens, a tábor lelkivezetője.

A rendezvényt idén Hargita Megye Tanácsa támogatta.

Kertész Tibor,
a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ munkatársa

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 608
szavazógép
2019-08-08: Magazin - :

Kitolható a menopauza kezdete

Akár húsz évvel is kitolhatja a menopauza kezdetét egy úttörő brit beavatkozás, amely elsősorban a súlyos egészségi problémákkal küzdő nőknek jelenthet segítséget.
2019-08-08: Család - :

Isten útjai kifürkészhetetlenek (Kiutak az alkohol rabságából 14.)

„Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is.” (Róm 6,8)
Hónapokon keresztül vezettük be a kedves olvasókat az alkoholfüggőség és a szenvedélybetegségek rejtelmes, izgalmas, de ugyanakkor fájdalmas világába, valóságába. Láthattuk, hogy csak lépésenként hozhatjuk helyre azt, ami elromlott az életünkben. És azt is, hogy nem mindig úgy alakulnak a dolgaink, ahogyan mi akarjuk. Nagyon sok minden határozhatja meg egy szenvedélybeteg felépülését, de azt is láthattuk, hogy Isten nélkül ez nem igazán sikerül. Mindezt személyes életutam egyik szakaszával szeretném szemléltetni. Kérem, fogadják szeretettel.