Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

170 éve vívták a temesvári csatátSzabadságunk sírja

2019. augusztus 9., péntek, Magazin

Százhetven éve, 1849. augusztus 9-én vívták Temesvárnál az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utolsó nagyszabású ütközetét, amelyben a honvédsereg döntő vereséget szenvedett, és néhány nap múlva letette a fegyvert.

  • A temesvári csata 1849. augusztus 9-én. Vinzenz Katzler litográfiája
    A temesvári csata 1849. augusztus 9-én. Vinzenz Katzler litográfiája

A magyar sereg 1849 tavaszán visszafoglalta az ország jelentős részét, április 14-én az Országgyűlés Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Az osztrák császár, I. Ferenc József I. Miklós orosz cártól kért segítséget, s a június 17-én megkezdődött orosz intervenció megpecsételte a szabadságharc sorsát, hiszen az ellenség kétszeres túlerőbe került.

Görgei Artúr fővezér azt tervezte, hogy még az orosz főerők beérkezése előtt vereséget mér Julius Haynaura, a császári főparancsnokra, hogy kedvező béke megkötését tegye lehetővé. Ennek reménye azonban a június 20–21-i peredi csata után szertefoszlott, Görgei július 2-án Komáromnál csak az osztrák előrenyomulást tudta megállítani, miközben maga is megsebesült. Kossuthnak ezután sikerült elfogadtatnia a honvédsereg teljes összpontosításának gondolatát a Tisza-Maros szögében, hogy ott mérkőzzenek meg az Ivan Fjodorovics Paszkevics vezette orosz főerővel, mielőtt Haynau is oda érkezne. Az ezt ellenző Görgeit elmozdították a fővezéri posztról (utóda Mészáros Lázár), de a hadügyminiszterségről nem és az általa vezetett feldunai hadtest élén is meghagyták. Görgei, miután július 11-én az újabb komáromi csatában vereséget szenvedett, megkezdte az elvonulást, Vácnál azonban orosz csapatokba ütközött, így az oroszok hátában, a Felvidék hegyei felé kerülve Tokajnál kelt át a Tiszán. Bravúros manővereivel elvonta Paszkevicset a déli hadszíntértől, s az intervenciós erők egyharmadát, négyszeres túlerőben lévő ellenséget kötött le.

Haynau eközben július 29-én Szeged térségébe érkezett, s a Mészáros július 26-i lemondása után másodszor is fővezérnek kinevezett lengyel Henryk Dembinski augusztus 1-jén harc nélkül feladta a várost. Négy nappal később Szőregnél csatát vállalt, de hibát hibára halmozva elmulasztotta a Tiszán átkelő Haynau megtámadását, s végül ő szenvedett vereséget. Az ütközet után nem az összpontosítási körletnek kijelölt, magyar kézen lévő Arad – ahová Görgei tartott –, hanem a császári kézen lévő Temesvár felé indult. Ezáltal nemcsak az egyesülést tette lehetetlenné, hiszen Haynau és Görgei közé ékelődött, hanem hatalmas és indokolatlan kockázatot is vállalt.

Kossuth ekkor a fővezérséget az Erdélyből kiszorított Bem Józsefre bízta, aki augusztus 9-én a kimerült és zilált honvédsereggel megpróbált áttörni Arad felé. A két ellenfél nagyjából egyforma erőt képviselt, de Bemnek az ellenséges Temesvár körülzárására egy egész hadosztályt kellett felhasználnia.

A csata kezdetén a honvédek visszaverték Haynau csapatait, s az összevont magyar tüzérség félelmetes ágyútüzet zúdított az ellenségre, de délutánra fogyni kezdett a lőszere, mert a tartalékot már útnak indították Lugos felé. Haynau erre általános előrenyomulást rendelt el, ezzel egy időben bukkant fel és indult átkarolással fenyegető rohamra az az osztrák hadosztály, amelyet korábban a Temesvárról Aradra vezető út biztosítására rendeltek ki. Bem a Kmety György vezette balszárnyat támadásra utasította, hogy elvonja az ellenség figyelmét, ő pedig a veszélyeztetett jobbszárnyra indult. Gyenge lovas lévén azonban felbukott, válla olyan súlyosan megsérült, hogy el kellett vitetni a csatatérről. A honvédsereg a legfontosabb pillanatban maradt vezér nélkül, Dessewffy Arisztid a centrumban megpróbált még egy rohamot indítani, ezt azonban a tüzérségi fölény birtokában visszaverték. Előbb csak a második vonal gyengén kiképzett újoncai kezdtek visszavonulásba, majd a harcedzett hadtestek is erre kényszerültek, a fősereg elemeire hullott, a rendetlen hátrálás fejvesztett futásba csapott át.

A honvédsereg maradványai a Kmety-hadosztály fedezete alatt Lugoson gyülekeztek, de a seregnek csak mintegy fele érkezett meg, az is demoralizált állapotban. A csatában mintegy 10 ezer honvéd halt meg, hétezer esett fogságba.

A vereséggel minden remény odalett, hogy olyan taktikai előnyt harcoljanak ki, amely birtokában a kormány feltételhez köthetné a kapitulációt. A csata napján, augusztus 9-én erőltetett menetben Aradra érkezett Görgei a másnapi minisztertanácson már közölte: kudarc esetén leteszi a fegyvert, mert a további ellenállásnak nincs értelme. A vereség híre augusztus 11-én hajnalban érkezett meg, s aznap délben Kossuth és a kormány lemondott, a politikai és katonai teljhatalmat Görgeire ruházták.

Az aznapi haditanács a fegyverletétel mellett döntött (Görgei nem szavazott), méghozzá úgy, hogy a kétfelől szorongatott sereg az oroszoknak adja meg magát. A lényegében lőszer és ellátmány nélkül maradt utolsó ütőképes magyar sereg, a Görgei vezette feldunai hadtest augusztus 13-án a világosi síkon Fjodor Vasziljevics Rüdiger (Rigyiger) orosz tábornok előtt letette a fegyvert, a szabadságharc elbukott. Klapka György emlékirataiban így írt: „Világos csak zárójelenete volt a drámának. Szabadságunk sírja: Temesvár.”

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 609
szavazógép
2019-08-09: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Megemlékezés
Fájó szívvel emlékezünk BÍRÓ DEZSŐRE,
aki négy éve örökre eltávozott. Emléke örökké élni fog. Nagyon hiányzik az egész családnak.
Szerettei
4313266
2019-08-09: Magazin - :

Ma kezdődik a mekkai zarándoklat

Augusztus 9-én kezdődik a háddzs, a muszlim hívők hagyományos mekkai zarándoklata. A háddzs szó szerint azt jelenti: elindulni egy hely felé. Az iszlám hit ötödik oszlopának és legjelentősebb megnyilatkozásának számító zarándoklatot minden erre testi és anyagi értelemben alkalmas muszlim férfinak és nőnek végre kell hajtania legalább egyszer, ha távolléte nem okoz nagy nehézséget családjának. Ugyanakkor mód van helyettes állítására, a szertartásokat egy barát vagy ismerős is elvégezheti, a zarándoklatot teljesítők a hádzsi szót illeszthetik nevük elé.