Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Ma kezdődik a mekkai zarándoklat

2019. augusztus 9., péntek, Magazin

Augusztus 9-én kezdődik a háddzs, a muszlim hívők hagyományos mekkai zarándoklata. A háddzs szó szerint azt jelenti: elindulni egy hely felé. Az iszlám hit ötödik oszlopának és legjelentősebb megnyilatkozásának számító zarándoklatot minden erre testi és anyagi értelemben alkalmas muszlim férfinak és nőnek végre kell hajtania legalább egyszer, ha távolléte nem okoz nagy nehézséget családjának. Ugyanakkor mód van helyettes állítására, a szertartásokat egy barát vagy ismerős is elvégezheti, a zarándoklatot teljesítők a hádzsi szót illeszthetik nevük elé.

  • A mekkai nagymecset. Fotó: Wikipédia
    A mekkai nagymecset. Fotó: Wikipédia

A zarándoklat a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik és a tizenharmadikon ér véget. (Az iszlám holdnaptári év 11 nappal rövidebb a Gergely-naptárhoz képest, így a háddzs időpontja visszafelé vándorol.) A szertartások rendjét utolsó zarándoklata során maga Mohamed próféta alakította ki.

Amint a zarándok a szent terület határához ér (Mekkába csak muszlimok léphetnek be), kivetkőzik rendes ruházatából, és teste köré tekeri az ihrámnak nevezett fehér, varrás nélküli lepedőt. A szertartások befejezéséig ez az egyszerűséget és a hívők Isten előtti egyenlőségét jelképező ruha marad rajta, s nem vághatja le sem a haját, sem a körmét. A háddzs idején előírás a békesség, nincs helye vitának vagy erőszakos cselekedetnek.

Az első napon a mekkai nagymecset udvarán a szent fekete követ tartalmazó Kába szentélyt, a muszlim világ legszentebb helyét kell az óramutató járásával ellenkező irányban, folyamatos imádkozás közben hétszer megkerülni (taváf). Ezután gyalogolva, futva, majd ismét gyalogolva hétszer kell megtenni a fél kilométeres távolságot a Szafá és a Marva dombok között, ma már fedett, légkondicionált folyosón. Innen a zarándokok a Mekkától öt kilométerre fekvő Mínába utaznak, ahol a nap hátralevő részét és az éjszakát imádkozással és meditációval töltik sátraikban, amiként Mohamed is tette.

A második napon következik a háddzs egyik fő rítusa, amikor a próféta utolsó igehirdetésének helyszínén, a 70 méter magas Arafat hegyen napnyugtáig kórusban szólongatják Allahot, és neki ajánlják szolgálataikat. (Mohamed a Könyörület Hegyén arra kérte Allahot, hogy bocsássa meg azon zarándokok bűneit, akik álltak a szent hegyen. A hagyomány szerint itt imádkozott Ádám és Éva, majd Ábrahám és fia is, az esemény az utolsó ítéletre váró emberek várakozását is jelképezi.) A szellemileg újjászületett zarándokok az éjszakát Muzdalifa völgyében töltik, ahol meghatározott számú apró kavicsot gyűjtenek a következő napra.

A harmadik nap Mína völgyé­ben „az ördög megkövezésére” kerül sor. A legenda szerint ezen a helyen háromszor jelent meg az ördög, előbb Ábrahám prófétát, majd feleségét, végül fiát kísértette meg, de ők megvetésük jeleként hét kavicsot vetettek rá. A zarándokok ennek emlékére egy sekély árokban, 272 méteres útszakaszon álló három kőoszlopra dobják kavicsaikat. A hatalmas tolongásban 1990-ben 1426 ember fulladt meg egy alagútban, de minden évben százak esnek áldozatul, többnyire agyontaposva egymást. Ezért az oszlopokat nagyobb betonsztélékkel helyettesítették, és a tömeg útvonalát is megváltoztatták.

Ezután következik az „áldozat ünnepe” (Íd al-Adhá): bárányt áldoznak annak emlékére, hogy Ábrahám hitének szilárdságát bizonyítva kész lett volna feláldozni fiát Isten parancsára, de az Úr megelégedett egy báránnyal is. Régebben minden zarándok maga ölte le állatát, hatalmas mészárszékké változtatva a völgyet, ezért felépítették a világ egyik legnagyobb vágóhídját. A rítust a hívő hazájában is megvásárolható bon fejében itt hajtják végre, az állatok fagyasztott húsát a muszlim világ ínségesei között osztják szét. A zarándokok ezután leborotválják hajukat, avagy egy fürtöt levágnak belőle alázatosságuk jeleként. Ekkor már letehetik az ihrámot, a korlátozó előírások érvényüket vesztik, kivéve a nemi érintkezés tilalmát. Mekkába visszatérve újra a taváf következik, immár hétköznapi ruhában folyamatosan imádkozva újra hétszer körüljárják a Nagymecsetben a szent Kába épületét. Utána ajánlatos imádkozni a Mohamed próféta lába nyomát őrző kőnél, inni a Zamzam forrás vizéből, és akik elmulasztották, most teszik meg hétszer az utat a Szafá és a Marva dombok között. A zarándokok ezután ismét Mínába mennek, ahol a hátralévő két napon maradék kavicsaikkal még kétszer megkövezik a Sátánt, majd Mekkában újra körüljárják a Kábát, a végső imával véget ér a háddzs. Hazatérve a zarándoklaton részt vett hádzsik fehér horgolt sapkát viselhetnek további életükben.

A háddzsot évente több mint kétmillió ember teljesíti, rekordnak számít, hogy 2012-ben 3,18 millió muszlim zarándokolt Mekkába. Majdnem minden év követel halálos áldozatokat tűz, baleset következtében, a legsúlyosabb tragédia 2015 szeptemberében történt, amikor a Mína-völgyben 2100-nál többen vesztették életüket a tülekedés során (a szaúdi hatóságok hivatalosan 768 áldozatot ismertek el), előzőleg 1990-ben egy tömegpánik során 1426 ember halt meg.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri meg az idei elnökválasztást?









eredmények
szavazatok száma 717
szavazógép
2019-08-09: Magazin - :

Szabadságunk sírja (170 éve vívták a temesvári csatát)

Százhetven éve, 1849. augusztus 9-én vívták Temesvárnál az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utolsó nagyszabású ütközetét, amelyben a honvédsereg döntő vereséget szenvedett, és néhány nap múlva letette a fegyvert.
2019-08-09: Nyílttér - :

Emlékezzünk hőseinkre Úzvölgyében

A Magyar Megmaradásért Mozgalom augusztus 26-án, hétfőn 12 órára az Úzvölgyében immár hagyományosan megtartandó megemlékezésre szólítja Székelyföld, Erdély, Európa és világszerte mindazokat, akiknek fáj az úzvölgyi magyar hadi temető erőszakos elfoglalása és jogtalan kisajátítása, a földjében örökre megpihent katonáink kegyeletének megsértése és lábbal tiprása. Mindazokat, akik vissza akarják állíttatni az eredeti állapotát.